Szociális védelemmel és munkahelyekkel kapcsolatos globális gyakorlatok Emberek, portrék, perspektívák: A foglalkoztathatóság javítása a befogadó növekedésért Magyarországon JOGI NYILATKOZAT Ezt a jelentést a Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank / a Világbank készítette. A benne foglalt eredmények és értelmezések nem feltétlenül tükrözik a Világbank ügyvezető igazgatóinak vagy az általuk képviselt kormányoknak a véleményét. A Világbank nem vállal felelősséget a jelentésben foglalt adatok pontosságáért. A jelentés nem feltétlenül tükrözi az Európai Unió és a Magyar Kormány véleményét. SZERZŐI JOGI NYILATKOZAT A publikáció anyaga szerzői jog védelme alatt áll. A benne foglaltak engedély nélküli sokszorosítása és a mű bármely részletének átvétele az alkalmazandó jogszabályok megsértése. A mű sokszorosítására vagy bármely részletének újranyomására vonatkozó engedélyért kérjük, forduljon részletes megkeresésével vagy (1) a Pénzügyminisztériumhoz (1051 Budapest, József nádor tér 2-4.), vagy (2) a Világbank csoport romániai képviseletéhez (Vasile Lascăr Street, No 31, Et 6, Sector 2, Bucharest, Románia). FOTÓ Kovács Bence/Magyar Máltai Szeretetszolgálat. MEGJEGYZÉSEK ÉS KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS Ez a jelentés a Pénzügyminisztériummal együttműködésben végrehajtott, a „A foglalkoztathatóság javítása az inkluzív növekedés érdekében Magyarországon” elnevezésű Visszatérítendő Tanácsadói Szolgáltatásról szóló megállapodás alapján készült. A jelentés Cem Mete (menedzser, Szociális védelem és munkahelyek, Európa és Közép-Ázsia) és Tatiana Proskuryakova (Magyarországért és Romániáért felelős országmenedzser) iránymutatása alapján és felügyelete alatt készült. A jelentés vezető szerzői Dorothee Christine Buhler, Natalia Millán, Karácsony Sándor, Alina Nona Petric, Céline Ferré, Teller Nóra és Torkos András Tamás. A csoportot Bukarestben Andrei Zambor, Washington D.C.-ben pedig Amara Khiev támogatta. Köszönettel tartozunk a Pénzügyminisztérium képviselőinek a kiváló együttműködésért, iránymutatásukért és gyors visszajelzéseikért. Külön kiemeljük, hogy jelentésünkben támaszkodunk a HÉTFA Kutatóintézet által készített „Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat profiling rendszerének értékelése” című jelentésben, valamint a Strategopolis Kft. által készített „Az aktív munkaerő-piaci programok hatásvizsgálata: hatékonyság, eredmények és fejlesztési lehetőségek” című jelentésben foglaltakra, és köszönettel tartozunk a fenti jelentések szerzőinek az általuk nyújtott információkért és azért, hogy rendelkezésre álltak az egyeztetések során. Jelen dokumentum a Központi Statisztikai Hivatal EU-SILC 2016 adatfájljainak felhasználásával készült. A dokumentumban található számítások és következtetések a Világbank szellemi termékei. 2 Emberek, portrék, perspektívák: A foglalkoztathatóság javítása a befogadó növekedésért Magyarországon TARTALOMJEGYZÉK ............................................................................................. 2 Megjegyzések és köszönetnyilvánítás. Betűszavak és rövidítések................................................................................................................ 4 Ábrák és táblázatok.......................................................................................................................... 5 ......................................................................................................................................... 6 Bevezetés. 1. A munkaerőpiac jellemzői Magyarországon.............................................................................. 10  következő generáció erőforrásai: a demográfiai változások 2. A ismételten visszavethetik a növekedést Magyarországon......................................................... 13 .................................. 16 3. A tartós munkanélküliek és a munkaerőpiac szélére szorultak jellemzői. A munkanélküli vagy a munkaerőpiac szélére szorult munkavállalók sikeres elhelyezkedése útjában számos akadály áll............................................................. 19 Az azonosított látens csoportok szükségleteihez igazított aktivitást ösztönző és foglalkoztatást támogató politikákra van szükség............................................................ 21 4. Az aktív munkaerő-piaci programok jellemzői Magyarországon............................................... 23 5. A szociális gazdaság kínálta lehetőségek a hátrányos helyzetű munkavállalók helyzetének javítására.......................................................................... 25 6. Előretekintés: A szolgáltatási lánc mentén tett ajánlások........................................................... 27 ............................................................................ 27 Az ügyfélfelvétellel kapcsolatos ajánlások. Az ügyfélbesorolással kapcsolatos ajánlások....................................................................... 29 ................................ 30 A szükséges szolgáltatások beazonosításával kapcsolatos ajánlások. ................................................................. 31 A szolgáltatások nyújtására vonatkozó ajánlások. Szociális védelemmel és munkahelyekkel kapcsolatos globális gyakorlatok 3 BETŰSZAVAK ÉS RÖVIDÍTÉSEK ALMP aktív munkaerő-piaci eszközök ECST egyéni cselekvési terv EFOP Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program ESZA Európai Szociális Alap ESBA Európai Strukturális és Beruházási Alap EU Európai Unió EU-SILC Az Európai Unió háztartási költségvetési és életkörülmények adatfelvétele EU-28 Európai Unió, 28 tagállam EUR Euro GDP Bruttó hazai termék GINOP Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program HUF Magyar forint IR Integrált Rendszer ISCED Az oktatás egységes nemzetközi osztályozási rendszere KFR Közfoglalkoztatás rendszere KKE Közép- és Kelet-Európa KSH Központi Statisztikai Hivatal LOE látens osztályelemzés MEF Munkaerő-felmérés NEET nem foglalkoztatott, oktatásban és képzésben nem részesülő NFSZ Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat NGM Nemzetgazdasági Minisztérium NUTS Statisztikai célú területi egységek nómenklatúrája PM Pénzügyminisztérium RAS Visszatérítendő tanácsadói szolgáltatás (Reimbursable Advisory Services) TÁMOP Társadalmi Megújulás Operatív Program 4 Emberek, portrék, perspektívák: A foglalkoztathatóság javítása a befogadó növekedésért Magyarországon ÁBRÁK ÉS TÁBLÁZATOK 0.1 ábra: A szakmai segítségnyújtás keretében végzett két tevékenység közötti kapcsolat............................................................................................. 6 0.2 ábra: Az elemzés alapját képező analitikus keret...................................................................... 7 0.3 ábra: A RAS analitikus megközelítése és az ügyfélút ................................................................................................... 8 szolgáltatásnyújtási folyamata. 1.1 ábra: A munkanélküliség ráta a NUTS 2 régiókban, 2008-2017............................................ 11 1.2 ábra: Regisztrált üresedések és munkanélküliek régiónként.................................................. 12 2.1 ábra: Életkormegoszlás és népességdinamika Magyarországon (2010–2050)................................................................................................. 13 2.2 ábra: Foglalkozás-specifikus feladatok intenzitása az egyes országokra aggregáltan és időben standardizálva, kontinentális Európa, közép-kelet-európai országok átlaga, 1998-2014. ..................................................... 14 3.1 ábra: Látens csoportok a magyar munkanélküliek és munkaerőpiac peremére szorult munkavállalók körében, 2016.............................................. 19 ................................................... 20 3.2 ábra: Az egyes látens csoportok által tapasztalt akadályok. 3.3 ábra: Aktivitás-ösztönzési szükségletek és szociális akadályok a beazonosított látens csoportok esetében, 2016................................................................... 22 3.1 táblázat: Munkaképes korú népesség és a célcsoport összehasonlítása, 2016............................................................................................................ 17 Szociális védelemmel és munkahelyekkel kapcsolatos globális gyakorlatok 5 BEVEZETÉS A jelentés célja, hogy a szakmai segítségnyújtás korábbi szállításainak legfontosabb eredményeit és javaslatait összefoglalja. 2017 októberében a magyar kormány felkérte a Világbankot, hogy olyan szakmai támogatással segítse a Pénzügyminisztériumot (PM), amely célja az álláskeresői ügyfél-szegmentáció fejlesztése, a célzottság javítása, az erőforrás- tervezés és a veszélyeztetett álláskeresőket célzó aktív munkaerő-piaci eszközök által nyújtott szolgáltatások hatékonyabbá tétele. Ez a szakmai segítségnyújtás „A foglalkoztathatóság javítása az inkluzív növekedés érdekében Magyarországon” elnevezésű Visszatérítendő Tanácsadói Szolgáltatás (RAS) keretein belül történik. A megállapodás életbelépése óta a Bank szakmai segítségnyújtása két komponensből — A és B komponensből — áll. A két tevékenység összefüggéseit a 0.1. ábra mutatja. Az első tevékenység (A komponens) survey adatok elemzése alapján szolgáltatott inputokból áll, azzal a céllal, hogy hozzájáruljon a magyar munkanélküli vagy a munkaerőpiac peremére szorult lakosságnak az általuk elszenvedett munkaerő-piaci korlátok szerinti csoportokba osztásához. A szegmentáció az NFSZ aktivitást és foglalkoztatást támogató programjainak értékelése céljával áttekintést ad a veszélyeztetett (potenciális) álláskeresők körében megjelenő, egymással átfedésben lévő akadályok típusairól. A második tevékenység (B komponens) bemutatja a munkaerő-piaci programokhoz való hozzáférés javítását célzó jövőbeni szakpolitikát és programokat, valamint a kiszolgáltatott álláskeresők igényeihez igazított (szociális, egészségügyi, szakképzési és képzési) szolgáltatásokat. E két komponens eredményeit és következtetéseit négy jelentés tartalmazza: ■ A Munkaindító jelentés — a 2017. novemberében elkészült 1. szállítás — áttekintést nyújt a tevékenységről, az előzetes vázlatról és ütemezésről, valamint a RAS-t meghatározó munkafeltételekről. ■ A 2. szállítás1, amelynek címe: “Munkaerő-piaci elemzés az álláskeresői profiling fejlesztése érdekében”, kvantitatív adatelemzésre épül, célja az, hogy a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat egy munkaerő-piaci elemzésre alapozva finomítsa a veszélyeztetett álláskeresők szegmentációját. Az első, 2019. januári változatot 2019 márciusában véglegesítettük. ■ A 3. szállítás, melynek címe “Szakmai jelentés szakpolitikai ajánlásokkal a hatékonyabb munkaerő-piaci beavatkozások érdekében” – első verziója 2018 októberében készült el, és amelyet 2018. decemberében követett annak felülvizsgált, végleges változata — bemutatja a magyarországi kvantitatív és kvalitatív kutatások és a helyszíni látogatások legfontosabb megállapításai és az NFSZ ügyintézők körében végzett online felmérés legfontosabb eredményei mellett az EU-SILC 2016 adatok látens osztályelemzése alapján tehető megállapításokat, valamint előzetes szakpolitikai ajánlásokat tett. ■ A 2. és 3. szállítás eredményeit ötvöző legfontosabb következtetések és végleges ajánlások az „Összefoglaló jelentés” című 4. szállításban, ebben a jelentésben találhatók. A Magyar Központi Statisztikai Hivatal (KSH) az NGM adatkérésére adott válaszának késedelme miatt a kvantitatív 1  elemzésre vonatkozó adatokat a Világbank munkacsoportja csak 2018. április 11 – én kapta meg. A RAS jogi megállapodás értelmében a Bank munkacsoportjának 9 hónap áll rendelkezésére ahhoz, hogy elkészítse a 2. szállítást; így tehát a 2. szállítás a 3. szállítás után készült el. A két szállítás eredményei közötti kapcsolatokból adódóan a lakosság körében azonosított, a munkanélküli vagy a munkaerőpiac peremére szoruló veszélyeztetett csoportokat a magyar munkaerőpiac aktuális alakulásának háttér-összefoglalójával együtt a 3. szállítás már bemutatta. A 2. szállítás mindkét aspektusra nézve további részletekkel szolgál. Annak érdekében, hogy a 2. jelentés önállóan is értelmezhető legyen, a harmadik szállításból származó szemelvényeket is tartalmaz. 