VILAGBANI(-MAGYARORSZAGI REGIONALIS KEPVISELET NGO TANULMANYOK 2. SZAM A MAGYARORSZAGI ROMAI EGESZSEGI ALLAPOTA The health status of 23138 Romasin Hugary1999 Romas in Hungary -Hungarian Version Puporka Lajos Zadori Zsolt ROMA SAJTOICOZPONT VILAGBANIK-MAGYARORSZAGI REGIONALIS ZPfVISELET NGO TANULMAINYOK 2. SZAM A MAGYARORSZAGI ROMAI( EGESZSEGI ALLAPOTA Puporka LaIos Zddori Zsolt ROMA SAJT6KOZPORT 1999 Nemzetkbzi Fejleszt6si es Beruhazasi Bank/ A Vilagbank Magyarorszagi Regionalis K6pviselete Budapest A Vilagbank nem garanta1ja, hogy a kiadvanyban szereplo adatok pontosak, ez6rt a fel- haszndldsukb6l eredo barmely k&vetkezm6ny6rt nem vallal felelfss6get. A kiadvanyban szerepl6 kutat6si eredm6nyek, ertelmez6sek 6s k6vetkeztet6sek kiza- r6lag szerz6(kJ6, azok semmi k6ppen sem tulajdonfthat6k a Vilagbank Csoport szerve- zeteinek, Igazgat6tanacsa tagjainak, illetve az a1taluk k6pviselt tagorszagoknak. A Vi- Iagbank nem vallal semmif6le felel6ss6get az itt k6z6lt adatok pontossaga6rt, 6s ezen informaci6k felhasznlsanak 1(k6vetkezm6nyei6rt. ISBN: 963 03 8296 2 Keszult: 1000 p6ldanyban Bajapress Nyomda, Baja Tartalomjegyzek I. Demognifiai adatok .............................................7 II. A mortalits ............................................. 13 III. A morbiditas altalaban ...................................... 19 IV. Az iskolIzottsg ................................................ 22 V. A foglalkoztatottsag ........................................ 25 VI. A lakhats ............................................... 26 VII. Terhesseg, sziiletesszabalyozas, szules ................................ 30 VIII. Fert8zes, jarvanyok ............................................. 35 IX. Rak es 1lgz8szervi betegsegek ......................................40 X. A Opilkozis.................................................. 42 XI. A szenvedelybetegsegek .......................................... 43 XII. A kornyezetszennyezes es a munkahelyi artalmak ....................... 45 XIII. Szocialis kohezi6 es an6mia .......................................47 XIV. Az egeszsegmagatarts ...........................................55 XV. El8iteletek es diszkriminaci6 ...................................... 59 Osszefoglal6 megillapitisok ............................................61 Abrak, tablak es terkepek jegyzeke .......................................63 A tanulmanyir6knak illik, illetve hasznos tisztazniuk, hogy a megrendel6 hatarozott szand6kan tul mi6rt foglalkoznak a magyarorszagi ciganysag eg6szs6gi helyzet6vel. A valasz nem is olyan egyszeru. Igaz ugyan, hogy el6zetes ismereteink szerint a ciganyok eg6szs6gi helyzete specialis, de azt is tudjuk, hogy nem kulbnb6zik karakteresen a szeg6nyek6t6l. Azt is tudjuk, hogy nagyjab6l a rendszervaltas 6ta az egeszsegugyi int6zetekben nem regisztraljak kulon is a ciganyokra vonatkoz6 adatokat, 6s az adatv6delmi, valamint a kisebbs6gi torv6ny elfogadasa utan nincs is mar lehet6s6g ennek a gyakorlatnak a felfijitasara, mikozben 6pp a rendszervaltast kovet6en 6s annak k6vetkezt6ben jelentkezett elementarisan a ciganysag specialis probl6mainak a feltarasa iranti ig6ny. Letagadhatatlan, hogy beteg a magyar eg6szs6giigy eg6sze, de tapasztaljuk, hogy ez a betegs6g a tarsadalom egyes csoportjainak, ilyenek n6zeteink szerint a romak is, jobban faj. Az persze szint6n koztudott, hogy Magyarorszagon demografiai krizis van, de az mar kev6sb6, hogy - gyarapodasa ellen6re - a ciganysag is demografiai krizist 61 at, m6g ha mas term6szetuit is. Hallottuk eleget, hogy a ciganyk6rd6sre nem adhat6 uigy 6rtelmes valasz, ha annak egy elem6t kiemeljuik, 6s arra pr6balunk megoldasokat keresni, ez azonban v6lem6nyunk szerint nem jelenthet egyet a probl6mak rovidlat6 generalizalasaval. Mert - es most mar itt vagyunk az eredeti kerd6sre adott valasz kell6s kozep6ben - nem kovet el hibat az, aki azzal a gyakorlatban j6l 6rzekelhet6 probl6maval, hogy a romak egeszs6gi allapota rossz, rosszabb, mint a fejlett vilagban egy6bk6nt is sereghajt6 orszagunk6, illetve hogy a romak m6g a gyenge szfnvonalu eg6szs6gugyi ellatashoz is nehezebben f6mek hozza, mint a nem ciganyok, annak ellen6re is foglalkozik, hogy az szamos elm6leti dilemmat vet fel. Ilyen 6rtelemben ezen osszeallitas ir6ik6nt m6g elonyos helyzetben is vagyunk, hisz a megrendel6 szand6kai szerint jarunk el: ravilagitunk a t6ma kulcsk6rd6seire, olyan probl6makat vetunk fel, amelyeknek az elvarrasa mar nem a mi tisztunk. Az aldbbiakban megpr6baljuk bemutatni a romak eg6szs6gi helyzet6nek specialis vonasait. Ezenkozben igyeksziink keriilni a min6sit6seket, sem felel6soket nem kivanunk megnevezni, sem iidvozit6 javaslatokat az olvas6ra er6ltetni. Modszeriink altalaban a leiras, a t6nyek 6s v6lem6nyek iitkoztetese. Eszkozeinket legf6k6pp a tarsadalomtudomanyok, jelesuil a szociol6gia 6s seg6dtudomanyai k6r6b6l kolcs6nozziik. Rudolf Virchow orvos, allamf6rfi 6s antropol6gus szerint az orvoslas tarsadalomtudomainy is, es a politika nem mas, mint az orvoslas sz6lesebb tavlatu alkalmazasa. Nem hissziik, hogy Virchow- nak behat6 ismeretei lettek volna a hazai ciganysag eg6szsegi allapotat illet6en, de ez az aforizmaja - 6s rem6nyeink szerint ezt az alabbi oldalak igazoljak majd - a vizsgalatunk targyat illet6en telitalalat. 5 Vaczi Marta, a Nemzeti es Egeszs6gv6delmi Intezet (NEVI) munkatarsa szerint ertelmetlen es veszelyes kulon kutatdsokat vegezni a romak egeszsegi allapotaval kapcsolatban. 