6 Emberek, portrék, perspektívák: A foglalkoztathatóság javítása a befogadó növekedésért Magyarországon 0.1 ábra: A szakmai segítségnyújtás keretében végzett két tevékenység közötti kapcsolat Az elemzés az ügyfélút szolgáltatásait veszi számba. A technikai segítségnyújtás — és a jelentések — analitikus keretét a 0.2. ábra mutatja be. Az elemzés feltárja az ügyfélúton található kritikus pontokat, az ügyfél felvételétől kezdve a besoroláson, a szolgáltatás-azonosításon és a szolgáltatásnyújtás lépésein keresztül, amelyek ideális esetben a munkaerő-piacra történő sikeres belépéshez vezetnek (amint ez a 03. ábrán is látható). Az ügyfélfelvétellel kapcsolatos kérdések elemzésekor a veszélyeztetett csoportok — IR alapján feltárható — jellemzőinek azonosítása segít abban, hogy feltérképezzük, mely csoportok férnek hozzá, kik nem férnek hozzá, vagy csak korlátozottan férnek hozzá a jelenlegi munkaerő-piaci szolgáltatási rendszerhez. 0.2: ábra: Az elemzés alapját képező analitikus keret Szociális védelemmel és munkahelyekkel kapcsolatos globális gyakorlatok 7 0.3 ábra: A RAS analitikus megközelítése és az ügyfélút szolgáltatásnyújtási folyamata Annak érdekében, hogy minél szélesebb kör szakmai álláspontját tükrözzék a kulcsmegállapítások és a javaslatok, az empirikus kutatásra és szakirodalom elemzésre alapozott megállapításokat és javaslatokat egy két körös online konzultáció során véleményeztettük, és ezek alapján pontosítottuk.2 Válaszadóink az NFSZ, minisztériumok, a kamara, önkormányzatok, kutatók, szakmai műhelyek, alapítványok köréből kerültek ki. Összesen 416 címre juttatuk el a kérdőívet — mindkét körben. Ezek közül 124 levelet a járási és megyei kormányhivatalok foglalkoztatási osztályaira küldtünk ki, és 147 levelet egy korábbi egyeztetési folyamat során használt lista alapján kis (2 000 fő alatti) önkormányzatokhoz juttattunk el. ■ Az első körben a válaszadók száma 57 volt, ezek közül 28, azaz lényegében a válaszok  fele érkezett az NFSZ szakértőitől, és mindössze 2 önkormányzat válaszolt. A válaszadók további számottevőbb csoportját az OFA munkatársai alkották (9 válasz). Minden kérdéshez 20-28 közötti számú válaszadótól kaptunk részletes szabadszavas véleményt, indoklást. ■ A második körben 76 véleményezőtől kaptunk visszajelzést, ezek közül 51, azaz a válaszok  kétharmada érkezett az NFSZ szakértőitől. Ebben a körben is mindössze 3 önkormányzat válaszolt. Az OFA kollégái köréből 7 választ kaptunk, és 5 válasz érkezett különböző minisztériumokból. Ebben a körben csak egy záró szabadszavas véleményezési felkérés szerepelt — erre mindösszesen 11 válaszadótól érkezett valamilyen kiegészítés, észrevétel. A konzultációt két körben, felkért szakértők bevonásával végeztük el. Az első kör kérdőívében véleményezendő állítások 2  és javaslatok voltak olvashatók, és minden állításhoz egy szabad szöveges mezőben megjegyzéseket, észrevételeket is kértünk amellett, hogy egy hétfokú skálán értékelték a válaszadók az állításokat, amelyen az 1= teljességgel nem ért egyet, 7 = messzemenően egyetért jelentéssel bírt. A második körben csak a skála szolgált véleményezési eszközül, és egy záró nyitott kérdéshez vártunk hozzászólásokat. A konzultációban való együttműködésre olyan kollégákat kértünk fel, akikkel a munkafolyamat során konzultáltunk. A részletes eredményeket az A komponens végszállításának (2. szállítás) mellékletében ismertetjük. 8 Emberek, portrék, perspektívák: A foglalkoztathatóság javítása a befogadó növekedésért Magyarországon Az összefoglaló jelentés hat fejezetből áll. Az 1. fejezet a magyarországi strukturális munkaerőpiaci helyzet pillanatfelvételét adja, a 2. fejezet a növekedés visszatérő akadályaira — a demográfiai változásokat is ide értve — összpontosít, amelyekkel Magyarország szembesülni fog, és hangsúlyozza a humántőkébe irányuló befektetés szükségességét. A 3. fejezet a 2016-os EU-SILC adatok alapján összefoglalja foglalkoztatás azon korlátait, amelyekkel a veszélyeztetett csoportok találkoznak. A 4. fejezet a szolgáltatások hatékonyságának hiányosságai által felvetett kérdésekkel foglalkozik. Az 5. fejezet körvonalazza a szociális gazdaságban rejlő potenciált a munkanélküliség, a szegénység csökkentése és a közösségépítés vonatkozásában, rávilágít a jelenlegi korlátokra, és ezek kezelésére ajánlásokat fogalmaz meg. A 6. fejezet az A és B komponens keretében szállított jelentéseknek a szolgáltatási lánc mentén tett következtetéseinek és ajánlásainak áttekintését tartalmazza. Szociális védelemmel és munkahelyekkel kapcsolatos globális gyakorlatok 9 1. A MUNKAERŐPIAC JELLEMZŐI MAGYARORSZÁGON A magyarországi munkaerőpiac a 2008-as pénzügyi válság óta teljesen helyreállt, a munkanélküliség ma már nagyon alacsony. A magyar munkaerőpiac a 2008-as pénzügyi válság óta a magánszektor munkaerő-szükségletére és a közmunkaprogramra építve folyamatos ütemben állt helyre. A foglalkoztatás üteme gyorsan javult, 2018-ban elérte a 69,5%-át, enyhén meghaladva az EU28 átlagát (67,7%). Emellett a munkanélküliségi ráta 2018-ra 3,7%-ra csökkent — szintén az EU28 átlaga alatti szintre. Bár az aktivitási ráta is jelentősen emelkedett, a válság előtti 61,2%-os szintről elérve a 71,9%-ot 2018-ban, még mindig nem éri el a 2018 második negyedévének EU-28 átlagát (73,8%). A foglalkoztatottsági ráta növekedése ellenére a munkaképes korú (15-64 éves) lakosság majdnem egyharmada inaktív — leginkább a fiatalok és az idősebb női lakosság. A nemek szerinti aktivitási ráta a növekedés ellenére elmaradást mutat a fiatalabbak és az idősebbek, különösen a nők körében. 2017-ben a munkaképes korú (25-54) férfiak aktivitási rátája 93,3%, a fiatal magyar nők mindössze 28,2%-a aktív, míg az EU-28-ban ez az átlag 39,2%. Az idősebb nők (55-64) nagymértékben hiányoznak a munkaerőpiacról, 55,7%-uk inaktív (szemben az EU-28 46,2%-ával). Ez azt jelenti, hogy a lakosság jelentős része — különösen a fiatalok (a fiatal nők), az idősebbek (köztük is a nők) — továbbra is távol marad a munkaerő-piactól, és ez a csoport nagyrészt a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat látókörén kívül esik. Bár a munkanélküliség alacsony, 3,7 százalékos szinten marad, aránytalanul nagyobb mértékben sújtja azokat a fiatalokat, akik alacsonyabb képzettségi szinttel rendelkeznek. Azzal együtt is, hogy a munkanélküliség összességében 3,7%, azok esetében, akik alacsonyabb, mint felső középfokú (ISCED) 0-2 oktatásban vettek csak részt, továbbra is több, mint kétszeres a munkanélküliségi ráta a fenti nemzeti átlaghoz képest (11,1% 2017-ben). A fiatalok körében tapasztalható munkanélküliségi ráta drasztikusan csökkent a 2012-2013-ban tapasztalt 30%-os csúcsszinthez képest, de még mindig meghaladja az országos átlagot, 2017-ben 10, illetve 12%- os szintet mutatva a korcsoportba tartozó férfiak, illetve nők esetében. A munkanélküliség eltérései a készségek kereslete és a kínálata közötti eltérésre utalnak. Kiss és Vandeplas (2015) megállapították, hogy a készségcsoportokra vonatkozó differenciált foglalkoztatási és a munkanélküliségi ráták eltérése Magyarországon az EU-ban a legmagasabbak között van. A szerzők azt is kimutatták, hogy a szakismeretek hiányának jellemzésére használt három felmérés adatai is (az Európai Üzleti Felmérés, a Manpower Felmérése a Hiányzó Tehetségekről és az Európai Vállalati Felmérés) Magyarországot azon európai országok közé rangsorolják, ahol a foglalkoztatók által adott információk alapján a legmagasabb a szakismeret hiánya. Az adatok azt jelzik, hogy a munkáltatók által keresett készségek eltérnek a munkavállalók vagy az álláskeresők készségeitől (Kiss és Vandeplas, 2015). A munkanélküliség különbségei szemmel láthatóak regionális szinten is. A NUTS3 2 régiók munkanélküliségi rátái alapján azt láthatjuk, hogy a válság éveiben a régiók mindegyikében nőtt a munkanélküliség, majd ezt követte egy hirtelen csökkenés. A munkanélküliség jelenleg minden régióban alacsonyabb az EU-28 átlagánál, de különösen figyelemreméltó javulás tapasztalható Észak-Magyarországon és az Észak-Alföld Régióban. Azonban továbbra is vannak jelentős különbségek a régiók között: 2017-ben a munkanélküliség a Közép-Dunántúlon 2,2% volt, míg az Észak-Alföld Régióban 7,4%. A NUTS 1 szinten a munkanélküliség az Alföldön és az északi területeken a legmagasabb (Lásd: 1.1. ábra a NUTS 2 régiókban). A regionális eltérés tovább nő, ha figyelembe vesszük, hogy a közfoglalkoztatásban résztvevőknek Észak-Magyarországon és Észak-Alföldön a legnagyobb a létszáma. Statisztikai célú területi egységek nómenklatúrája. 3  10 Emberek, portrék, perspektívák: A foglalkoztathatóság javítása a befogadó növekedésért Magyarországon 1.1. ábra: A munkanélküliség ráta a NUTS 2 régiókban, 2008-2017 Forrás: Eurostat, 2017 (legfrissebb regionális adatok elérhetők). Megjegyzés: A NUTS 2 régiók jelölései: KM — Közép-Magyarország, KD — Közép-Dunántúl, NYD — Nyugat- Dunántúl, DD — Dél-Dunántúl, ÉM — Észak-Magyarország, ÉA — Alföld északi része, AD — Alföld déli része. A színezés a régiókat a NUTS 1 szintek szerint csoportosítja: Kék = Közép-Magyarország; Zöld = Dunántúl; Narancs szín = Alföld és észak. A NUTS 2 régiók szerinti betöltetlen álláshelyek megoszlása különbözik a munkanélküliek megoszlásától, ami arra utal, hogy a munkaerő-kínálat és -kereslet regionálisan nem találkozik. 2018 októberében a NFSZ összesen 84 115 betöltetlen álláshelyet regisztrált, amelyből 41% támogatott üresedés volt.4 Az 1.2. ábra ’a’ panelje mutatja NUTS 2 szinten a regisztrált üresedések megoszlását. Bár a regisztrált üresedések közel egyharmada Közép-Magyarországon található, ott csak a munkanélküliek ötöde található. Másrészt, az üresedések aránya a Dél- Dunántúlon, az Alföld déli részén és különösen az Észak-Alföldön alacsonyabb, mint az általános munkanélküliség. Ez tükröződik ezen régiók magasabb munkanélküliségi rátáiban is. A mobilitás hiánya elmélyíti a regionális különbségeket. Mivel a kisebb munkaerő-keresletű területeken élők valószínűsíthetően kevesebb saját erőforrással rendelkeznek, ezért további vagy tartósabb támogatásra is szükségük lehet a munkaerőpiaci pozíciójuk stabilizálása érdekében. Alacsony jövedelmük és a vidéki területeken való koncentrációjuk már önmagában is gátat szabhat a foglalkoztatásuknak, mivel utazási és mobilitási akadályokkal szembesülhetnek. Emellett korlátozott az a fajta kapcsolatrendszerük, amire azért lenne szükségük, hogy jó munkát találjanak. A mobilitásösztönző támogatási rendszer jelenleg csak kevesek számára megfelelő amiatt, hogy az informális lakásbérleti piacon nem felhasználható, valamint mert a támogatási összeg időbeni fokozatos csökkenését eredményezi a regresszív konstrukció. Ugyanakkor az NFSZ nincs felkészülve, hogy a máshonnan odaérkező munkaerő igényeit is kiszolgálja és a letelepedés folyamata során biztosítani tudja a folyamatos támogatást és nyomon követést. Szubregionális és lokális szinten az emberek nehézségekbe ütköznek a munkahely elérésekor még akkor is, ha az valamelyik közeli településen van. Az elmaradott közlekedési infrastruktúra, a nem megfelelő menetrend és a magas költségek miatt a legkevésbé fejlett régiókban az ingázásnak súlyos akadályai vannak. Törvény írja elő, hogy mind a hatóságok, mind a magáncégek bejelentsék azokat az üres állásokat, amelyeket 4  foglalkoztatásra irányuló szerződéssel kell betölteni. A bejelentési kötelezettség hatékonyan csak köztestületek és csoportos leépítések esetén tartható be. Ebben a vonatkozásban a minta nem szükségszerűen reprezentatív az összes üres állást tekintve az országban. Szociális védelemmel és munkahelyekkel kapcsolatos globális gyakorlatok 11 1.2. ábra: Regisztrált üresedések és munkanélküliek régiónként a. Regisztrált üresedések megoszlása b. Munkanélküliek megoszlása Forrás: Regisztrált üresedések: 2018 októberi NFSZ adatok; munkanélküliek: Eurostat, 2017 (legfrissebb elérhető regionális adatok). Megjegyzés: A NUTS 2 régiók jelölései: KM — Közép-Magyarország, KD– Közép Dunántúl, NYD — Nyugat- Dunántúl, DD — Dél-Dunántúl, ÉM — Észak-Magyarország, ÉA — Alföld északi része, AD — Alföld déli része. A színezés a régiókat a NUTS 1 szintek szerint csoportosítja: Kék = Közép-Magyarország; Zöld = Dunántúl; Narancs szín = Alföld és észak. A dolgozó szegények aránya stabil volt az elmúlt évtizedben, de jóval az EU-28 átlaga fölött marad, ami arra utal, hogy számos foglalkoztatott valójában marginálisan foglalkoztatott. 