1989-ben munkatarsaival vegzett ugyan egy hasonl6 jellegii kutatast,l de arra a megallapitasra jutott, hogy a romak k6reben azonos allapotok uralkodnak, mint a szocialisan hatranyos helyzetben levo szegenyek kozott. Szerinte azonban egyes kutat6k a statisztikai eredmenyeket esetleg olyan kovetkeztet6sek levonasara is hasznalhatjak, melyek a jarvanyok es a kulonf6le betegs6gek terjesztes&ert a romakat tennek felel6sse. (Megjegyzend6, ilyen beallitottsagu munkaval a rendszervaltast kovet6en keletkezett szakirodalom tanulmanyozasa soran nem talalkoztunk.) A kutatasok eredmenyekent veszelyes lenne az egyes betegsegek faji fuigg6segenek deklaralasa, mivel a megbetegedesre val6 hajlam nem faji, hanem csaladfuigg6. Vaczi ugy v6li, nem szorul kulon bizonyftasra az sem, hogy a romak szulet6skor varhat6 elettartama tizenot 6vvel rovidebb, mint a t6bbsegi tarsadalom amugy is alacsony ert6ke. Ezeket ugyanis igazoltak a szegenyek tarsadalmara, es mivel ezen n6ptomegek komoly hanyadat a romak alkotjak, valamint a romak nagyobb resze szegeny (ltminimum alatt 616), igy a tovabbi bizonyitas felesleges.2 Pik Katalin es Gyukits Gyorgy abban egyet6rt Vaczival, hogy nincs lenyeges egeszs6gi kul6nbseg a hasonl6 szocialis helyzetui nem ciganyokat es a romakat illet6en. De szerintiik megsem haszontalan a kutatas, hiszen annak reven ellen6rizni lehetne a romakra vonatkoz6 felt6telezeseket, megbfzhat6 es friss adatokat lehetne nyerni a megbeteged6sekre vonatkoz6an. Altalaban v&ve kevesebb lenne a - mai gyakorlatnak megfelel6 - becslesekb6l ad6d6 pontatlansag. Ezekre alapozva aztan celzott preventfv programokat lehetne inditani, valamint a hat6kony intervenci6nak is jobb eselye nyfilna. Raadasul szamos specidlis vondsa lehet a cigdnyok es az egeszsegulgy kapcsolatdnak: a diszkrimindci6t6l az - elsosorban a hagyomdnyokhoz jobban kot6d6 olah cigdny es beds koz6ssegekben fellelhet6 - kulturalis sajdtsdgokon at az dltaldnost6l elter6 betegmagatartasig. ,,A cigdnyok legtobb csoportjdnak eletet els6sorban a hidny jellemzi, a megfelel6 kereset es jovedelem, a j6 lakds, a kielegito ruhdzkodds es etkezes, az egeszseges iv6viz, az iskoldzottsdg es a nem cigdnyokkal val6 versenyk6pess6g hidnya" - v6li Kemeny Istvdn akademikus, a hazai cigdnysdg avatott kutat6ja. Es alig van az 6letnek, az anyagi vildgnak olyan teruilete, ami ne kerulhetett volna be a felsoroldsba. Igy az eg6szseg, az eg6szsegugy, az egeszsegugyi elldtds is. ' A kutatas eredmenyeit tartalmazza: Vaczi Marta: A cigAnysAg egeszsegi allapota es az ebb6l ad6d6 egeszsegmeg6rzesi feladatok. Egeszsegneveles, 1991/ 2., 62-67. 2 VdCzi Marta szfves kozl6se. 6 Az egeszseg szamos ,,kemeny" szociol6giai tennyel, az eletm6d 6sszetev6ivel van szoros kapcsolatban. Anndl szorosabb ez a kapcsolat, min6l kiszolgaltatottabb az 6rintett nepcsoport. A GDP, az iskolazottsag, a munkaer6piaci helyzet, a lak6k6riulmnyek csak addig fontosak, amig alacsony szinvonaluak, hianyoznak - addig viszont nagyon. Igy van ez a ciganysag eset6ben is. Tehat miel6tt ratemrnk arra, hogy miben betegebbek a romak a t6bbsegi tarsadalomnal, a tanulmanyok szokott logikajat megforditva, tisztazni kell a mierteket, az okokat. Az okok v6lemenyuink 6s a kutat6k tobbs6ge szerint nem genetikai, de meg csak nem is kulturalis, hanem szocialis termeszetuiek. A roma nepesseg szocialis helyzet szempontjab6l a legrosszabb korulmenyek k6z6tt levo tarsadalmi csoport Magyarorszagon, ezert fenntartasok nelkul allfthat6, hogy a ciganysag egeszsegi allapota a teljes nepessegenel sokkal kedvez6tlenebb, pedig Magyarorszag e teren az eur6pai orszagok koz6tt egyaltalan nincs el6kel6 helyen. A fentieket az egeszsegi allapot jellemz6s6re szolgal6 statisztikai mutat6k is bizonyftjak. I. Demografiai adatok A tanulmany c6lja, hogy bemutassa a magyarorszagi ciganysag egeszsegi allapotat, illetve ennek a t6bbsegitol elter6, specifikus vonasait. Ehhez azonban elengedhetetlenill szukseges, hogy meghatarozzuk, mely sajatos lakossagi csoportot tekintjuik vizsglo6dasunk targyanak, hozzavet6leg hany szemelyr6l van sz6, mekkora az aranyuk az orszag 6sszlakossagan beliil, milyen demografiai es 6letm6dbeli sajatsagok jellemzik. Anelkul hogy ebben az ut6bbi id6ben a kutat6kat kulonosen erdekl6, a demografian, szociol6gian tilmutat6, reszben politikai term6szetui vitaban allast foglalnink, a tanulmany hasznalhat6saga 6rdekeben szuiksegesnek tetszik - legalabb ezen iras keretein belul -, hogy a manapsag hasznalatos ciganysagdefinici6k, lelekszamadatok kozul jobbara egyet hasznaljunk. Az 1990-es 6vekben hat tudomanyos igenyfi, j6l dokumentalt vizsgalat folyt a hazai cigainysag letszamanak meghatarozasara - ebb6l ot kifejezetten ezzel a cellal. Az 1990-es orszagos nepszamlalas celja mindenekel6tt termeszetesen az orszag lakossaganak 6sszeirasa, demografiai, tarsadalmi, vagyoni, iskolazottsagi, foglalkoztatasi viszonyainak feltarasa volt; ennek ,,hasznos mellektermeke" volt a ciganysag szamara, eletk6rulmenyeire vonatkoz6 adatok 6sszegyfijtese. A nepszamlalas cigany nemzetiseguinek (illetve anyanyelviinek) tekintette azokat a szemelyeket, akik annak vallottak magukat. Az 1990-es adatok szerint 48 072 f6 vallotta magat cigany anyanyelviunek, es 142 683 f6 cigany nemzetisegiunek (az osszlakossag kevesebb, mint 1,4%-a). A nepszamlalasok hektikusan valtoz6 adatai, illetve a kulonfele forrasui, de minden esetben elter6 eredmenyui becslesek arra kesztettek a K6zponti Statisztikai Hivatalt (KSH), hogy 1993-ban egy 7 uj, immar csupan a ciganysag ltszdmat, eletkorulmenyeit feltar6, nem onbevalldson alapul6 vizsgalatot vegezzen. A kutat6k ugyanis a klasszifikaci6s rendszerek k6ziil eppen az 6nminositest tartjak a legmegbfzhatatlanabbnak.3 ,,Nagy tomegben 6lnek Magyarorszdgon ciganyok, akik eletformajukban vilagosan kiilonb6znek az 6ket koirulvev6 nem cigany komyezett6l, eppen ezert a nem cigany kbrnyezet ciganyoknak tartja 6ket, ugyanakkor ilyen vagy olyan okokb6l [ebben vagy abban az 6lethelyzetben - P. L.