2017-ben a dolgozó magyarok 19%-át érintette a szegénység vagy a társadalmi kirekesztés kockázata. Ez a szám viszonylag stabil volt az elmúlt évtizedben, de jóval az EU-28 átlaga fölött marad, ami 12,3%. A munkanélkülieket fenyegeti leginkább — 70%-ot meghaladó mértékben — a szegénység és a társadalmi kirekesztés kockázata. A korai nyugdíjba vonulók helyzete javult a legtöbbet, az szegénységi kockázatuk folyamatosan csökken 2013-óta, és 2017-ben már az EU-28 átlaga alatt volt (38%, illetve 44%). A munkaerő kínálati oldalán egymással kombinálódó foglalkoztatási korlátok jelentkeznek. 2017-ben a Világbank tanulmánya látens osztályelemzés statisztikai módszerét alkalmazta a munkanélküliek és munkaerőpiac szélére szorult magyarok szegmentálására5. A 2013-as (EU-SILC) 6 felmérés adatainak felhasználásával hat jól elkülöníthető csoport került beazonosításra. Ezek között a legveszélyeztetettebbek többféle, egymással kombinálódó foglalkoztatási korláttal is szembesültek, úgymint az alacsony képzettség, egészségügyi korlátok, gondozási kötelezettségek, valamint a korábbi munkatapasztalat hiánya, vagy az, hogy eddig még nem volt munkahelyük.7 A foglalkoztatás ilyen egymást többszörösen felerősítő akadályait integrált, átfogó módszerekkel, az adott helyzetnek megfelelően kialakított, aktivitást és foglalkoztatást támogató szakpolitikákkal kell kezelni. Az elemzés része egy Magyarországról készült tanulmánynak (Karácsony et al. 2017) és a Portrék a munkaerőpiaci 5  kirekesztésről 2.0 [Portraits of Labor Market Exclusion 2.0] részeként készült az OECD-vel együttműködésben az Európai Bizottásg finanszírozásával. A jövedelmekre és életkörülményekre vonatkozó EU statisztika (EU-SILC) eszköztára az EU referencia-forrása a 6  jövedelmekre, társadalmi befogadásra és életkörülményekre, szegénységre, társadalmi kirekesztésre, lakhatásra, munkeerőre, oktatásra és egészségre vonatkozó össezhasonlító statisztikákhoz. Összegyűjti az összevethető multidimenzionális mikro-adatokat a jövedelmekre, szegénységre, társadalmi kirekesztésre, lakhatásra, munkaerőre, oktatásra és egészségre vonatkozóan. Lásd: A komponens, 2. szállítás, A mellékletében olvasható az EU-SILC adatok alapján a foglalkoztatás korlátainak 7  definíciója. 12 Emberek, portrék, perspektívák: A foglalkoztathatóság javítása a befogadó növekedésért Magyarországon A KÖVETKEZŐ GENERÁCIÓ ERŐFORRÁSAI: A 2.  DEMOGRÁFIAI VÁLTOZÁSOK ISMÉTELTEN VISSZAVETHETIK A NÖVEKEDÉST MAGYARORSZÁGON Magyarország hosszú távú gazdasági növekedési kilátásait veszélyeztetik a munkaerőpiacra gyakorolt demográfiai hatások. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai azt mutatják, hogy 2001 és 2017 között Magyarországon a munkaképes korúak száma 7%-kal csökkent. Ugyanakkor a 65 éves vagy annál idősebb népesség 20%-kal nőtt. Ez a trend várhatóan folytatódik, és a munkaképes korú népesség várhatóan több mint 10%-kal csökken 2010 és 2050 között (Schwarz et al., 2014) ( 2.1. ábra). A kevesebb munkaképes korú egyén és nagyobb számú idős populáció nagyobb nyomást helyez a nyugdíj- és az egészségügyi ellátórendszer fenntarthatóságára. Ezeknek a hatásoknak a csökkentése és a fenntartható gazdasági növekedés biztosítása érdekében még inkább szükségessé válik a munkaképes korú népesség lehető legnagyobb részének bevonása a foglalkoztatásba, és a munkaerő termelékenységének növelése. 2.1. ábra: Életkormegoszlás és népességdinamika Magyarországon (2010–2050) Forrás: Karácsony et al. 2017, Schwarz et al. alapján, 2014. Megjegyzés: Az alsó panel mutatja a népesség várható teljes változásának százalékos mértékét az egyes országokban a 2010 és 2050 közötti időszakban. A feszes munkaerőpiac lassíthatja a jövőbeni gazdasági növekedést Magyarországon. Magyarországon a gazdasági növekedés 4,6%-ra gyorsult 2018 első felében, a hajtóerőt az erőteljes befektetési teljesítmény és a háztartások fogyasztása biztosította. Ugyanakkor a NFSZ-nél regisztrált megüresedett állások száma Magyarországon történelmileg magas szintet ért el — 84 000-et (2018. októberi adat). Ebből 62 000 a magánszektorban keletkezett. A munkaerőhiány — azzal együtt is, hogy a gazdaság egészében éreztette hatását — különösen Szociális védelemmel és munkahelyekkel kapcsolatos globális gyakorlatok 13 erősen akadályozta a növekedést a termelő szektorban. A magyar állampolgárok migrációja a fejlettebb EU-tagországok irányába 2017-ben elérte az 5,2%-os szintet8. Az EU-n belül, így Magyarországon is, a gyors technológiai fejlődés megváltoztatja a munkaadók készségekkel szemben támasztott igényeit. Az új technológiák bevezetésével a munkaerőpiacok várhatóan egyre inkább ’jutalmazzák’ a kognitív és interperszonális készségeket a manuális és rutin feladatokkal szemben. Bizonyos munkahelyeket akár külföldre, vagy régi EU-s tagállamokból új tagállamokba is költöztethetnek. A 2.2. ábra azt mutatja, hogy milyen változások zajlanak le a foglalkozás-specifikus feladatok intenzitásában a kontinentális Európa közép-kelet- európai országaiban — ezek között Magyarországon — és ezzel megerősíti, hogy ilyen trendek már jelen vannak, mivel a foglalkozások egyre inkább a nem rutin kognitív elemző és nem rutin kognitív személyes készségek irányába tolódnak el a rutin és nem rutin manuális készségekkel összehasonlítva. 2.2. ábra: Foglalkozás-specifikus feladatok intenzitása az egyes országokra aggregáltan és időben standardizálva, kontinentális Európa, közép-kelet-európai országok átlaga, 1998-2014 Forrás: Ridao-Cano és Bodewig (2018). Megjegyzés: Kontinentális Európa, közép-kelet-európai országok: Horvátország, Cseh Köztársaság, Magyarország, Lengyelország, Szlovák Köztársaság, és Szlovénia. A merev munkaerőpiacra tekintettel Magyarországnak jobban ki kell aknáznia a humán tőkéjét. A kiszolgáltatott álláskeresők és az inaktív népesség foglalkoztathatóságának növelése az aktiválást és a foglalkoztatást támogató szakpolitikák segítségével érhető el, amelyeknek figyelembe kell venniük azokat a korlátokat, amelyek akadályozzák, hogy az egyének (jobb) munkát találjanak, vagy egyáltalán részt vegyenek a munkaerőpiacon. 8 Fruszina 2018, EUROSTAT adatok alapján 14 Emberek, portrék, perspektívák: A foglalkoztathatóság javítása a befogadó növekedésért Magyarországon A profiling rendszereknek gyakran gátat szab, hogy túl tág kategóriákba sorolják be az álláskeresőket; így nem nyújtanak érdemi információt a munkakeresőket sújtó akadályok mögöttes tartalmáról, nem vizsgálják hogyan kombinálódnak az akadályok. Ezeknek az akadályoknak a megismerése által a NFSZ lehetőséget kap, hogy jobban hasznosítsa az erőforrásait, és az aktivitást és foglalkoztatást támogató programjait a potenciális álláskeresők tényleges szükségleteihez igazítsa, és arra is, hogy meghatározza, hogyan érje el és ösztönözze a jelenlegi inaktívakat a regisztrálásra. Ezen kívül a hasonló foglalkoztatási korlátokkal és társadalmi-gazdasági jellemzőkkel rendelkező csoportok beazonosítása segíthet abban, hogy egy egyébként igen széles és heterogén népességről érdemi értelmezést tudjunk alkotni. A csoportok beazonosítása segíthet abban is, hogy kritikusan szemlélhessük a meglévő szakpolitikákat, szolgáltatásokat és programokat, és megítélhessük, ezek mennyiben relevánsak és megfelelőek a megcélzott népesség szükségleteinek, körülményeinek és prioritásainak vonatkozásában. (Karácsony et al. 2017). Szociális védelemmel és munkahelyekkel kapcsolatos globális gyakorlatok 15 A TARTÓS MUNKANÉLKÜLIEK ÉS A MUNKAERŐPIAC 3.  SZÉLÉRE SZORULTAK JELLEMZŐI A folyamatos gazdasági növekedés biztosításához az aktivitást és a foglalkoztatást támogató intézkedéseknek kezelniük kell azokat a munkaerőpiaci korlátokat, amelyek nem engedik, hogy az egyének (jobb) munkát találjanak, vagy általában részt vegyenek a munkaerőpiacon. Tekintettel a feszes munkaerőpiac és az öregedő népesség kombinációjára, a szaktudás kereslete és kínálata közötti eltérésekre, a regionális egyenlőtlenségekre és adott népességcsoportok tartós inaktivitására, Magyarországnak jobban ki kell aknáznia a humán tőkéjét, mind a legkiszolgáltatottabb jelenlegi álláskeresők foglalkoztathatóságának növelésével, mind úgy, hogy az inaktív népességből egyre több embert von be a munkaerőpiacra. Ennek eléréséhez az aktivitást és foglalkoztatást támogató szakpolitikáknak figyelembe kell venniük azokat a korlátokat, amelyek akadályozzák, hogy az egyének (jobb) munkát találjanak, vagy egyáltalán részt vegyenek a munkaerőpiacon. Egy friss OECD és Világbanki tanulmány (2016) a foglalkoztatási korlátoknak három fő típusát jelöli meg: 1.  munkával kapcsolatos képességek elégtelensége: ezek olyan tényezők, amelyek A korlátozhatják az egyént abban, hogy egy adott munkával kapcsolatos feladatokat elvégezzen. Ezek között van pl. az alacsony iskolai végzettség (a szaktudás egyik közelítő értékeként); alacsony szintű munkatapasztalat; gondozási-ellátási kötelezettségek; vagy az egészségügyi okokra visszavezethető napi tevékenységben való korlátozottság. 2.  Gyenge gazdasági ösztönzők arra, hogy az egyén munkát keressen vagy elfogadjon egy “jó” állást. Valaki úgy is dönthet, hogy nem vesz részt a munkaerőpiacon (vagy növelheti a rezervációs bérét9), mert esetleg elveszítheti a munkanélküli-ellátást, ami magasabb mint az a bér, amit várhat egy teljes állás elfogadása esetén, vagy ha már magas életszínvonalon él valamilyen másik jövedelemforrásnak köszönhetően. A munkavállalás olyan pénzügyi terheket is magában foglal, mint például a közlekedéssel, a munkahelyi étkezéssel és a ruházattal kapcsolatos költségek, valamint az egyéni rezervációs bér megfelelő szintre emelése. 3. Szűkös foglalkoztatási lehetőségekről akkor beszélünk, amikor kevés az üres állás  a megfelelő munkaerő-piaci szegmensben (földrajzi terület vagy szektor); súrlódások vannak a munkaerőpiacon információs aszimmetriák miatt; eltér a szaktudás iránti kereslet a kínálattól; hátrányos megkülönböztetés éri az egyént (pl. neme, életkora vagy nemzetiségi hovatartozása miatt); jellemző a társadalmi tőke hiánya, vagy egyéb súrlódások tapasztalhatóak a munkaerőpiacon. Minden öt munkaképes korú egyénből egy (ide nem értve a nappali tagozatos diákokat) munkanélküli vagy a munkaerőpiac peremére szorult Magyarországon.10 A 3.1. táblázat áttekintést ad a munkaképes korú célpopulációról a 2016-os EU SILC adatok tükrében. A referencia populáció a munkaképes korú egyéneket (16-64) tartalmazza a 25 év alatti nappali tagozatos diákok nélkül, és 5,75 millió egyént foglal magába. A célpopuláció, vagyis a munkanélküliek vagy a munkaerőpiac peremére szorultak a munkaképes korosztály 21,7%-át képviselik, vagyis 1,25 A rezervációs bér azt a legalacsonyabb bért jelenti, amiért valaki hajlandó munkát vállalni. Amikor valakinek 9  likviditási gondjai támadnak, alacsonyabb lehet a rezervációs bére. Fordított esetben, ha valakinek van egy másik jövedelemforrása, az illető többre értékelheti a szabadidőt és csak magasabb bérért vállal munkát. 10 Nem tartoznak ide a (korai) nyugdíjazottak vagy a megváltozott munkaképességgel összefüggésben támogatásban részesülő személyek. 