-Z. Zs.] nem valljak magukat ciganynak."4 1. terkep. A cigany eletviteluek teruleti eloszlacsa 1993-ban <4 <4- * 134 < ... 8 - m-9 - 8< - AForrd. KSH A KSH 193-a v)zt visva~a --, heyseetlrnekz zmi6itsk 1tie > 0,3 ij ~1,3 - - - p ok E zet a0 2,0 7 3 s - .;,-, 1992. 1571,6. Forra's: KSH A KSH 1993-ban vegzett vizsgalataban ,j6 helyismerettel rendelkezo szamlal6biztosok" eletvitel szerint osztalyoztak a haztartasokat (cigany eletvitelui, atmeneti [bizonytalan], nem cigany tipusokba). E szerint a magyar lakossag 3,9 szazaleka cigany eletvitelu.5 3 Ladanyi Janos-Szelenyi Ivan: Ki a cigany? Kritika, 1997/ 12., 3. 4 Kemeny Istvan: A magyarorszagi cigany lakossag. In. Kemeny Istvan: Szociol6giai irasok. Replika Konyvek I., Szeged, 1992. 157. 5A cigdnysdg helyzete, eletkoriilmenyei 1993. KSH, Bp., 1994, 11. 8 2. terkep. A cigdny eletvitehlek ardnya a nepessegbol 1993-ban E= < 3- = l3 < . .. < 5,5 - -5,5 < < 1,1 19 1, 3 1- - C 1 2,6 Forras: KSH Hasonl6 eredmenyre jutott ebben az 6vben egy Szel6nyi Ivan 6s Donald Treiman vezette kutatas is: adataik szerint a 20 es 70 ev kozott megkerdezettek 3,9%-at minositettek a kerdez6biztosok ciganynak.6 Ett6l jelent6sen elter6 eredmenyeket hozott kiilonosen a Szonda Ipsos 1996-os kutatasa, de a magyar haztartaspanel 1992-es vizsgalata is: el6bbi 6,6%-ra taksalja a romak aranyat a 18 ev 7 8 feletti eletkoru nepess6gben, ut6bbi 3,1 %-ra a 16 ev felettiekn6l. Mindezeket figyelembe veve a legmegbfzhat6bbnak es a tanulmany szempontjab61 a leghasznalhat6bbnak a Kemeny Istvan, Havas Gabor es Kertesi Gabor dltal vezetett, az MTA Szociol6giai Int6zete altal 1993-94 tel6n v6gzett orszagos reprezentativ roma-(cigany-) kutatasnak adatait 6s kovetkeztet6seit tartjuk. Egyreszt mert a KSH-n kivul ez az egyetlen olyan vizsgdlat, amely a ciganysag teljes, eletkort61 fiiggetlen szamat vizsgalja, masr6szt mert egy korabbi, egyazon m6dszerrel 1971-ben k6szitett vizsgalat az6ta se cafolt eredm6nyeire is tamaszkodhat. Nem utols6 szempont szamunkra az sem, hogy ez egyben a legjobban dokumentalt es feldolgozott felv6tel is.9 A kutatasban azokat a szemelyeket soroltdk a ciganyok koze, akiket a 6 Ladanyi Janos: Romak K6zep-KeIet-Eur6paban. Tdrsadalmi Szemle, 1996./4., 32. 7 Idezi Ladanyi Janos-SzeI6nyi Ivn: Ki a cigany? Kritika, 1997/12., 4. 8 Sik Endre (,,Lapos Andras"): A longitudinalis cigany. Replika, 1995. junius, 247. 9P61dakent: Kemeny Istvan-Havas Gabor-Kertesi Gabor: Beszdmol6 a magyarorszdgi roma (cigdny) ne'pesseg helyzetevel foglalkoz6 1993 okt6bere is 1994 februdrja kozott vegzett kutatdsr6l. MTA Szociol6giai Intezet, 1994; Havas Gdbor- Kem6ny Istvan: A magyarorszagi romakr6l. Szociol6gia, 1995/3.; Kertesi Gabor: Ket cigany vizsgalat. Szociol6giai Szemle, 1996/1.; Kemeny Istvan: A romak es az iskola. Educatio, 1996. tavasz; Kertesi Gabor: Megaldzottak es megszomoritottak. Ese'ly, 1996/3.; Kemeny Istvan: A magyarorszagi roma (cigany) nepessegr6l. Magyar Tudomany, 1997/6. Kertesi Gabor - K6zdi Gabor: A cigdny nepesseg Magyarorszdgon. Socio-typo, Bp., 1998. 9 nem cigany kornyezet ciganynak tekintett. Ez a n6mely helyzetben bfralhat6 klasszifikaci6s eljaras a mi szamunkra hasznos, hiszen tudjuk, a specifikusan cigany beteg nem mint ,,szabad identitasvalaszt6" jelenik meg az egeszsegiigy rendszereben, hanem sajatos elethelyzetui, 6letformaju, egy bizonyos, a (nem cigany) kornyezete dltal j6l beazonositott csoport tagjak6nt. Mindamellett Kemeny els6kent, meg a 1970-es 6vek elejen fogalmazta meg a szociol6gia nyelven, hogy a magyarorszagi ciganysag elkulonul6 eletformacsoportokra bomlik, es e csoportok kialakulasaban es elkulo6nulesben els6sorban a tarsadalmi munkamegosztasba val6 bekapcsol6das foka 6s jellege a meghataroz6. '0 A tanulmany soran igyeksziink els6sorban ezekre a kutatasi eredmenyekre tamaszkodni, de term6szetesen kontrollk6nt vagy az MTA Szociol6giai Int6zet6nek reprezentativ vizsgalatanak hianyait p6tland6 mas adatokat is hasznalunk. " 1 1994. januar 1-jen - ez volt a felv6tel elmeletileg rogzitett id6pontja - Magyarorszagon szazszazalekos osszeiras eseten 433 814 f6 lett volna a cigany nepesseg szama, akik 97 050 haztartasban eltek volna. (A mintaban szerepl6 haztartasok atlagos letszama 4,47 f6 volt.) Tizszazal6kos hibahatarral szamolva a cigany haztartasok becsiult szama 102 158 6s a cigany nepessege 456 646 f6 volt. Ez az 1971-es hasonl6 elveken nyugv6 vizsgalat kozel 320 ezer f6s eredmenyet figyelembe veve b6 20 ev alatt tobb mint 44%-os n6vekedest jelent szemben az 6sszlakossagnak 1981-t6l tart6 evi 1-3 ezrelekes fogyasaval. 1971-ben a roma nepesseg az orszag lakossaganak 3%-at tette ki, jelenleg 4,4%-at. A j6v6ben tovabbi eltol6das varhat6 - velik Kemeny6k. Jelenleg az e1veszil6sek szama ezer lakosra szamitva a ciganyoknal 28,7, mig az 6sszlakossagnal csupan 9,9, mig a halalozas tart6san 13 es 14 fo korul mozog. Nepessegi el6reszamitasokra alapozva, mely szerint az orszag lak6inak szama huisz ev mullva 9,6-9,7 milli6 lesz, Kemenyek uigy velik, a 700 ezer f6 koruli ciganysag letszama Magyarorszag lakossaganak tobb mint a 7%-at teheti majd ki. Meg markansabb a gyermekszuletesre vonatkoz6 adat: ma minden nyolcadik Magyarorszagon szuiletett gyermek cigany szarmazasii.'2 Annak ellen6re, hogy a roma csaladokndl mind altalanosabba valik a csaladtervez6s, 6s kevesebb gyermeket vallalnak. Egy kiskundorozsmai ciganytelep eg6szsegiigyi felmereseb61 kideruil, hogy 10 Kemeny Istvan: A magyarorszagi cigany lakossag. In. Kemeny Istvan: Szociologiai frisok. Replika Konyvek 1., Szeged, 1992, 158. Hasonl6an revelatfv fras Szuhay Peter6, aki a kulturantropol6gia 6s a neprajz eszkozeivel bizonyitja, hogy a ciganysag nem egyseges konglomeratum, s6t az elter6 kultfirajui cigany csoportok k6zott nagyobb foku az elhatarol6das es a bezark6zas, mint a tobbsegi tarsadalom es a romak kozt. Szuhay Peter: Cigany kultura. A magyarorszagi cigAny etnikai csoportok kulturalis integraci6jar6I 6s a nemzeti kult6ra megalkotasar6l. BUKSZ, 1995/3. " Nem tartalmaznak peldaul a Szociol6giai Intdzet vizsgalati eredmenyei megyei adatokat. Ha ilyeneket emlitiink, minden esetben a KSH 1993-as, az Egyseges Lakossagi Adatfelveteli Rendszer (ELAR) munkaero-felvetelehez kapcsol6d6 reprezentativ felmer6senek eredmenyeit hasznaljuk. 12 Kemeny Istvan-Havas Gabor: Ciganynak lenni. In. Tdrsadalmi Riport 1996. Szdzadveg-TARKI, Bp., 1996, 354- 355. 10 meg az aluliskolazott, telepi koruilmenyek kozott 616 romak kozt is drasztikusan csokkent a sziilet6sek szama a rendszervaltas 6ta: egy 160 fo koruli telepen evente mind6ssze ket-harom gyerek szuiletik. A 0-5 6ves korig tart6 korosztaly mara mindossze a kozoss6g 6,5%-at adja, mig a 1980-as 6vek kozepen elerte a 30%-ot is.'3 Amennyiben elfogadjuk, hogy a magyarorszagi romak egeszsegi allapota sokkal rosszabb, mint a t6bbs6gi tarsadalom6, el kell fogadnunk Gyukits Gy6rgy keserien pontos megallapitasat, miszerint a ciganysag 16tszamanak noveked6se egyben azt is jelenti, hogy Magyarorszagon egy rossz egeszsegi allapoti tarsadalmi csoport ,,b6vitett ujratermelese" zajlik.14 Az emlftett vizsgdlat - hasonl6an az 1971-es kutatashoz - kimutatta, hogy ciganyok az egesz orszag teruleten elnek, eloszlasuk azonban korantsem egyenletes. Az orszagot ebb6l a szempontb6l Kemenyek meg a hetvenes evekben hat regi6ra osztottak: Eszak (Borsod-Abauj- Zemplen, Heves es N6grad megye), Kelet (Szabolcs-Szatmnar-Bereg, Hajdu-Bihar es Bekes megye), AIfold (Csongrad, Bacs-Kiskun es Jasz-Nagykun-Szolnok megye), budapesti iparvidek (Budapest, Pest, Fejer es Komarom-Esztergom megye), De1-Dunantul (Baranya, Somogy, Tolna, Veszprem es Zala megye), Nyugat (Vas es Gy6r-Moson-Sopron megye). 1. tabla. A magyarorszdgi cigdnysag letsza'ma regionkent az 1971-es is az 1994-es reprezentativ ciga'nyvizsgalat adatai szerint 1971 I1994 1971 1994 1971 1994 Eszak 65 ezer 1 19 ezer 20,4 24,3 6,5 9,0 Kelet 75-80 ezer 90 ezer 23,0 19,8 5,0 6,3 Alfold 5ezer: 5ezer 16i0 12,0 3,0 4,1 Bp.-i ip. 60 ezer 83 ezer 190 18,2 2,0 2,4 vid. .. . . ..... ... ......... ............. ...................... ........................ ............................. ................... 7. l.9 ... 4.91 DE1-Dun. 65 ezer 104 ezer 20,0 22,8 4,0 6,5 Nyugat 5 ezer 13 ezer 1,40 2,9 1,3 2,0 Forrds. Kemiy-Havas A fentiekb6l kidertil, hogy a cigdinyoknak a teljes n6pess6ghez viszonyitott ardnya mindegyik r6gi6ban n6tt, de e1t6r6 m6rt&kben. Ennek a legf6bb oka minden bizonnyal az el-, illetve a bevdindorlds. Igen nagy volt a vdndorlds a keleti rdgi6b6I leginkdibb az dszakiba, szoros 6sszefiigg6sben az er6ltetett iparositdssal. Abszolhit szdmokban kisebb, de ardnyaiban hasonl6 az Szirtesi Zoltpn: A cigznvsag egeszsegugyi helyzete. Agroinform Kiad6hez, Bp., 1998, 20. 1 1 elvandorlas az alfoldi r6gi6b6l az 6szaki, a del-dunantuli r6gi6, illetve a budapesti iparvid6k iranyaba. Csaknem haromszorosara n6tt a ciganyok szama a ket nyugati megyeben. Eltol6dtak a telepuil6stfpusok kozti aranyok is. 1971-ben 25 ezer cigany lakott Budapesten, szamuk jelenleg 51 ezer. M6g nagyobb az eltol6das a videki varosok javara. 1971-ben 45 ezer roma volt varoslak6, jelenleg haromszor annyi, es a teljes cigany nepess6ghez viszonyitott r6szarany 14%-r61 30,3%-ra emelkedett. 2. tabla. A cigdnyok megoszlasa telepiilestipusok szerint klg l,etszarn 1971-ben Letszarn 1994-ben Aranv 1971- Aranv 1994- benl (1) ben (14 .................. . ............ .. ... .. . ...... ...... . .................... ..................... .... . . . Budapest 25 ezer 51 ezer 7,9 9,1 Videki varos 45 ezer 129 ezer 13,9 30,4 Kozseg 250 ezer 277 ezer 78,4 60,5 Forrds: Kemeny Istvan-Havas Gdbor Er6s volt tehat a ciganyok urbanizal6dasa, de ez nem csupan a romak varosba k6lt6zeseb6o ad6dott, hiszen a vizsgalt id6szakban szamos k6zseg kapott varosi rangot. A ciganyok es nem ciganyok kozotti tenyleges tavolsag nagyobb, mint az a fentiekb6l latszik: mig a nem ciganyok csupan 36%-a 61 k6zsegekben, addig a ciganyoknak 60,5%-a. M6g szembetfin6bb a kiil6nbseg, ha figyelembe vessziik, hogy a ciganyok 40%-a ezer f6 alatti telepiileseken el, ez az arany a teljes n6pessegn6l 17%. Tovabb tartja magat az a nezet, miszerint a ciganyok t6bbsege nagy 1etszamu, bonyolult szerkezetui, tobbgeneraci6s nagycsaladokban 61. Val6jaban ez az allitas ma mar csak reszben igaz. Egy a Nepj6leti Miniszt6rium megbizasab6l v6gzett, ot kelet-magyarorszagi megyere es Debrecenre kiterjed6 romahaztartas-vizsgalat megallapitotta, hogy ugyan val6ban viszonylag alacsony az 1-3 f6b6l al16 haztartasok szama (16%), 6s falun a 5 f6s vagy annal nagyobb haztartasok is kozel ketharmados aranyt kepviselnek, a varosokban azonban mas a helyzet. A varosi letforma alapvet6en befolyasolja a roma haztartasok meretet, es er6sen kozeliti a nem cigany varosi haztartasokehoz. A hagyomanyos, tobb generaci6 egyultteleset jelento nagycsalad mar a falvakban sem jellemz6, ezzel szemben a nuklean's (szul6kb6l-gyermekekb6l al16) csaladok adjak a roma haztartasok 62%-at.'5 4 Gyukits Gy6rgy ( SOTE) szfves k6zlese. 