16 Emberek, portrék, perspektívák: A foglalkoztathatóság javítása a befogadó növekedésért Magyarországon 3.1. táblázat: Munkaképes korú népesség és a célcsoport összehasonlítása, 2016 Forrás: Világbanki becsült munkaerő adatok a 2016. évi EU-SILC alapján. NA: nem releváns. Megjegyzés: A munkaképes korú népesség a 16-64 év közötti személyekre utal, a 16-24 éves diákok kivételével. A (korai) nyugdíjasok az interjúkészítés idejében magukat nyugdíjasnak valló személyekre utalnak. A rokkant a tárgyidőszakban rokkantsági ellátásban részesülő azon személyeket jelenti, akik egyben a napi tevékenységekben súlyosan korlátozottnak és az interjúkészítéskor munkaképtelennek vallották magukat. Az “instabil munkahelyek”, “korlátozott munkaidő” és “nagyon alacsony a keresete” kategóriák nem egymást kizáró jellemzők. *A „nincsenek munkaerőpiaci problémái” csoportba sorolt személyek közé tartozik a közfoglalkoztatásban foglalkoztatott mintegy 200 ezer fő. Elméletileg az ilyen személyeket munkaerőpiaci nehézségekkel rendelkezőknek lehet tekinteni, mivel nem alkalmazzák őket az elsődleges munkaerőpiacon. millió egyént.11 A célpopuláció körében 61%-a tartós munkanélküli a referencia-időszakban, és a fennmaradó 39% a munkaerőpiac peremére sodródott foglalkoztatott, instabil állásokban (20%). Nem teljes munkaidőben dolgozik (6%), vagy nagyon alacsony a jövedelme (12%)12. A célcsoport nagyobb valószínűséggel szembesül foglalkoztatási akadályokkal, mint a munkaképes korú népesség. Amint várható volt, a foglalkoztatás korlátai nagyobb mértékben vannak jelen a célcsoportban, mint a munkaképes korú népességben. Kivételt képeznek ez alól ugyanakkor az ösztönzőkkel kapcsolatos korlátok: a magas nem munkából származó jövedelem gyakrabban fordul elő a munkaképes korú népesség körében, míg a magas jövedelempótló eszközök gyakorisága mindkét népesség esetén hasonló. Ez arra utal, hogy a célcsoport nem pénzügyi ösztönzőkhöz köthető okok miatt nem jut jó munkákhoz; hanem valójában túlnyomórészt alacsony jövedelmű egyénekből áll. Alacsony jövedelmük és a vidéki területeken való koncentrációjuk már önmagában is gátat szabhat a foglalkoztatásuknak, mivel utazási és mobilitási akadályokkal szembesülhetnek13, emellett korlátozott a kapcsolatrendszerük, amire A 2013-as felmérés adatain alapuló elemzésben a célpopuláció a munkaképes korú populáció 38%-át reprezentálta. 11  Ez nemcsak azért van így, mert a célpopuláció tartalmazta a nyugdíjazott és rokkant egyéneket is, hanem azért is, mert a munkaképes korú korosztály fennmaradó része, akik nem küzdenek munkaerő-piaci nehézségekkel, a 2013-as EU-SILC adatok alapján kisebb volt. A munkaerőpiac peremére szorult foglalkoztatottakat a 2013-as gyakorlatnak megfelelően definiáljuk. A nagyon 12  alacsony jövedelemmel rendelkező egyénekre vonatkozó küszöbérték ugyanakkor a minimálbér 40%-ára változott, azaz havi nettó 42 000 Ft-ra. A mobilitási akadályok nem csak a gazdasági költségek miatt léteznek, hanem azért is, mert a tömegközlekedés 13  gyakran nem igazodik a tipikus munkaidő kezdő és befejező óráihoz az NFSZ munkatársai szerint. Szociális védelemmel és munkahelyekkel kapcsolatos globális gyakorlatok 17 azért lenne szükségük, hogy jó munkát találhassanak. Alacsony társadalmi-gazdasági státuszuk összefüggésben lehet a foglalkoztatásukat gátló további tényezőkkel, mint pl. a szerhasználattal. Jelentős a diszkrimináció miatti hatás is.14 A célcsoport esetén a friss munkatapasztalat hiánya jelenti a leggyakoribb foglalkoztatási korlátot. A célpopuláció 53%-a nem rendelkezik friss munkatapasztalattal15, szemben a munkaképes korú népességre jellemző 21%-kal. Ez az arány 79%-ra nő a tartós munkanélküliek körében; és csaknem minden olyan egyén esetében említésre került, aki alkalmatlannak tartotta magát a munkavégzésre (94%). Azoknak az aránya, akiknek még soha nem volt munkahelyük, lényegesen alacsonyabb a célpopuláció körében, mindössze 12%; és 28% azok körben, akik saját bevallásuk szerint “egyéb inaktív” státuszúak. Ezzel szemben a munkaképes korú népesség körében csak 3%-nak nincs munkatapasztalata. Végezetül a csekély relatív munkatapasztalat16 is viszonylag gyakori akadály, amely a célpopuláció 45%- át érinti, szemben a munkaképes korú lakosság 20%-ával. Ez azt jelenti, hogy bár ezek az egyének rendelkezhetnek valamennyi munkatapasztalattal, munkaképes korú életszakaszuk legnagyobb részét munka nélkül töltik. Az alacsony iskolai végzettség, az egészségügyi korlátok és a szűkös munkalehetőségek mintegy a célpopuláció harmadát érintik. Ezek az arányok magasabbak, mint a munkaképes korú népesség esetében, amelynek körülbelül egyötödét érintik az alacsony iskolai végzettség17 és az egészségügyi korlátok18, illetőleg valamivel több mint egynegyedüket érintik a szűkös munkalehetőségek19. A munkaerőpiac peremére szorultak vagy háztartásbeliek körében kevésbé valószínű az alacsony iskolai végzettség; ezzel az akadállyal ezeknek a csoportoknak csak körülbelül egynegyede szembesül. Amint az várható volt, azoknak a legnagyobb része, akik úgy nyilatkoztak, hogy nem alkalmasak munkavégzésre, egészségügyi korlátokkal szembesül (85%). Az egészségügyi korlátok gyakorisága viszonylag alacsony az „egyéb inaktívak” és a háztartásbeliek körében (15% körüli). Azoknak a munkanélkülieknek az aránya, akik egészségügyi korlátozottságukról számoltak be, jelentősen magasabb az átlagnál (24%). A célpopuláció közel negyedét érintik gondozási-ellátási kötelezettségek; ezzel szemben a munkaképes korú népességnek csak 7%-a szembesül ezzel a korláttal. A gondozási kötelezettség különösen nagymértékben koncentrálódik azoknál, akik arról számolnak be, hogy háztartásbeli munkát végeznek (66%). Az „egyéb inaktívak” körében nem tér el jelentősen a gondozási kötelezettséggel rendelkezők aránya, 60%-os.20 A munkanélküliek körében csak 8% szembesül ezzel az akadállyal. Ez az arány a munkaerőpiac peremére szorultak esetében szintén alacsony (13%). Azokra, akik nem egészségügyi okból nem tudnak munkát vállalni, szintén nem A célpopuláció aránytalanul nagy része a roma nemzetiségű, akik a munkaerőpiacon diszkriminációnak lehetnek 14  kitéve. A célpopuláció nyolc százaléka vallotta magát romának, szemben a munkaképes korú népesség 3%-ával. Az egyént akkor tekintjük úgy, mint akinek nincs friss munkatapasztalata, ha nem dolgozott legalább egy hónapot az 15  adott év megelőző negyedévében, és az interjú idején sem dolgozik. Az egyént akkor tekintjük úgy, mint aki csekély relatív munkatapasztalattal rendelkezik, ha a nappali tagozatos 16  oktatásból történt kikerülésétől eltelt idő kevesebb mint 60%-ában volt munkahelye. Az egyént akkor tekintjük úgy, mint aki az alacsony isoklai végzettsége miatt korlátokkal szembesül, ha nem 17  rendelkezik legalább alsó középfokú iskolai végzettséggel. Az egyént akkor tekintjük úgy, mint aki egészségiügyi korlátokkal szembesül, ha az egészségügyi állapota miatt saját 18  megítélése szerint súlyos korlátba ütközik a napi tevékenységeik elvégzése. Az egyént akkor tekintjük úgy, mint aki a lehetőségek hiányából fakadó korlátokkal szembesül, ha nagy 19  valószínűséggel válhat munkanélkülivé, vagy saját szándékán kívül részmunkaidőben dolgozik a kora, neme, iskolai végzettsége, lakóhelye miatt. Fontos figyelembe venni, hogy a gondozási kötelezettségekkel kapcsolatos akadály nam saját bejelentésen alapul. 20  18 Emberek, portrék, perspektívák: A foglalkoztathatóság javítása a befogadó növekedésért Magyarországon jellemző ennek az akadálynak a megjelenése; ami részben az elemzési keretből ered, hiszen ez az akadály olyan személyeket érint, akik potenciálisan másokat gondoznak, és így aligha tartoznak ide egészségügyi állapotuk miatt korlátozott személyek21. A szociális juttatások jelentősége elhanyagolható a jövedelempótlás szempontjából: ez a korlátot sem a célpopuláció, sem a munkaképes korú népesség körében nem jellemző. Csak a célpopuláció 6%-át érinti a magas jövedelemhelyettesítési korlát22, ami közel annyi, mint a munkaképes korú népesség esetében (4%). Ez azt jelzi, hogy a munkanélküli, vagy munkaerőpiac peremére szorult népesség valószínűleg nem részesül olyan ellátásban, amely elvenné a munkavállalási kedvüket annak ellenére, hogy a célpopuláció 81%-a részesül legalább egy fajta szociális juttatásban (öregségi, özvegyi, betegségi, rokkantsági, lakáscélú támogatás, családi vagy egyéb társadalmi kirekesztés elleni ellátásban), a referencia időszak során, szemben a munkaképes korú népesség 61%-ával. A munkanélküliek esetében különösen valószínűtlen, hogy szembesülnének a magas szintű jövedelem-pótlás miatti korláttal: a csoport mindössze 2%-a szembesül ezzel, bár 36%-uk kap munkanélküli ellátást. A jövedelempótlási korlát magasabb a munkára alkalmatlanok körében (16%). Ezen népesség 80%-a kap rokkantsági ellátást; azonban az ellátások szintje nem tűnik olyan magasnak, hogy elvegye az egyének kedvét a munkaerőpiaci részvételtől. A célpopulációval összehasonlítva, a közmunkások nagy része a vidéki területeken él, alacsony jövedelemmel rendelkezik, és a viszonylag alacsony készségszintje miatt magas munkaerőpiacra belépési korlátokkal szembesül. A közmunkások kb. felére jellemző az alacsony iskolázottsági korlát, ami azt jelenti, hogy nem fejezték be az alsó középfokú oktatást (általános iskolát); összehasonlításképpen a cél népesség csupán egyharmada van hasonló helyzetben. Továbbá a közmunkások csupán 2%-a mondta azt, hogy felsőfokú képzettséggel rendelkezik, szemben a célpopuláció 15%-ával. A közmunkások jövedelme viszonylag alacsony. Jelentős részüket (44%) fenyegeti a szegénység kockázata (szemben a célnépesség 37%- ával), és többségük (59%) a jövedelemeloszlás alján foglal helyet (szemben a cél népesség 46%-ával). A közmunkások nagy többsége (83%) vidéki (ritkán lakott) területeken él, ebből 73% Kelet-Magyarországon. Ezzel szemben a célpopuláció 52%-a él vidéken, köztük 46% Kelet- Magyarországon. A roma kisebbség is túlreprezentált a közmunkások között: saját bevallása szerint a közmunkások 14%-a roma, szemben a célpopuláció 8%-ával. Az ő munkaerőpiaci kilátásaikat a diszkrimináció is befolyásolhatja. A MUNKANÉLKÜLI VAGY A MUNKAERŐPIAC SZÉLÉRE SZORULT MUNKAVÁLLALÓK SIKERES ELHELYEZKEDÉSE ÚTJÁBAN SZÁMOS AKADÁLY ÁLL A magyarországi munkanélküli vagy a munkaerőpiac peremére szorult populáció hét különböző csoportja került beazonosításra, melyek méretükben, jellemzőik és a sikeres elhelyezkedés útjában álló akadályok szerint jelentősen eltérnek. A 2013-as EU-SILC adatok alapján végzett szegmentációt aktualizálni kellett, hogy tükrözze a legfrissebb rendelkezésre Megjegyzés: Ugyanakkor a 2016-os EU-SILC ad hoc modulja lehetővé teszi, hogy a mások számára (a képességeikben 21  nem korlátozott gyerekek kivételével) legalább 20 órában térítésmentes gondozást nyújtó egyéneket azonosítsuk. Az ilyen egyéneket úgy tekintjük, mint akik a gondozási kötelezettségek miatti korlátokkal néznek szembe akkor is, ha egészségügyi korlátokkal is rendelkeznek. A jövedelempótlás akadály akkor lép fel, ha a kapott szociális juttatások értéke meghaladja az egyén potenciális 22  jövedelmének 60 százalékát. Szociális védelemmel és munkahelyekkel kapcsolatos globális gyakorlatok 19 3.1. ábra: Látens csoportok a magyar munkanélküliek és munkaerőpiac peremére szorult munkavállalók körében, 2016 Forrás: Világbanki számítások a 2016-os EU-SILC adatok alapján. Megjegyzés: Csak a 16-64 év közötti lakosságot vettük figyelembe a 16-24 éves diákok nélkül; a (korai) nyugdíjba vonultak és rokkantsági ellátásban részesülők, akik saját elmondásuk szerint egészségügyi okból nem tudnak munkát vállalni, és akik a napi tevékenységük terén erősen korlátozottak, nem kerültek figyelembe vételre. 3.2. ábra: Az egyes látens csoportok által tapasztalt akadályok Forrás: Világbank számításai a 2016-os EU-SILC adatok alapján. Megjegyzés: A csoportok sorrendjét az akadályok átlaga határozza meg. A legtöbb akadály, amellyel egy csoport szembesülhet, hét (ez eggyel több, mint a 2013-as elemzésnél, mivel most a relatív munkatapasztalat is rendelkezésre áll). A csoportok száma alatti százalékok mutatják, hogy mekkora részt képviselnek a célpopulációból. 