15 Banlaky Pal: Cigdny csalddok vizsgdlata. Nepj61eti Miniszterium CsaIad-, Gyermek- es Ifjusagpolitikai F6osztaly Csaladvedelmi Osztaly, [Bp.], 1993, 21-23. 12 II. A mortalitfis Magyarorszagon a lakossag egeszsegi allapota es demografiai helyzete kiriv6an rossz. Alacsony az e1vesziiulsek szama, mig 1970-ben 14,7 az ezer lakosra szamitott 6rteke, addig 1997-ben minden addiginal kisebb 9,9. Mindezt osszevetve az ezer lakosra szamitott 13,7 fos fogyassal ezer lakosonkent 3,8 fo termeszetes fogyast jelent. A 1990-es evekben tovabb er6s6d6tt az 1980- t6l megindult tendencia, tovabb csokken az orszag lakossaga.16 Magas a magzati vesztesegek abszolfit szAma, annak ellen6re, hogy a magzati halalozas tendenciaja cs6kken6. Az elvesziiulsek cca. 8,5%-anal meg mindig kis sulyu, 2500 g alatti csecsemo jon vilagra.17 A terhessegmegszakitasok szama enyhen csokken6, de meg mindig magas (1997-ben 74 ezer); es kulonosen igy van ez, ha szaz e1veszuilottre vetftjuk: 1997-ben minden addiginal magasabb volt, 74.18 A halalozasi aranyszam emelkedik, a termekenys6gi mutat6 csokken. A halalozas kul6nosen gyakori a kozepkorii ferfiak k6z6tt, e tekintetben csaknem vilagels6k vagyunk. Az 1996-ban sziiletettek varhat6 elettartama a ferfiaknal 66,1, a n6knel 74,7 ev, ez j6val az eur6pai atlag alatt van. 9 Az egeszs6gugyi mutat6k kozul a legmeghataroz6bbak a halalozasi (mortalitasi) adatok. A halalozasi aranyok igen stabil mutat6k, amelyek j6l tukrozik a tarsadalom egeszsegiugyi allapotat. Ezek 6rtekelesen6l azonban figyelembe kell venni, hogy a kivalt6 okok 10-15 evre nyulnak vissza, igy a halalozasi ertekek els6sorban ezzel az id6szakkal fiiggnek ossze. A vezet6 halalokok Magyarorszagon a fejlett orszagokehoz hasonl6 sorrendet mutatnak: rosszindulatu daganatok; szivbetegs6gek; agyerbetegsegek; erelmeszesedes; horghurut, tud6tagulat es asztma; majbetegsegek; balesetek; ongyilkossag es onsertes. Magyar sajatossagnak tekinthet6 az emeszt6szervi betegsegek, els6sorban a majzsugor okozta halalozas nagy szama, ami f6kent a mert6ktelen alkoholfogyasztas szamlaj"ara irhat6.20 16Magyar statisztikai zsebko'nyv 1997. KSH, Bp., 1998, 17. 17 Magyar statisztikai zsebko'nyv 1997. KSH, Bp., 1998, 19. 18 Magyar statisztikai zsebkoinyv 1997. KSH, Bp., 1998, 21. 19 Magyar statisztikai zsebko'nyv 1997. KSH, Bp., 1998, 22. 20 Pinter Alan-Csanady Mihaly-Horvath Amanda: A teruileti egyenl6t1ensegek kornyezet-egdszsdgugyi vonatkozasai. In. Ne'pege'szse'g. orvos, ta'rsadalom. Szerk. Glatz Ferenc. MTA, Bp., 1998, 153-155. 13 3. terk6p. A ferfiak osszes halalozdsa megye'nkent, 1981-1984 1 Z orszagost6l nem t6r el orszagos alatt orszagos felett Forra's: MTA A fejl6d6 vilAg orszagaiban a nemzeti ossztermek es a jobb egeszseguigyi allapot koz6tt szoros 6sszefuigges mutathat6 ki, es igy volt ez a XX. szazad els6 feleben a gazdagabb orszagokban is. Ez az osszefiigges azonban a 1960-as evekt6l fogva egyre kevesbe ervenyes. Hasonl6keppen nincs egyertelmfi kapcsolat a GDP es a varhat6 elettartam n6vekedese kozott. Az 1970-es evekben Magyarorszag es a k6rnyez6 orszagok halalozasi aranyai jobbak voltak, mint pl. Nagy- Britannia6 vagy Ausztria6, am a tendencia az 1980-as 6vekben megfordult, es a magyar aranyok ma Oroszorszag, Ukrajna es Lettorszag mellett Eur6paban a legrosszabbak. Ez a valtozas 1988-ig semmikepp sem magyarazhat6 az anyagi helyzet romlasaval, hisz 1960 es 1988 kozott a GDP 208%-kal emelkedett. Richard Wilkinson Nagy-Britanniaban, majd G. A. Kaplan es tarsai az USA-ban kimutattak, hogy a fejlett orszagokban halalozasi aranyai nem a GDP-vel, hanem a tarsadalmon beluli egyenl6tlenseggel allnak kapcsolatban. Tehat minel nagyobb a kulonbseg a gazdagok es a szegenyek kozott, annal magasabb a megbetegedesi es halalozasi arany. Vagyis nem a gazdasag abszolut m6rteke, hanem a tarsadalmon beluli gazdasagi kulonbsegek az egeszsegiigyi dllapot legjobb jelz6i. 14 4. terkep. A fe'rfiak osszes halailozasa megye'nke'nt, 1991-1994 orszagostol nem ter el - orszaigos alaftt- - orszagos felett- - Fofs -;TA 5. t6kp A n...sse..llzsamg~nn,19118 orsz6ot- nemt- e os--!o alatt or-z-- s fltht. ) - - - - s - Y - 1Fors MTA s F - 15 6. terkep. A no5k osszes halalozdsa megyeMkent, 1991-1994 r J orszagostol nem ter el - - k orszagos alatt orszagosfelett , r _ .rq Forrtis: MTA Az egyes allamokon beliuli egyenl6tlensegek nem csupan a rosszabb egeszsegi allapottal, hanem a magasabb munkane1kulis&gge1, nagyobb bfin6z&si arannyal, a munkakeptelenseg, az alacsony suilyfi uijsziilottek magasabb aranyaval, ugyanakkor a fels6foku vegzettsegiiek kisebb szamaval es az oktatasra forditott alacsonyabb osszegekkel is jellemezhet6k. Az egeszsegiigyi allapot es a viszonylag alacsonyabb szocialis-gazdasagi status kozotti szoros kapcsolat akkor is fennmarad, ha az adatokat egysegesitik a hagyomanyos kockazati tenyez6k, a dohanyzas, az elhizas vagy a mozgasszegeny e1etm6d szerint.21 A gyerekszam az osszlakossagenal sokkal nagyobb a magyarorszagi romak koreben, de sokkal nagyobb a halalozasok szama es aranya is, es ennek megfelel6en sokkal kisebb a varhat6 6lettartam is. Pik Katalin mar a 1980-as 6vek vegen egy Pest megyei faluban vegzett kutatasa soran megallapitotta, hogy a cigany ferfiak 12,5, a cigany n6k 11,5 evvel e1tek kevesebbet, mint a kozs6g nem cigany lak6i.22 A 15 even aluli gyerekek aranya ketszer nagyobb, mint a teljes nepessegn6l: 38, illetve 19%. Az 59 6ven feluiliek arAnya viszont a teljes nepess6gben tobb mint negyszer akkora, mint a ciganyoknal: 19, illetve 4,5%. 21 Wilkinson, Kaplan es Putnam eredmenyeit idezi Kopp Maria-Skrabski Arpad-Szedmak Sandor: A szocidlis kohezi6 jelent6sege a magyarorszagi morbiditas es mortalitas alakulasaban. In. Nepegeszseg, orvos, ta'rsadalom. Szerk. Glatz Ferenc. MTA, Bp., 1998, 15-37. 22 Pik Katalin: A munkavegzes es az egeszsegi allapot osszefuggese. Vizsgalategy Pest megyei faluban el6 id6s ciganyok es hasonl6 koru nem ciganyok kor6ben. In. Ciganylet. Szerk. Utasi Agfts, 6m lMszdros Agnes. MTI PTL 1991, 162. L. meg err6l: Uo: A halal nem valogat. Phralipe, 1992, 7. 16 3. tabla. A cigdny es a teljes magyarorszdgi nepesseg generdci6s megoszldsa 1993-ban -n - -------- ----- ---- 0-14 37,8 19,0 15-29 27,9 21,5 30-39 15,5 14,6 40-59 14,3 25,6 60- 4,5 19,3 Forrds: Kemeny-Havas, illetve KSH A KSH adatai szerint 40 6v folott radikalisan csokken a ciganyok l6tszama. Mig a magyarorszagi osszlakossag korfdja leginkdbb a fejlett orszAgok6ra hasonift, addig a romak6 a brazilra.23 1. ibra. A cigdny es a nem cigainy eletvitelu7 nepesseg nemek 6s korcsoport szerint Ferfiak Nok 80-. . 70-74 60-64 50-54r 40-44 W 30-34 m S 20-24S - 10-14 a acig6ny &ietvitelki (%) 04[: nem ciginy IetviteI( 0-t ------ -- 15 10 5 0 5 10 15 Forrds: KSH A KSH jelentese bizakod6 a cigAnysAg jov6beli eletkilAtasait illet6en: ,,Tekintettel arra, hogy napjainkban, amikor a cigAnysAg kor6ben a szulet&skori ds a k6sobbi egeszseg-igyi ellatAs nagyjAb6l ugyanazokat a lehetosegeket kinAija, mint a nemn ciganyoknak, vArhat6an nehany 6vtized elmultAval lAtvAnyosan emelkedni fog az 6regkoruiak ardnya, 6s a magas term6kenys6gi mutat6k megtartAsa eset6n a cigAny n6pess6g jelentos ltszAmgyarapodAsa is vArhat6.,24 Mas kutat6k nem ennyire bizakod6k. Eltekintve a KSH-jelentes AllitAsAnak masodik reszetol, ami val6szinuisithet6en beigazol6dik, egyel6re nehezen bizonyithat6, hogy az egeszseguigyi ellatasban 23 Puporka Lajos: Nem no nagyra a ciganysag korfaja. Nepszabadsa'g, 1997. jdlius 8. 24A cigdnysdg lielvzete, eletkorulrmenvei 1993. KSH, Bp., 1994, 14. 17 a ciganyok nagyjdb6l hasonl6 lehet6segekhez jutnanak, es az ut6bbi evekben sem n6tt az id6sek aranya a roma lakossagnai. A cigany ujszuil6ttek 6letes6lyei ma is j6val rosszabbak, mint nem cigany tarsaike, varhat6an legaldbb tiz 6vvel korabban halnak, mint a nem ciganyok. 4. tibla. A tiz vezeto5 haldlok Magyarorszagon es Szabolcs-Szatmar megyeben 1978-ban Sorszam Halalokok Arany Sorszam Haldlokok Arany ... ... . .... . ....... . ° . .......... . ............... ....................................................................................... ........... ... - .................. .. ....... ... .. 1. Szivbetegs6gek 39,9 1 Szvbetegs6gek,9 2. Daganatok 25,2 2 Agyerbetegsegek 20,8 3. Agy6rbetegsegek 18,8 3. Daganatok 18,0 4. Baleset 6,9 4. Baleset 6,3 5. Bronchitis,tfid6otgulat, 4,6 5. Ongyilkossag 4,8 asztma . .................................. ......................... . . . . . . . .................................................. .................................. ................. . . . . . . ......................... . . ..... .................................... ........ 6. Ongyilkossag 4,3 6. Bronchitis, tuid6tagulat, 3,9 ____ ___ ____ ___ ____ _ 2 3 7 asztm a 7. Majzsugorodas 2,3 7. Influenza es tid6gyulladas 3,5 [ 8. Perinat. mort. okai 2,2 8. Perinat. mort. okai 3,1 9. Influenza 6s tiid6gyu11adds 2,1 9 Majzsugorodds 1,9 10. Cukorbetegseg 1,7 10-11. Cukorbetegseg 1,3 10-11 Velesziletett rende11eness6g 1,3 4/a tibla. Vezeto5 halalokok a ciganyoknal Szabolcs-Szatm6r megyeben 1978-ban 1. Szivbetegs6gek 22,1 2-3. Agy6rbetegs6gek 6,3 2-3. Perinat. mort. okai 6,3 .. ........... ..... . ... ................ ,....,.. ...................................-.,.., ...... ,....................... .............. 4. Influenza es tud6gyulladas 5,3 .. .... .. . ... ... ......... ........... ... ... . . .. .. .. ... .. . . .................................................. ........... 5. Daganatok 4,7 6. Baleset 4,2 7-8. Bronchitis, tuidotagulat, asztma 2,6 7-8. ag 2,6 9. Vesegyulladas es naphrosis 1,6 10-11. B *1humt 6s egy6b hasmen6s 1,0 10-11. Velesziiletett rende11eness6g 1,0 Forras: Nepegeszsdgiigy Megbizhat6, naprakesz adatok hijan nehezen tudnank alldst foglalni abban a k6rd6sben, vajon szignifikansan elternek-e a vezet6 halalokok a ciganyoknal es a nem ciganyoknal. Itt tehat - mint oly sok helyuitt masutt is - csak a publikalt 6s a szakemberek altal megfogalmazott velem6nyek ismertet6sere szoritkozunk. Egy a SzaboIcs-Szatmar megy6ben 1978-ban elhalt ciganyok halaloki 18 megoszlasat targyal6 kozlemeny szerint nem csupan az elhaltak kormegoszldsa25, hanem a jellemz6 halalokok is jelent6sen eltemek a megyei t6bbsegi lakossaget6l. A tablazatb6l kideriil, hogy a Szabolcs-Szatmar megyei ciganyoknal 1978-ban a perinatdlis mortalitas haromszor tobbszor fordult e16, mint az orszagban, es ketszer annyiszor, mint a megyeben (a megyei adatokba beleertend6 a megyei ciganyoke is). Sorrendben hatrebb keriiltek a leginkabb az id6sebbeket fenyeget6 daganatos megbetegedesek, az 