20 Emberek, portrék, perspektívák: A foglalkoztathatóság javítása a befogadó növekedésért Magyarországon álló EU-SILC adatokat (2016)23. A látens osztályelemzés eredményét a 3.1. ábra mutatja be: a célpopulációt a hét beazonosított látens csoportnak megfelelően osztottuk fel. A legnagyobb csoport az 1. csoport (Munkaképes korú, munkaerőpiac peremére szorult egyének, főként alacsony jövedelemmel), és olyan egyénekből áll, akik a referencia-időszakban jórészt alkalmazásban álltak, és ez az interjú idején is így volt. Főként alacsony jövedelmük miatt tekintjük őket a munkaerőpiac peremére szorultaknak. A munkanélküliek három csoportból állnak (4., 5., és 6. csoport). Végezetül az inaktív nőknek két külön csoportját határoztuk meg (3. és 7. csoport), és elkülöníthető egy olyan csoport, akik egészségügyi korlátokkal szembesülnek (2. csoport). A célpopuláció egyes csoportjai a foglakoztatás különféle, egymással átfedésben lévő akadályaival néznek szembe. A 3.2. ábra bemutatja, hogy a foglalkoztatás hányféle akadályával szembesülnek az egyes csoportok. A 7. csoport a legveszélyeztetettebb (az egymást átfedő korlátokat mérve), 35%-uk 5 vagy több akadállyal szembesül. A spektrum másik végén az 1. csoport helyezkedik el, 28%-uk egyáltalán nem szembesül foglalkoztatási akadályokkal. Az 5. csoport is viszonylag kevéssé veszélyeztetett: átlagosan 2,3 akadállyal szembesül szemben a célpopuláció 2,6-es átlagával. A 2., 3. 4. és 6. csoport nagy hasonlóságot mutat az őket érintő akadályok tekintetében. Az akadályok száma ugyanakkor fontos eltéréseket fed el, hiszen nem minden akadály leküzdése jelent ugyanakkora kihívást, és az ehhez szükséges szolgáltatások is eltérőek. AZ AZONOSÍTOTT LÁTENS CSOPORTOK SZÜKSÉGLETEIHEZ IGAZÍTOTT AKTIVITÁST ÖSZTÖNZŐ ÉS FOGLALKOZTATÁST TÁMOGATÓ POLITIKÁKRA VAN SZÜKSÉG A hét csoport akadályainak és társadalmi-gazdasági helyzetének megfigyelése alapján tudjuk értékelni a jelenlegi aktivitást ösztönző és foglalkoztatást támogató szolgáltatásokat. A hét beazonosított csoport különféle mértékben veszélyeztetett a munkaerőpiacon, és eltérőek a foglalkoztatásuk útjában álló akadályok is. A survey adatok korlátai miatt nem minden foglalkoztatást korlátozó tényezőt tudtunk figyelembe venni. Ilyen volt pl. az NFSZ ügyintézői által a konzultációk során kiemelt akadályok sora: a motiváció alacsony szintje, a késésekre visszavezethető nehézségek a munkahely megtartásában, a szerhasználat, vagy a mobilitási akadályok, főképp azok esetében, akiknek a foglalkoztatása nehézségbe ütközik. Ezen elemzési korlátok figyelembevétele mellett széles körű áttekintést nyújtunk a prioritási csoportokat leginkább sújtó akadályokról, és megalapozzuk a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat által jelenleg kínált aktivitást és foglalkoztatást segítő szolgáltatások értékelését. Az elemzés segít összefoglalni és értékelni az inaktívak aktiválási lehetőségeit is. Az egyéni akciótervek keretén belül az NFSZ a lehetőségek széles kínálatát nyújtja24. A rendelkezésre álló eszköztár olyan álláskeresési eszközöket tartalmaz, mint a munkaerőpiaci portál, állásbörzék, üresedésekről való információ; személyes vagy csoportos tájékoztatás; konzultáció (pl. karrier-tanácsadás, álláskereső technikák és klubok; mentorálás); közvetítés (elsődleges munkaerőpiacra, támogatott munkahelyekre vagy közmunkába). Ezek mellet számos munkaerőpiaci program is elérhető, ide értve a képzési támogatásokat, a foglalkoztatás bővítését segítő támogatásokat, a munkahelymegtartás támogatását, az önfoglalkoztatás támogatását, a mobilitás-segítő támogatásokat, és lakhatási támogatásokat. 23 Az előző tanulmánytól eltérően a célpopulációba nem tartoznak bele a munkaképes korú nyugdíjasok és azok, akik rokkantsági ellátást kapnak. A nyugdíjasok főleg azért nem tartoznak bele, mert nem képezik az NFSZ célcsoportját. 24 Az NFSZ szolgáltatásainak leírása jelen szakértői segítségnyújtás A komponensében, a 3. szállításban található. Szociális védelemmel és munkahelyekkel kapcsolatos globális gyakorlatok 21 3.3. ábra: Aktivitás-ösztönzési szükségletek és szociális akadályok a beazonosított látens csoportok esetében, 2016 Forrás: Sundaram et al., 2014. alapján saját fejlesztésű ábra Megjegyzés: A buborékok mérete a csoportok egymáshoz viszonyított nagyságával arányos. A hét beazonosított látens csoport besorolása az őket érintő legsúlyosabb akadály leküzdéséhez szükséges tevékenység típusa szerint történhet. A 3.3. ábra a hét csoport körülbelüli elhelyezkedését mutatja egy kétdimenziós koordináta-rendszerben. Az első dimenzió, az x-tengely mentén, a gondozási kötelezettségekhez, egészségügyi problémákhoz, szegénységhez25 és az elmaradott területekhez kapcsolódó, általunk “szociális akadálynak” nevezett akadályok mértékét mutatja, mivel az ügyfelek számára az ilyen típusú akadályok leküzdéséhez általában a szociális intézmények tudnak segítséget nyújtani, ami az NFSZ tevékenységi körén kívül eshet.26 A második dimenzió, az y-tengely mentén, a képességeket érintő korlátokat mutatja, amelyek a szaktudáshoz és munkatapasztalathoz kapcsolódnak. Amennyiben ezek az akadályok nagyok, fokozott aktiválási eszközökre lenne szükség (mint például szakmai képzésekre). Másrészt, amennyiben kicsik, akkor az ügyfelek piackészsége jobbnak tekinthető, és tájékoztatással, a megfelelő munkahelyre való közvetítéssel és a munkakeresésben nyújtott segítséggel lehet megfelelő szolgáltatást biztosítani számukra. A buborékok mérete az egyes csoportok relatív méretét tükrözi. Különösen a szegénységi státusz eredményezheti az egyének különösen veszélyeztetetté válását, amikor az 25  elhelyezkedésről van szó, mivel nincs megfelelő kapcsolatrendszerük, nem férnek hozzá közlekedési lehetőségekhez, korlátozott a mobilitásuk, vagy diszkrimináció miatt éri őket hátrány. Az akadályok csoportosítása eltér a látens osztályelemzéstől annak érdekében, hogy a különféle beavatkozásokat is 26  figyelembe vegyük, amelyekre az akadály kezeléséhez szükség van. A vizsgált akadályok ugyanakkor változatlanok. A foglalkoztatás körében megjelenő akadályokat, amelyek a földrajzi elhelyezkedéshez, szegénységhez és etnikai hovatartozáshoz kötődnek, a “lehetőségek hiánya” miatt fellépő akadályként azonosítjuk, míg a szaktudás, munkatapasztalat, gondozási kötelezettségek és egészségügyi problémák az “képességek” korlátjaként szerepelnek. A két pénzügyi ösztönzővel kapcsolatos akadályt az ábra nem veszi figyelembe, mivel csak a nem munkából származó magas jövedelemmel kapcsolatos korlát jelenik meg két csoportban (43% a 3. csoportban, és 38% a 6. csoportban). 22 Emberek, portrék, perspektívák: A foglalkoztathatóság javítása a befogadó növekedésért Magyarországon AZ AKTÍV MUNKAERŐ-PIACI PROGRAMOK 4.  JELLEMZŐI MAGYARORSZÁGON A fenti csoportok korlátainak kezelésére mind kínálati, mind keresleti aktív munkaerő-piaci eszközök széles köre áll rendelkezésre, de ezek hatása korlátozott. Magyarországon az aktív munkaerő-piaci eszközök széles köre elérhető — képzési támogatások, bértámogatások, önfoglalkoztatás támogatása, mobilitási és lakhatási támogatás –, amelyeket költségvetési forrásokból és az Európai Strukturális és Beruházási Alapból (ESBA) finanszíroznak. Az aktív munkaerő-piaci eszközökről szóló közelmúltban végzett felmérés eredménye szerint kizárólag a bértámogatásoknak van pozitív hatása az álláskeresők foglalkoztathatóságára, míg a képzések tekintetében a pozitív foglalkoztatottsági hatás csak a rövidtávú képzésekre és egy behatárolt időszakra korlátozódik. Egyéb aktív munkaerő-piaci eszközöknek nincs hatásuk a foglalkoztatási eredményekre (Strategopolis Kft, 2018). A munkaerő-piaci szolgáltatások nagy része nem hatékony Magyarországon főként a kínálatvezérelt beavatkozások és a horizontális koordinációs problémák miatt. A jelenlegi felállás szerint a források programokhoz kötődnek, a szolgáltatásokhoz és foglalkoztatáshoz kapcsolódó projektek a regisztrált munkanélküliségre épülnek. Ennek eredményeként a szolgáltatások és programok teljesítése inkább kínálat, mint kereslet által vezérelt. A meglévő munkaerő-piaci eszközök csak a munkaerő-piaci akadályokkal szembenéző ügyfelek egy részét fedik le. A jelenleg regisztrált ügyfelek száma az NFSZ Integrált Rendszerében (IR) körülbelül 300 000 (Bördős et al., 2018), ugyanakkor az EU-SILC adatok 1,25 millió munkaképes korú egyént tartalmaznak, akik belépési korlátokkal szembesülnek a munkaerőpiacon; 765 000 ember inaktív, vagy nincs munkája, míg a többiek a munkaerőpiac peremére szorultak. Az EU-SILC adat nem vonatkozik továbbá arra a mintegy 218 000 egyénre27, akiket a közmunkaprogram keretében foglalkoztatnak és az NFSZ ügyfélkörét alkotják. Következésképp az NFSZ azoknak az egyéneknek csak egy töredékével foglalkozik, akik jelenleg nincsenek a munkaerőpiacon, vagy a munkaerőpiac peremére szorultak. A foglalkoztatáspolitikának és intézményeknek a kormányzati rendszeren belül nincs egy kijelölt felelőse. A jelenlegi intézményi felállásban a munkaerő-piaci eszközöket (ALMP) több minisztérium és szereplő alakítja ki. Ennek eredményeként a meglévő munkaerő-piaci eszközöket és kapcsolódó szolgáltatásokat számos különálló szereplő működteti, és az intézményi felállás következtében nehézkes megteremteni az összhangot a szolgáltatások és foglalkoztatást segítő programok között. Továbbá, bár az NFSZ célja, hogy hatékonyan működve segítse a megfelelő munkahely megtalálását az álláskeresőknek, az álláskeresők jelentős része a látókörén kívül marad, ide értve az éppen inaktív potenciális álláskeresőket is (a munkaerőpiac peremére szorult munkavállalók jogállása nem teszi lehetővé, hogy regisztráljanak az NFSZ-nél, és így hozzáférjenek olyan álláskeresési szolgáltatásokhoz, amelyek a munkaerőpiaci pozíciójukat javíthatnák). A nemzetközi tapasztalatokkal ellentétben Magyarországon az aktív munkaerőpiaci programok kevés kivételtől eltekintve nem gyakorolnak tartós hatást a foglalkoztatásra. A Strategopolis a Magyarországon alkalmazott aktív munkaerő-piaci programok (ALMP-k) hatásának 2018-as felmérése során azt találta, hogy a résztvevők hosszú távú elhelyezkedésének vonatkozásában az ALMP-k eredményei Magyarországon eltérőek a nemzetközi kitekintésben Az EU-SILC adatelemzéssel való összehasonlítás céljából a kutatócsoport a 2016-os referenciaévre vonatkozó 27  közfoglalkoztatási adatait használta fel. Szociális védelemmel és munkahelyekkel kapcsolatos globális gyakorlatok 23 tapasztaltaktól (Strategopolis kft., 2018). A jelentés kiemeli, hogy a fellelt eltérő mintázatok hátterében a szolgáltatások és intézkedések (különösen az oktatással és képzésekkel kapcsolatos esetekben érvényes) kínálatra alapozott elosztása és a munkaerőpiac makro-ökonómiai ciklusai állhatnak. A bértámogatások esetében például a 2008-as válság utáni időszak elemzésekor az adatok azt tanúsítják, hogy ezek az intézkedések megnövelik a hosszú távú foglalkoztatás valószínűségét, ám a nemzetközi tapasztalatokkal ellentétben nincs hatásuk a bérszínvonalra. A képzések esetében a jelentés csekély hatást tár fel különösen a válság időszakában történő elhelyezkedés lehetőségeire vonatkozóan, ám ezt követően már változik a kép. A különféle képzések egybevetése alapján a szerzők megállapítják, hogy a hosszabb szakképzési programok és nyelvtanfolyamok magasabb fizetéseket eredményeznek. Korábbi magyar tapasztalatokra hivatkozva a Strategopolis rámutat, hogy a bértámogatások a magyarországi viszonyok között nem tűnnek hatékonynak az idősebb munkanélküliek körében, míg a képzések főként a fiatalok (25 év alattiak) és a kevésbé képzettek csoportjában hatékonyak. A jelentés arra is figyelmeztet, hogy “Magyarországon az ALMP programokat eléggé helytelenül alkalmazzák, miután a résztvevők nagy része nagyobb jártassággal rendelkezik és ők tanfolyamok, segítség nélkül is nagyobb eséllyel találnak maguknak ehhez hasonló munkát vagy állást” (id. mű 13. oldal). Más források azt mutatják, hogy a legszélesebb körű programból, azaz a közmunkából a kilépés korlátozott mértékű, csak 12 százalék körüli marad (Molnár, Bazsalya és Bódis, 2018). A közmunka súlyának csökkentése veszélyezteti az alapvető szolgáltatásokhoz jutást Magyarországon a legveszélyeztetettebb kis- és közepes méretű önkormányzatok esetében. Ráadásul a közelmúltban végrehajtott létszámcsökkentési reformok ellenére a közmunkaprogram továbbra is a legnagyobb kormányzati beavatkozás a magyar munkaerőpiacon. Tekintettel a közmunkaprogramok és az önkormányzati feladatok finanszírozásának összefüggéseire, a program csökkentése hatással lesz a veszélyeztetett népességre a vidéki területeken, különösen a vidéki és hátrányos helyzetű közösségekre nézve. A KSH kutatásai szerint a közmunkának jelentős megtartó hatása van a vidéki munkaerő esetében. 