6ngyilkossag es a baleset okozta halalok. El6kel6 helyet foglalt el viszont az influenza es a tud6gyulladas, valamint a vesegyulladas es a nephrosis. Meg mindig megtalalhat6 volt a tiz vezet6 halalok kozott - az orszagos listar6l egy6bkent mar az 1950-es 6vekben kikopott - belhurut es egyeb hasmenessel jar6 betegsegek, viszont nem szerepelt a majzsugor 6s a cukorbaj.26 Tisztaban vagyunk azzal, hogy husz ev multdn vajmi keveset mond az akkor is igen kicsiny meritesui vizsgalat, de helyezziunk melle egy frissebb, tobb evet atfog6 kutatast. Szirtes Zoltan roma szarmazasu korzeti orvos a korzetebe tartoz6 szeged-kiskundorozsmai ciganytelep eg6szs6guigyi allapotar6l jelentetett meg egy kis kotetet. A szazhatvanhat lelket szamlal6 gett6ban v6gzett vizsgdlatok azt tamasztottak ald, hogy a lakossag elhalalozasa harminc-otven ev korul a legmagasabb, es a legt6bben szivinfarktusban halnak meg. A n6k halalozasi arainya, valamint a betegsegeik szama is sokkal magasabb, mint a ferfiake. A n6knel gyakoribbak a vese- es a 1lguti megbetegedesek, mig a ferfiaknal a szivkoszoruir- es a vesebetegs6gek vezetik a halalozasi okok listajat. A vizsgalat szerint a romak korai haland6saga6rt els6sorban a sziv- es errendszeri megbetegedesek felel6sek. Az erbetegsegek kozul is a haldlokok tekinteteben vezet6 helyen all az agyi iutortagulat, amelynek k6vetkezmenye az agyverzes, a szivkoszorner beszuikiuleseb6 szarmaz6 infarktus, a betegsegekben a karos taplalkozas 6s az orokletes tulajdonsagok jatszanak jelentos szerepet.27 III. A morbiditis altaliban A magyar egeszsegiigyi statisztika legnagyobb problemaja, hogy mig a halalokokat illet6en viszonylag relevans informaci6kkal birunk, nem rendelkezunk megbizhat6 morbiditasi adatokkal. Kulonosen igy van ez a ciganyok megbetegedesi mutat6it illet6en. Igy aztan kenytelenek vagyunk egy 1985-ben megjelent tanulmanyt ismertetni, hogy nemi kepet kapjunk arr6l, mi jellemzi (jellemezte egykoron) a ciganysag morbiditasat. 25 A megyeben a ciganyok kozul a 0-14 eves korosztaly adta az elhaltak 22,7%-at es a 60 ev felettiek a 46,4%-at, mig a nem ciganyoknal: 0-14: 6,1%; 60-: 72,4%. 26 Bodnar L6rant: Vezeto halalokok cigAnyoknal. Nepegeszse'gugy, 1984, 279-283. 27 Szirtesi Zoltan: A cigdnysdg egeszse'gugyi helyzete. Agroinform Kiad6hdz, Bp., 1998, 18-24. 19 A Baranya megyei Ormansag romai kozt 1978-ban vegzett vizsgalat eredmenyei tobbnyire olyan dilemmak, melyekre egzakt tudomanyos valasz az6ta is csak toredezetten erkezett. Az aktfv keres6k kedvez6tlen aranya, a n6k alulfoglalkoztatottsaga, az alacsony csaladi jovedelmek es iskolazottsagi szint - mar akkor is ezeknek a jellemz6knek az egyiittese hatarozta meg azokat a kereteket, amelyek alapjan a ciganysag hatranyos helyzetii lakossagcsoportnak szamitott. A kutatas elsorendui kerdese az volt, hogyan jelenik meg a romak hatranyos helyzete egeszsegi dllapotukat megvizsgalva. Ehhez eloszor is meg kellett tudni a betegek es egeszsegesek aranyat. Egeszsegesnek az olyan szemelyt tartottak, akir6l a vizsgalati evben egeszsegiigyi dokumentum nem kesziult, sem szuir6ssel, sem kovetessel megbetegedest nem regisztraltak nala. Ezek szerint mig 1978-ban az Ormansagban a nem cigany lakossag 19%-a nem talalkozott orvossal, tehat ,,egeszseges" volt, addig a ciganyoknal ez az arany 21,4%. A ciganysag szamara kedvez6 alapadat tisztitasa azonban mas (veg)eredmenyt hozott. Elvben elkepzelhet6 ugyanis, hogy a roma lakossag egeszsegi allapota mar csak fiatal tipusu' kor6sszetetele miatt is el6nnyel indult. Egysegesitve a kor6sszetetelt a 2,4%-os el6ny 0,5%-ra csokken. Raadasul - fogalmaznak onkritikusan a kutat6k - az orvos-beteg talaikozas nem biztos, hogy az eg6szsegesseget meri, hanem inkabb azt, hogy mennyire ig6nyli valaki az egeszsegiigyi ellatast. Egyaltalan nem lehetetlen - es ezt egyebek mellett Gyukits Gyorgy vizsgalatai is val6sziniusitik -, hogy a ciganyoknal magas a latens morbiditas. Ennek melyrehat6 elemz6s6re azonban a tanulmany nem vallalkozott. De megdllapitotta, hogy a romak latens morbiditasat az is bizonyitja, hogy a k6vetessel, illetve szuiressel eszlelt betegsegeknek a ferfiaknal felet, a n6knel ketharmadat a nem ciganyoknal 6szlelt6k. Az ezer lakosra jut6 betegnapokat vizsgalva szinten a ciganysag helyzete tuint kedvez6bbnek, hiszen a nem cigany 5007-tel szemben (ferfiak: 4122, n6k: 5872) mind6ssze 4406 napot tolt6ttek betegallomanyban (a ferfiak: 3478, a n6k: 5291). A cigany lakossag k6reben viszont az 6sszmegbetegedesek nagysagrendje az eletkor el6rehaladtaval n6tt. A nem ciganyoknal kevesbe ilyen monoton a n6vekedes. Fontosnak tiinik, hogy mig a 0-4, 5-9, 20-39 eves korcsoportokban a ciganysag ertekei kisebbek, addig az osszes tobbiben nagyobbak. A tanulmdny fr6i osszehasonlitjak az ezer cigany, illetve nem cigany lakosra jut6 nyilvantartott megbetegedeseket iin. BNO-f6csoportonkent. 20 5. tabla. Vezeto halalokok a Baranya megyei ciganyoknal 1978-ban I. FertozB es elosdiek 262 3. 183 5. okozta megbeteged6sek II. Daganatok 13 15. 16 15. III. Endokrin, taplalkozasi 29 14. 26 12. es anyagcsere-bete2s62ek IV. A ver es verkepzo 31 12. 21 13. szervek betegs6gei V. Elmezavarok 90 11. 108 10. VI. Az idegrendszer es az 119 9. 133 8. erzekszervek megbetegedese VII. A keringesi rendszer 164 6. 265 3. betegsgei VIII. A legzorendszer 800 1. 606 1. betegsegei IX. Az emesztfrendszer 345 2. 328 2. betegsegei X. A huigy-ivarrendszer 117 10. 94 11. betegs ' XI. Terhessegi, szulesi es 30 13. 