24 Emberek, portrék, perspektívák: A foglalkoztathatóság javítása a befogadó növekedésért Magyarországon A SZOCIÁLIS GAZDASÁG KÍNÁLTA LEHETŐSÉGEK A HÁTRÁNYOS 5.  HELYZETŰ MUNKAVÁLLALÓK HELYZETÉNEK JAVÍTÁSÁRA A társadalmi vállalkozások alapvető szerepet játszanak az új munkahelyek teremtésében, és hozzájárulnak az inkluzív növekedéshez. A társadalmi vállalkozások nem csak több munkahelyet tudnak kínálni, de a szociálisan kirekesztett emberek foglalkoztatásának támogatójaként is felléphetnek, lehetőséget teremtve a speciális kategóriákba tartozó munkavállalók számára (inaktív, veszélyeztetett munkakereső, hátrányos helyzetű egyének) akik máskülönben nem tudnának munkát találni, vagy akiknek a munkaerő-piaci re/integrációja kihívásokkal jár. A szociális vállalkozásokon alapuló foglalkoztatás és a munkahelyteremtés feltétele (1) a megfelelő törvényi és szabályozási keretek; (2) finanszírozási eszközök elérése — ide értve az EU-s forrásokat is; (3) közösségi és verseny piacra lépés lehetősége; (4) üzleti támogatási struktúrák; valamint (5) képzés és kutatás. A szociális szövetkezetek, amelyek a társadalmi vállalkozások leggyakoribb formái Magyarországon, általában a munkaerőpiacra nehezen belépő emberek foglalkoztatásának eszközei. Magyarországon nincs törvényi szabályozási keretben meghatározva a ‘szociális gazdaság’ vagy a ‘társadalmi vállalkozás’ fogalma28, de a kutatási eredmények alapján a szociális gazdaság körébe tartozó tevékenységek elsősorban azoknak a foglalkoztatási kapacitásukat nem teljesen kihasználó háztartásoknak biztosítanak aktivitást, amelyek a közepes jövedelmi csoportokba tartoznak (ahol a tapasztalat, szaktudás, idő és némi befektethető pénz is rendelkezésre áll), vidéki, gyengén fejlett területeken és kisebb településeken élnek (ahol a háztáji gazdálkodáshoz szükséges föld elérhető, és a gazdasági helyzet szükségessé teszi, például a közmunkaprogramhoz kapcsolódóan) (Papp, 2011). Az EU továbbra is biztosít forrásokat a szociális vállalkozások létrehozásához: az elmúlt programozási időszakban körülbelül 3 000 munkahelyet teremtettek a veszélyeztetett emberek számára. Az EU támogatásokat a szociális vállalkozások számára a Társadalmi Megújulás Operatív Program/TÁMOP 2007–2013 biztosította mintegy 3 000 munkahelyet teremtve a veszélyeztetett emberek számára. A támogatás a jelenlegi EU programozási időszakban is folytatódik a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program/GINOP (2014-2020) keretein belül azzal a céllal, hogy 65 millió eurót és kiegészítő hiteleket helyezzen ki 500 szociális vállalkozás számára azzal a céllal, hogy minimum 4 000 új munkahelyet teremtsenek. Ezek mellett folyik a Belügyminisztérium szociális szövetkezeti programja is a közmunkaprogram kiegészítéseként. A szociális gazdasági ágazatban történő célzott kereslet oldali beavatkozások szintén hozzájárulnak a foglalkoztatási eredményekhez. Az elérhető EU támogatások mellett a kormány is elkötelezett amellett, hogy a szociális vállalkozásokat hitelek és támogatások kombinációjával is segítse, hogy javítsa az üzletfejlesztési lehetőségeket és megerősítse az emberi erőforrásokat: ez a program körülbelül 300 szociális vállalkozás számára lesz elérhető és várhatóan 3 000 munkahelyet teremt. A szociális gazdasági beavatkozások egyik alkategóriája a Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia intézkedéscsomagja, amely az alacsony képzettségű és roma álláskeresők foglalkoztatását célozza meg a szociális vállalkozásokban. Alapítványok, egyesületek, és más különféle jogszabályi háttérrel rendelkező nonprofit szervezetek jelentik a 28  szélesebb körben értett ‘szociális gazdaság’ ökoszisztémáját, de gyakran nevezzük ezeket szociális vállalkozásoknak is, bár üzleti modelljük teljes mértékben a kormányzati kezdeményezésektől, támogatásoktól függhet, és lehet, hogy kereskedelmi tevékenységet nem is folytatnak. Szociális védelemmel és munkahelyekkel kapcsolatos globális gyakorlatok 25 Helyi esetek tanúsítják helyi szociális gazdasági kezdeményezések hosszú távú hozzáadott értékét a munkanélküli csoportok aktivizálása és munkaerőpiacra való belépés ösztönzése terén. Egy példa erre Gyulaj, ahol az 1 000 lakosú településen Tolna megyében a dombóvári járásban, az 1960-as években kezdődő mezőgazdasági korszerűsítés a települési munkaerő iránti kereslet csökkenéséhez vezetett, ami a paraszti népesség társadalmi kohéziójának széteséséhez, majd jelentős elvándorláshoz vezetett. A 2000-es években a település magas munkanélküliségű, jelentős munkaadó nélküli és csökkenő lakásállományú, nagyrészt roma lakossággal rendelkező településsé vált. A 2000-es években a helyi lakosság aktív munkaerő-piaci részvétele rendkívül alacsony szinten állt. A településen a helyi önkormányzat és néhány helyi mezőgazdasági vállalkozás, illetve egy szűk szolgáltatási szektor kivételével nem volt munkalehetőség. Ennek a kedvezőtlen folyamatnak a fordulópontját jelentette a 2010-es években egyrészt a jól megszervezett közfoglalkoztatás, másrészt a Máltai Szeretetszolgálat által létrehozott szociális szövetkezet, amely feldolgozta a közmunka keretében termelt termékeket. A szociális szövetkezet nem csak feldolgozta a zöldségeket és a húsokat, hanem értékesítette is a márkanévvel jelölt termékeket Dombóváron és Pécsen. A potenciális munkaerő egy munkaerő-inkubátor mellett szociális fejlesztési beavatkozás keretében is segítséget kapott a közfoglalkoztatás és a szociális szövetkezet ernyője alatt. Ezek a komplex beavatkozások is hozzájárultak a jelenlegi helyzethez; azaz, amikor a munkaerő-piaci feltételek kedvezőbbé váltak a régióban, a helyi lakosság elsődleges munkaerőpiaci foglalkoztatási esélyei javultak. A szociális gazdasági szektor növekedésének akadálya összefügg a szociális gazdaság nemzeti stratégiájának hiányával, amely beazonosítaná a szükséges intézkedéseket és azokat a szektorokat, amelyekben a vállalkozások növekedhetnének és megerősödhetnének. A szociális gazdaság ökoszisztémájának fejlesztése négy fő terület föltárását kívánja: törvényi háttér, finanszírozási eszközökhöz való hozzáférés, piacra jutás és ‘megalapozó támogatás’ — a szociális vállalkozók gyakorlati és elméleti képzése. A szociális vállalkozások láthatóságának hiánya, valamint a szociális vállalkozók elégtelen elismerése, amelyek kihatnak az ilyen típusú vállalkozások stratégiai tervezésére is, további kihívást jelentenek a szektor fejlesztése szempontjából. 26 Emberek, portrék, perspektívák: A foglalkoztathatóság javítása a befogadó növekedésért Magyarországon ELŐRETEKINTÉS: A SZOLGÁLTATÁSI 6.  LÁNC MENTÉN TETT AJÁNLÁSOK A magyar lakosság kiszolgáltatott csoportjainak egy jelentős része továbbra is ki van zárva a munkaerőpiacról. A munkaerőpiac pénzügyi válságot követő látványos javulása ellenére még mindig jelentős azoknak a száma, akik nem kerültek be az állami foglalkoztatási szolgálatok hatókörébe. Sokan inaktívak, munkanélküliek vagy a munkaerőpiac peremére szorult munkavállalók, és aránytalanul nagy számban élnek olyan területeken — például vidéken, az Alföldön vagy az ország északi részén –, ahol alacsony a munkaerő-kereslet. A munkaerőpiacon többszörösen akadályoztatott ügyfeleknek komplex, rugalmas, családközpontú, többfajta erőforrást is kombináló hosszú távú támogatásra van szükségük, amelyhez elengedhetetlen az NFSZ mellett további partnerek és ágazatok rendszerszintű bevonása is. Ezeknek az inaktív és munkanélküli ügyfeleknek a körében jelentős az egyéni és a háztartási szintű problémák összetettsége, mint például gondozási szükségletek, egészségügyi problémák, piacképes szakma és tudás hiányának kombinációja közlekedési hátrányokkal. Ezt a problémahalmazt egyfelől aktív munkaerőpiaci politikák, másfelől szociális szolgáltatások segítségével kell megoldani. A munkaerőpiac peremére szorult munkavállalók egy nagy része ugyanakkor inkább készen áll a munkaerőpiacra való belépésre, ezért az ő ellátásukra már kisebb forrás is elegendő. A foglalkoztatási politikáknak és intézményeknek nincs a kormányzati rendszeren belül egy kijelölt felelőse. Ennek eredményeként a meglévő munkaerő-piaci eszközöket és kapcsolódó szolgáltatásokat számos különálló szereplő biztosítja, az egyes munkaerő- piaci eszközök és azokon belül a különböző szolgáltatások közötti összhang hiányzik. Egy egységes foglalkoztatáspolitikai koncepcióba ágyazva meg kell teremteni a foglalkoztatáspolitikai intézmények koordinációjának keretét, amelyben egyértelműek a kompetenciák és rendszeres a tartalmi egyeztetés. A hatósági feladatokra koncentráló működés felől egy szolgáltatásközpontú NFSZ felé való elmozdulás a források és intézményi kapacitások átstrukturálását feltételezi. Ahhoz, hogy az NFSZ a járási vagy megyei szinten rendelkezésre álló megfelelő szolgáltatókkal megteremtse az együttműködést és a szektorokon átívelő koordinációt, szükség van a jelenlegi források szerkezetének és elosztásának újragondolására, valamint az NFSZ kormányhivatali struktúrából való kiemelésére és egységes szakmai irányítású, integrált foglalkoztatási szervezet létrehozására. Az ügyfélkiszolgáláshoz kötődő minden egyes tevékenység esetében célzott reformokra van szükség. A jelentés korábbi fejezeteiben tárgyalt háttér ismeretében az elemzés kereteinek segítségével lehetőségünk nyílik arra, hogy az ügyfélkiszolgálás következő négy csomópontja köré szervezzük a következtetéseinket: (i) ügyfélfelvétel; (ii) ügyfélbesorolás; (iii) a szükséges szolgáltatás kiválasztása; (iv) a szolgáltatás nyújtása. Az ajánlásokat az alábbiakban tovább részletezzük. AZ ÜGYFÉLFELVÉTELLEL KAPCSOLATOS AJÁNLÁSOK Intenzívebb tájékoztatási tevékenységre van szükség ahhoz, hogy az inaktív egyénekkel való kapcsolatfelvétel megtörténhessen, valamint a helyi önkormányzatok és civil társadalmi szervezetek segítségével bővíteni lehessen az ügyfélkört. A helyi civil társadalmi szervezetekkel való együttműködés elősegítheti a marginalizált közösségekkel való kapcsolatfelvételt. Ebben a Szociális védelemmel és munkahelyekkel kapcsolatos globális gyakorlatok 27 folyamatban elengedhetetlen továbbá a helyi önkormányzatokkal való szoros konzultáció annak biztosítása érdekében, hogy az ellenösztönzőkkel és a lokális közmunka visszatartó hatásának problémakörével is kellő időben foglalkozzanak. A tájékoztató tevékenységnek kiemelt figyelmet kellene fordítania az inaktív nők elérésére és a kapcsolatfelvételre. Egyes nők esetében elegendő lehet, hogy a gyermekek ellátására vonatkozó információk segítségével ösztönözzék őket a munkába állásra, míg mások esetében a szükséges készségek és a munkatapasztalat hiánya további korlátokat jelenthet. A hozzávetőleg 300 000 egyénből álló munkanélküli, munkát nem kereső, nyugdíjas vagy fogyatékossággal élő munkaképes korú népességcsoportot szinte teljes egészében nők alkotják. Az LCA elemzés azt mutatja, hogy ezen nők közül jelentős számban (hozzávetőleg 84 000 fő) vannak olyanok, akik csak alsó középfokú végzettséggel rendelkeznek és még sosem dolgoztak.29 Az ide sorolható nők legtöbbje vidéken, az Alföldön, vagy az ország északi részén él, ahol a munkaerőigény alacsonyabb. Hozzávetőleg 50 százalékuk igényli a gyermekfelügyelet biztosítását, és ennek következményeképpen nagy a valószínűsége annak, hogy az erősen elvárt női társadalmi szerepek szerint otthon kell maradnia. Továbbá, majdnem egyharmaduk saját bevallása szerint roma, és ezért arra utalnak, hogy inster őket a munkaerőpiacon 30. Lakóhelyük, nemzetiségi hovatartozásuk, és a női mivoltukhoz köthető társadalmi és közösségi normák feltehetőleg az iskolai végzettségüket is befolyásolják. Ha az — elsősorban peremterületeken található, roma tanulókat oktató — iskolák foglalkoznak a nemi szerepekhez kapcsolódó társadalmi elvárások kérdésével, az hozzájárulhat ahhoz, hogy több lány és nő folytassa a tanulmányait és szerezzen munkatapasztalatot, hogy végül be tudjon lépni a munkaerőpiacra (ezt erősítené a tankötelesség 18 évre történő emelése). A nők kétharmadot kitevő másik csoportja magasabb szintű végzettséggel rendelkezik és van korábbi munkahelyi tapasztalata is, azonban kisgyermekes édesanyák.31 Vannak olyanok közöttük, akiket nem lehet pénzügyi ösztönzőkkel rábírni arra, hogy munkát keressenek, amíg a gyermekeik kicsik, főleg azért nem, mert a férj már dolgozik. Az édesanyák sikeres visszatérését a munkaerőpiacra elő lehet segíteni azzal, ha a szülési szabadság megkezdése előtt tájékoztatják őket az alapvető munkakeresési szolgáltatásokról és a gyermekellátási lehetőségekről, valamint a munkaerőpiaccal való folyamatos kapcsolattartás fontosságáról is, hiszen mindezek nélkül a kapcsolataik megfogyatkoznak, és a készségeik elkopnak. Az NFSZ szolgáltatásszervezése ki kell, hogy terjedjen a regisztrált álláskeresőkön túl a potenciális munkaerő-tartalékra is, és ehhez szükség van a kapacitásainak a bővítésére, a feladatai racionalizálására. Az NFSZ szolgáltatásai és foglalkoztatáshoz kapcsolódó projektjei elsősorban a regisztrált munkanélküliségre épülnek, így bár az NFSZ célja, hogy hatékonyan működve segítse a megfelelő munkahely megtalálását az álláskeresőknek, az álláskeresők jelentős része a látókörén kívül marad, ide értve az éppen inaktív vagy a fekete munkaerőpiacon aktív potenciális álláskeresőket is. Ahhoz, hogy az NFSZ ezt a feladatot ellássa, elengedhetetlen az adminisztrációs terhek csökkentése, az ügyfelek szegmentációja alapján a számukra legmegfelelőbb csatornára való terelése, valamint a közvetítési hatékonyság javítása, pl. az NFSZ álláskínálatának javításán keresztül. Azaz a 7. csoportba soroltak: Alacsony jövedelmű, alacsony iskolai végzettséggel rendelkező inaktív nők, köztük 29  olyanok, akik gondozási kötelezettséggel is bírnak (hozzávetőleg 84 000 nő). Előfordulhat, hogy ez az arány még ennél is magasabb, mert a roma származású emberek a háztartási felmérésekben 30  gyakran nem romaként azonosítják magukat. Ezek a nők teszik ki a körülbelül 232 000 főt számláló harmadik csoportot (viszonylag jómódú, iskolázott, inaktív, 31  házasságban élő nők gondozási kötelezettséggel és a közelmúltban szerzett munkatapasztalat nélkül). 28 Emberek, portrék, perspektívák: A foglalkoztathatóság javítása a befogadó növekedésért Magyarországon A munkaerőpiac peremén foglalkoztatottak (mintegy 500 ezer fő) regisztrálhatnak az NFSZ- nél, és így hozzáférhetnek olyan álláskeresési szolgáltatásokhoz, amelyek a munkaerő- piaci pozíciójukat javíthatnák, de a gyakorlatban nem kapnának hatékony szolgáltátásokat. A meglévő munkaerőpiaci eszközök csak a munkaerőpiaci akadályokkal szembenéző ügyfelek egy részét fedik le, és az ő korlátaiknak is csak egy részét lehet ezekkel kezelni. A jelenleg is alkalmazásban lévőket a produktivitásuk növelése és helyzetük javítása érdekében egy kibővített portfóliójú NFSZ-en keresztül arra kell ösztönözni, hogy vegyék igénybe az NFSZ szolgáltatásait és próbáljanak jobb vagy stabilabb munkahelyet találni, hiszen jelentős azoknak a száma, akik a munkaerőpiac peremére szorultak instabil munkahelyek, számú munkaórák vagy alacsony jövedelem miatt. Azoknak a személyeknek, akik a NFSZ-en keresztül munkát találnak, szintén engedélyezni kell, hogy maradjanak a rendszerben, ha az általuk talált foglalkoztatás nem felel meg teljes mértékben az igényeiknek vagy elvárásainak. AZ ÜGYFÉLBESOROLÁSSAL KAPCSOLATOS AJÁNLÁSOK Az NFSZ-nek egy átalakított IR-re támaszkodva fel kell tárnia és szisztematikusan rögzítenie kell azokat az akadályokat — például ápolási/gondozási feladatok, a mobilitás akadályai, fizikai vagy mentális egészségügyi problémák –, amelyek megoldása túlmutat a munkaerőpiaci szolgáltatások hatáskörén. A foglalkoztathatóság és munkavállalás akadályai az egyének és a családjaik szintjén az ügyintézői gyakorlat alapján a mai IR rendszerben nehezen értelmezhetők, ami miatt az IR rendszer felülvizsgálatra szorul, másrészt a foglalkoztatási szolgálatok jelenlegi portfólióján túlmutató beavatkozásokkal enyhíthetők vagy szüntethetők meg. A munkaerőpiaci profiling rendszerben alkalmazott jelenlegi három kategória tovább bontása szükségtelen. A HÉTFA Kutatóintézet ajánlásaival összhangban szükségtelen a jelenleg meglévő három, a sikeres álláskeresés valószínűségét (nagy/közepes/kicsi) tükröző kategória további szegmentálása.32 Ugyanakkor — bár az elhelyezkedés szempontjából nem hoz érdemi információs többletet — fontos további adatok gyűjtése annak érdekében, hogy pontosabban lehessen kalibrálni egy olyan statisztikai ügyfél-kategorizálási rendszert, amely több változó segítségével (pl. gyermekellátási kötelezettségek vagy egészségügyi ellátásra való igény) az esetkezelést és közvetítési munkát is támogatja. A magyarországi profiling rendszer történetének ismeretében, valamint a lefolytatott különböző konzultációk tükrében az NFSZ-nek az alábbi intézkedések megvalósítását kellene megcéloznia a HÉTFA Kutatóintézet által javasolt modell vagy az NFSZ jövőben bevezetendő profiling módszerei keretében: ■ Amennyiben új profiling rendszert fognak bevezetni: további adatok gyűjtése annak  érdekében, hogy kalibrálni tudjanak egy olyan statisztikai profiling rendszert, amely több változóból (pl. gyermekellátásra vagy egészségügyi ellátásra való igény) áll majd a jövőben. Annak minimalizálása, hogy lehetőség legyen a statisztikai profiling elvégzését követően a munkakereső besorolásának megváltoztatására. Az NFSZ által jelenleg használt profiling algoritmus figyelembe vesz bizonyos szocio-demográfiai jellemzőket az 32  álláskeresők 1. kategóriába sorolásához (független álláskereső), 2. kategóriába sorolásához (valószínű, hogy középtávon találnak munkát, de az is valószínű, hogy profitálnak a munkaerőpiaci szolgáltatásokból és az ALMP-kből), és a 3. kategória valószínűleg hosszú távon munkanélküli marad). Az utóbbi kategórián hivatalosan ”a közmunka programban kell segíteni”. Szociális védelemmel és munkahelyekkel kapcsolatos globális gyakorlatok 29 ■ Kiegészítő képzések, valamint az adminisztratív terhek csökkentésére irányuló  intézkedések révén minimalizálni kell annak kockázatát, hogy az ügyintézők elutasítsák az profiling rendszer használatát. A további intézkedések között szerepelhet az ügyintézők bevonása az profiling rendszer tervezésébe és frissítésébe, illetve az profiling rendszer használatáért járó ösztönzők bevezetése. ■ Az adminisztratív terhek csökkentése érdekében az egyéni cselekvési terv korlátozása  a munkavállalásban nagymértékben (kötelező ECST) és közepesen (önkéntes ECST) akadályozott álláskeresők csoportjaira, és az utólagos profilingra vonatkozó egyértelmű szabályok bevezetése. ■ A szociális juttatások és az NFSZ közötti átfedések feltárása (különös tekintettel a 3.  kategóriába sorolt ügyfelek esetében, akik valószínűleg hosszú távú munkanélküliségben maradnak): a legkiszolgáltatottabb álláskeresők közül sokaknak nem csak az NFSZ, hanem más szolgálatok segítségére is szüksége van. Az NFSZ ügyintézőinek feladatkörébe kell sorolni a többi ügynökséggel — többek között a szociális szolgálatokkal — való kapcsolatfelvételt annak biztosítása érdekében, hogy a leghátrányosabb helyzetűek többféle olyan programhoz (szociális ellátások, például lakhatási támogatás, gyermekellátás stb.) férjenek hozzá, amely javukra válhat. A SZÜKSÉGES SZOLGÁLTATÁSOK BEAZONOSÍTÁSÁVAL KAPCSOLATOS AJÁNLÁSOK Az NFSZ-nek a nyújtandó aktiválási és foglalkoztatás-támogatási programok tervezése során fokozottan szükségletorientált szemléletre kellene törekednie, figyelembe véve a célcsoportjai — köztük a nyilvántartásba vett és a potenciális álláskeresők — esetében fennálló munkaerőpiaci korlátok eloszlását. Az adatelemzés kimutatta, hogy a munkanélküliekből és a munkaerőpiac peremére szorult munkavállalókból álló lakosság összetétele vegyes, a munkaerőpiaci korlátok szempontjából legalább hét jól elkülöníthető csoportból áll. Egyes csoportok elsősorban a kis munkaerőigénnyel jellemezhető régiókban (vidéken, az Alföldön és az ország északi részén) koncentrálódnak, alacsony képzettség és limitált munkatapasztalat jellemzi őket. A nem megváltozott munkaképességű inaktívak csoportja elsősorban nőkből áll, akik közül sokaknak gyermekellátásra, illetve részmunkaidős vagy otthon végezhető foglalkoztatásra van szüksége ahhoz, hogy munkába álljanak. Az inaktív nők egy heterogén csoport: a szegmentációs gyakorlatban a korábbi munkatapasztalattal rendelkező szakképzett nők egy csoportja, valamint egy alacsonyabb alacsony iskolázottsággal és munkatapasztalat nélkül, amelyben a roma nők felülreprezentáltak. A vidéki térségekben élő alacsony képzettségű munkanélküliek csoportja a roma származásúnak minősülő személyek jelentős részét is magában foglalja. A látens osztályanalízis eredményei hozzásegíthetnek a jelenleg rendelkezésre álló aktív munkaerőpiaci politikák (ALMP-k) és a kiegészítő szolgáltatások értékeléséhez. A szolgáltatások- és programok kialakítását elsősorban a kereslet kell, hogy diktálja, annak figyelembe vétele mellett, hogy az álláskereső a szolgáltatások és programok segítségével valóban nagyobb eséllyel kerüljön be vagy vissza a nyílt munkaerőpiacra. A munkaerőpiaci szolgáltatások nagy része nem hatékony, mert a jelenlegi felállás szerint a programok forrásokhoz kötődnek, azaz a szolgáltatások és programok teljesítése inkább kínálat, mint kereslet által vezérelt, és adott esetben a nyílt munkaerőpiac jellegzetességeit is csak részben veszik figyelembe. 