17 14. gyermekigyi szovodmenyek XII. A bor es bor alatti 130 8. 113 8. szovet betegs6gei XIII. A csontvaz- 161 7. 196 4. izomrendszer es a kotoszovet betegskgei XIV: Veleszuletett 8 16. 10 16. anomiliak XV. A perinatais 1 17. 3 17. morbiditais es mortalitis bizonyos okai XVI. Tiinetek es rosszul 178 4. 140 7. meghiatarozott &illpoto XVII. Balesetek, 166 5. 151 6. mrgez.sek, ero.szak_. Forrds: POTE A morbiditasi struktuiraban mindket lakossagi csoportban az elso ket helyen lgz6-, illetve emeszt6szervi megbetegedesek allnak. Az alapvet6 kuil6nbseg, hogy a fert6z6 es e16sdiek okozta megbetegedesek a ciganyoknal a harmadik leggyakoribb megbetegedesi ok, mig a nem ciganyoknal a keringesi rendszer megbetegedesei. Az egyes f6csoportok nagysagrendje igen 21 elter6en alakul. Szamottev6 tobblet megbetegedes mutatkozik az I. es a VIII. f6csoportban, valamint hiany a VII. focsoportban. A tanulmany konkluzi6ja, hogy a ciganysdg nemcsak tarsadalmi helyzete alapjdn kepez specialis lakossdgcsoportot, hanem eg6szs6gi allapotaban is kUlonb6zik a nem cigany lakossdgt6l.28 Term6szetesen, ahogy a nem cigany lakossag mortalitasi strukturaja, ugy a ciganyok6 is folytonosan vdltozik, de megbfzhat6, naprak6sz es atfog6 adatokkal nem rendelkezunk. Az 1970- es evek roma morbiditasi struktfiraja meglep6 hasonl6sagot mutat a 20-30 evvel korabbi osszlakossagi adatokkal. Tehat akkor magasabb volt a fert6z6, az emeszt6szervi betegsegek aranya, 6s kiugr6an magasabb a perinatalis haland6sag. Mfg minden korabban k6szult k6zlemeny kimutatja, hogy az orszagos atlagnal j6val kevesebb es kisebb szeletet foglal el az osszes megbetegedesiik kbzbtt a sziv- es errendszeri eredetii megbetegedes, valamint a cukorbaj, addig az ut6bbi id6ben ez val6szinuileg a ciganyoknal is megvaltozott. Szirtesi Zoltan a kiskundorozsmai cigany ferfiaknal kifejezetten altalanosnak frja le a szivkoszorue6r- megbetegedest, mint ahogy a n6knel a 1lguiti es vesebajokat.29 Az 1980-as evek vegen Pik Katalin egy Pest megyei telepiulsen a ferfiaknal a leginkabb el6fordul6 betegsegkent az asztmat jelolte meg, mig a n6k k6reben a legjellemz6bb a sziv- es errendszeri betegsegek, a vesebajok, illetve a 16gzesi rendellenessegek voltak.30 IV. Az iskolizottsaig Mara egeszsegszociol6giai k6zhely, hogy egy orszag, egy nepcsoport egeszseget nem elsosorban az egeszsegulgyi ellatas szinvonala hatarozza meg, hanem az eletmin6seg, tehat az iskolazottsag, a foglalkoztatasi, illetve a lakhatasi koruilmenyek, a civilizaci6s es kulturalis szinvonal, a normak stb. A rossz szocialis k6rulmenyek koz6tt el6 embereknek az egeszsegi Allapota is rosszabb. Az iskolazottsagnak pedig fokozott egeszsegved6 es kockazatcsokkent6 szerepe van. Egy fels6fokud vegzettsegu ember akar evtizedekkel nagyobb eletesellyel rendelkezik, mint egy analfabeta. (Magyarorszagon husz ev koruli lehet a ku1onbs6g.31) Az el6ny6sebb munkapiaci helyzet, a magasabb j6vedelem, a kedvez6bb higienes k6riilmenyek, a fizikailag kisebb terheles mellett szerepet jatszik ebben, hogy az iskolazott ember konnyebben hozzaf6r egeszsegvedelmi 28 Koml6si Maria-Knab Edina-Szikszay Erika-Tenyi Jen6: A cigany lakossag egeszsegi allapota I. es II. Nepeg6szseguigy, 1985, 305-307.; 339-341. 29 Szirtesi Zoltan: A ciganysdg egeszse'gugyi helyzete. Agroinform Kiad6haz, Bp., 1998, 22. 30 Pik Katalin: A munkavegzes es az egeszsegi allapot osszefliggese. VizsgAlat egy Pest megyei faluban e16 id6s ciganyok es hasonl6 kori nem ciganyok kor6ben. In. Cigdnylet. Szerk. Utasi Agnes es Meszaros Agnes. MTI PTI, 1991, 174-176. 31 Nem sikerult az iskolai vegzettseg es a mortalitas kozotti osszefuigg6sre magyarorszagi statisztikakat talalnunk. De a lehetseges ku16nbsegeket j61 szemlelteti, hogy az ezer fo alatti telepui1seken, ahol a ciganyok 40%-a es az altalanos iskolat sem befejezettek t6bbsege 61, a 25 ev feletti ferfiak halalozasi val6szinusege jelent6sen felulmulja a szazezer fo feletti telepillseken e16ket (pl. 25- es 30 ev k6z6tt: 0,01 108-0,00713; 35 es 40 ev k6z6tt 0,02772- 0,01893.) A halandosdg foldrajzi kuIo'nbsegei Magyarorszdgon 1997. KSH, Bp., 1999. 104-111. 22 informaci6khoz, tudatosabb un. egeszsegtervvel es eg6szsegmagatartassal rendelkezik. Az a felismeres, hogy az id6k haladtaval nem sziiksegszeriu a leepiiuls, hogy az egeszseget karban lehet tartani, a betegsegeket meg lehet el6zni, olyan civilizaci6s vivmany, amelyhez a magasabb iskolazottsagCuak konnyebben juthatnak hozza. Kes6bb reszletesebben is Iatni fogjuk majd az iskolazottsag hatasanak az egeszs6gre vonatkoz6 direkt 6s indirekt elemeit. R6viden ismertetnenk a magyarorszagi ciganyok iskolazottsagi adatait, amelyek jelent6sen elternek az orszagos atlagt6l. Az 1971-es reprezentativ ciganyvizsgalat idejen a huszon6ves ciganyok kb. haromnegyede gyakorlatilag majdnem teljesen analfabeta volt, mfg ket evtized multan mar haromnegyeduk elv6gezte az altalanos iskolat. Az 1993-as vizsgdlat megdllapitotta, hogy bar az eltelt id6ben jelent6sen emelkedett a cigany nepesseg iskolazottsagi szinvonala, tavolsaga a t6bbsegi tarsadalomet6l tovabb novekedett. Ennek oka els6sorban a k6zepiskolai tovabbtanulasban keresend6: a 25 ev feletti romaknak mind6ssze 1-2%-a vegzett k6zepiskolat. Bar a szakmunkastanul6 intezetekben nagyobb az el6rehaladas, de meg ezeket is csak a roma fiatalok kisebbsege tudta elvegezni. 6. tibla. A cigdny ne'pesseg korcsoportjainak iskolai ve'gzettseg szerinti megoszldsa 1993-ban (%)s Kor 0 osztiIv 1-7. osztilv 8 oszt6ly Szakinunkiskepii Szakkizpep vagy szakiskola *'lagx %