30 Emberek, portrék, perspektívák: A foglalkoztathatóság javítása a befogadó növekedésért Magyarországon Az NFSZ-nek fel kell készülnie arra, hogy az ügyfeleit a foglalkoztatási szolgálatokon kívüli szolgáltatási csatornákhoz irányítsa. Az NFSZ-nek fel kell tárnia és szisztematikusan rögzítenie kell azokat a korlátokat — például ápolási/gondozási feladatok, a mobilitás akadályai, fizikai vagy mentális egészségügyi problémák –, amelyek megoldása túlmutat a munkaerőpiaci szolgáltatások hatáskörén, majd fel kell venni a kapcsolatot a körzeti vagy megyei szinten rendelkezésre álló megfelelő szolgáltatókkal annak érdekében, hogy fel lehessen mérni a különböző szektorokon átívelő együttműködés és koordináció szükségességét és lehetőségeit. A munkaerőpiacon többszörösen akadályoztatott ügyfeleknek komplex, rugalmas, családközpontú, hosszú távú támogatásra van szükségük, amelyhez elengedhetetlen az NFSZ mellett további partnerek bevonása is. Magyarország számára létfontosságú, hogy foglalkozzon a többszörösen akadályozott egyének szükségleteivel és kiaknázza a potenciális munkaerőforrásait. A szociális vállalkozásokat elsődleges lehetőségnek kell tekinteni a veszélyeztetett csoportok számára, azaz vidéki területeken élő, alacsony iskolázottsággal és munkatapasztalat nélküliek foglalkozatására. A harmadik kategóriába sorolt ügyfelekkel történő munka eredményességének növelése érdekében fokozott erőfeszítésekre és további erőforrásokra van szükség. A legkiszolgáltatottabb álláskeresőknek, azaz a harmadik kategóriába sorolt (közmunkába terelt) ügyfelek közül sokaknak további szolgáltatásokra is szükségük van az elsődleges munkapiacra jutás elősegítése érdekében. Az ezzel az ügyfélkörrel foglalkozó ügyintézők feladatkörébe kell sorolni a többi szakágazati szereplővel — többek között a szociális ellátókkal — való kapcsolatfelvételt és koordinációt annak biztosítása érdekében, hogy a leghátrányosabb helyzetűek többféle programhoz férjenek hozzá (szociális ellátások, lakhatási támogatás, rokkantsági ellátás stb.). Egyénre szabott szolgáltatáscsomagokra is szükség van ahhoz, hogy javítani lehessen az idetartozók rugalmasságát és alkalmazkodó képességét a jövőbeni strukturális változásokhoz, amelyek a jelenleg ellátott feladatokon túlmutatnak, így ezek működtetéséhez több erőforrásra van szükség. A foglalkoztatási akadályok elhárításával párhuzamosan erősíteni szükséges a közfoglalkoztatottak elhelyezkedését célzó közvetítési tevékenységet is. A SZOLGÁLTATÁSOK NYÚJTÁSÁRA VONATKOZÓ AJÁNLÁSOK Az NFSZ intézményi modelljét decentralizálni kell, hogy hatékonyan tudjon alkalmazkodni a helyi és regionális munkaerőpiaci folyamatokhoz. Egy decentralizált, a helyi kezdeményezéseknek nagyobb teret adó szervezeti modell, amelynek kialakítása egy szervezeti értékelésen alapul, hozzájárulhat egy átfogó ernyő alatt az NFSZ szerepeinek hatékonyabbá és kiegyensúlyozottabbá tételéhez: a nagy munkaerő-kereslettel jellemezhető területeken a munkáltatók számára fejvadász, tanácsadás, a fejlődő területeken a mobilitás lehetőségének biztosítása érdekében az álláskeresők rugalmasságának fokozására irányuló képzések és szolgáltatások nyújtása, vagy a munkaerőpiaci és a szociális szolgáltatások (beleértve többek között az egészségügyi és az oktatási szektor bevonását is) hosszú távú mentorálással támogatott integrálása. A munkaerőpiaci akadályok hatékony kezelésre érdekében meg kell erősíteni az intézményi mandátumokat és együttműködési mechanizmusok bevezetésére is szükség van. A korlátozott munkaerő-kínálat, valamint az IR-ben tapasztalható magas regisztrációs visszatartási arány problémájának kezelésére a szakminisztériumokkal együttműködve az NFSZ szolgáltatásait és intézkedéseit jobban össze kell hangolni és ki kell egészíteni egyénre szabott és helyi szinten elérhető megoldásokat nyújtó projektalapú, időszakos külső szolgáltatásokkal és intézkedésekkel. Szociális védelemmel és munkahelyekkel kapcsolatos globális gyakorlatok 31 Ennek érdekében az érintettek között a fő célkitűzések tükrében meg kellene határozni a mandátumok stratégiai elosztását. Járási és megyei szintű osztályain keresztül (amelyek jelenleg ugyan a Miniszterelnöki Hivatal alá tartoznak) az NFSZ-nek nagyobb szerepet kellene játszania a tényleges igényeken alapuló szolgáltatások nyújtásának megszervezésében, mindehhez azonban tovább kell fejleszteni a jelenleg használatos, más szolgáltatásokba való átirányítási rendszert. A szolgáltatások nyújtásának javításához elengedhetetlen a szervezeten belüli koordináció javítása. Az NFSZ úgy tehető képessé a sokfajta párhuzamosan futó foglalkoztatási program és projekt koordinációjára, ha az adott területi szervezeti egység mandátumot kap a programokban az önálló helyi döntések meghozatalára és saját erőforrások tervezésére. Az egyes szereplők — önkormányzatok, kormányhivatalok foglalkoztatási osztályai, munkáltatók, civil szervezetek — által működtetett programok célcsoportjai gyakran átfedésben vannak. Másrészt, az egyes szolgáltatások projekt-alapú, ideiglenes jellege ellátási szüneteket hoz létre, ami rontja a szolgáltatások hatásosságát és hatékonyságát. A programok hatásának maximalizálása érdekében fontos szerepe van a koordinációs folyamatoknak. Kívánatos a finanszírozási eszközök hatékonyabb összehangolása a különböző párhuzamos munkaerőpiaci kihívások hatékonyabb kezelése érdekében. A hatékony szolgáltató rendszer alapját a munkanélküliségre való gyors reagálás jelenti. A hatékony ügyfélkezelés egyik legalapvetőbb akadályát az NFSZ forrásainak szakaszokra való bontása jelenti. Az Európai Unió által finanszírozott tevékenységek esetében a projektcélok határozzák meg az ügyfelek meghatározott időkeretek közötti besorolását a szolgáltatásokba és a programokba. Következésképpen, ha ugyanezen szolgáltatásokra más időpontban van szükség, előfordulhat, hogy nem áll rendelkezésre projektalapú támogatás, és az ügyfeleket nem tudják kiszolgálni. A munkanélküliség egyéni szintű hosszú távú káros hatásainak megelőzése érdekében a szolgáltatások fókuszába a munkaerőpiaci részvétel töréseinek megakadályozása kell, hogy kerüljön. A munkanélküliségből a foglalkoztatás világába való átmenetre irányuló szolgáltatások hatékonyabbak, ha elsődleges szempont, hogy megelőzzék, hogy a személyes életutakban olyan törés keletkezzen, amely a motiváltság csökkenéséhez vagy fokozott stresszhez vezethet. A szolgáltatásnyújtás hatékonyságát szinergiák segítségévek is lehet tovább fokozni. A munkanélküliségből a foglalkoztatás világába való átmenetre irányuló szolgáltatásnyújtás hatékonyabb, ha a szolgáltatások az ügyfél igényeire épülve kiegészítik egymást. Például az ifjúsági garanciarendszerek keretében fiataloknak szervezett képzések sokkal sikeresebbek lesznek, ha a rendelkezésre álló bértámogatásokat olyan munkáltatóknak ajánlják fel, akik a munkahelyi tapasztalatokkal még nem rendelkező, a képzésekből frissen kikerült fiatalokat a képzések végeztével azonnal alkalmazni tudják. Az álláskeresési motiváció kiegészítő tanácsadással és mentorálással javítható, míg a munkahely megtartását a munkáltatók és az álláskeresők kísérése segítheti, pl. fiatalok vagy diszkriminációval érintett csoportok, pl. romák, megváltozott munkaképességű emberek esetén. A regionális és esetenként lokális munkaerőhiány megoldása érdekében a mobilitás- támogatási rendszer teljes átgondolására van szükség, beleértve mind lakhatás, mind az utazás költségeinek hatékony támogatását, valamint a közlekedési elérhetőségek fejlesztését. Mivel a kisebb munkaerő-igényű területeken élők valószínűleg kevesebb saját erőforrással rendelkeznek, ezért további vagy hosszabb időre elérhető támogatásra is szükségük lehet a munkaerő-piaci pozíciójuk stabilizálása érdekében. Ezzel egyidejűleg a magas munkaerő- 32 Emberek, portrék, perspektívák: A foglalkoztathatóság javítása a befogadó növekedésért Magyarországon kereslettel jellemezhető régiókban az NFSZ-nek fel kell készülnie arra, hogy a máshonnan odaérkező munkaerő igényeit is kiszolgálja és a letelepedés folyamata során biztosítani tudja a folyamatos támogatást, nyomon követést. Szubregionális, lokális szinten részben közlekedésfejlesztési eszközökkel, részben a munkába jutás támogatásával enyhíteni szükséges a munkába való eljutás nehézségeit. Annak érdekében, hogy elősegítsék a közmunkából való kilépést az elsődleges munkaerőpiacra, a munkavállalói oldalon a munkavállalás többletköltségeinek kompenzálásra forrást kell biztosítani, a közfoglalkoztatói oldal ösztönzésére pedig át kell alakítani az önkormányzatok településüzemeltetési feladatainak finanszírozását. A munkaerőpiaci programok hatékonyságát rontják a közmunka és az önkormányzati finanszírozás diktálta korlátok és ellenösztönzők, a közmunkához kapcsolódó korábban vállalt kötelezettségek (pl. beruházások működtetése) és a településüzemeltetési feladatok ellátásának nehézségei. A munkavállaló oldaláról nézve a munkavállalás jelentős többletköltségei (közlekedés, étkezés, ruházkodás), illetve a gyerekek munkaidő alatti elhelyezésének nehézségei korlátozzák az elsődleges munkapiacon való elhelyezkedést. Szükséges az alapkompetenciák erősítése, valamint a felnőtt- és szakképzési rendszer átalakítása, hogy az felkészítsen a technológiai fejlődés által diktált várható munkaerőpiaci változásokra. Az új technológiák bevezetésével a munkaerőpiacok várhatóan egyre inkább a kognitív és interperszonális készségeket jutalmazzák a manuális és rutin feladatokkal szemben. Mivel a gyors technológiai fejlődés megváltoztatja a munkaadók készségekkel szemben támasztott igényeit, a felnőtt- és szakképzési rendszer, valamint a gyakran kompetenciahiányos fiatalokat kibocsátó köznevelési rendszer felülvizsgálata szükséges. Ennek keretében felmerül a képzések eredménymérési rendszerének a kialakítása és a képzések eredményeként megvalósuló elhelyezkedést figyelembe vevő díjazás lehetősége. Szükség van az ALMP-k hatókörén túlmutató szolgáltatások igénybevételére és az azokkal való koordinációra, azaz elsődleges célként kell meghatározni az igényeknek megfelelő szolgáltatástervezést, a tartalmasabb és rugalmasabban működő képzési rendszert, valamint az egyéni szükségletek kielégítése érdekében a szociális és az egészségügyi szektorral való együttműködést. A releváns szereplők véleménye szerint ezen szolgáltatások koordinálása és igénybevétele legjobb esetekben is véletlenszerű, annak ellenére, hogy (a 2000-es évek közepén uniós támogatásokból) korábban kidolgoztak és teszteltek integrált szolgáltatásnyújtási mechanizmusokat, azonban ezeket sosem építették be ténylegesen rendszerszinten az folyamatokba.33 A szektorokon átnyúló koordináció különösen azokban az alacsonyabb foglalkoztatási arányokkal bíró országrészekben elengedhetetlen, ahol a bértámogatások mellett a regionális munkaerőpiaci fejlesztés lényegét a munkahelyteremtés és az új vállalkozói szellem és üzleti élet kialakulásának elősegítése jelenti. Az ALMP-k és a szociális szolgáltatások összehangolásáról további információk a jelen technikai segítségnyújtás 3. 33  számú szállításában találhatók. Szociális védelemmel és munkahelyekkel kapcsolatos globális gyakorlatok 33 HIVATKOZÁSOK Bördős, K.; Adamecz-Völgyi, A. and Békés, J. (2018). A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat ügyfélkategorizálási rendszerének értékelése [An Evaluation of the Profiling System of the National Employment Service in Hungary]. Hétfa, Budapest. http://hetfa.hu/wp-content/uploads/2018/11/ HETFA_NGM_Profiling_ertekeles.pdf. Bordás, P. (2017): Is task financing task financing? The evaluation of the system of subsidy of the Hungarian municipal governments. Közjogi szemle, Issue 2. European Commission. (2016). Country Report Hungary 2016. Belgium, Brussels. https:// ec.europa.eu/info/sites/info/files/cr_hungary_2016_en.pdf. Eurostat. (2017). Labour Force Survey (LFS). http://ec.europa.eu/eurostat/web/lfs/data/database Karácsony, S., N. Millán, A. Isik-Dikmelik, M. Ovadiya, and F. Vandeninden. 2017. Portraits of Labor Market Exclusion 2.0: Country Policy Paper for Hungary. Washington, DC: World Bank Group. http:// documents.worldbank.org/curated/en/345971522094492370/Country-Policy-Paperfor-Hungary. Kiss, A. and Vandeplas, A. (2015). Measuring Skills Mismatch. European Commission, Employment, Social Affairs & Inclusion, Analytical Web Note 7/2015. http://ec.europa.eu/social/ main.jsp?catId=738&langId=en&pubId=7860 Molnár, G., Bazsalya, B., és Bódis, L. 2018. „A helyi foglalkoztatási kezdeményezések központi támogatásának elosztási mechanizmusai”. Az MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Közgazdaság-tudományi Intézet. MTA KRTK Discussion Papers, MT-DP 2018/27. http://www.mtakti.hu/wp-content/uploads/2018/11/MTDP1827.pdf Papp, Márton (2011), Social Economy, as a Special Section of the Informal Economy in the Northern Great Plains Region of Hungary, Acta Universitatis Sapientiae, Social Analysis, 1, 1 (2011) 47-65. Ridao-Cano, C., és Bodewig, C. 2018. „Growing United: Upgrading Europe’s Convergence Machine”. Washington, DC: a Világbank. http://documents.worldbank.org/curated/en/2503115 20359538450/pdf/123956-REVISED-volume-2-GrowingUnitedvonlinelinks.pdf. 34 Emberek, portrék, perspektívák: A foglalkoztathatóság javítása a befogadó növekedésért Magyarországon Schwarz, A. M., Arias, O. S., Zviniene, A., Rudolph, H. P., Eckardt, S., Koettl, J., Immervoll, H., és Abels, M. 2014. „The Inverting Pyramid: Pension Systems Facing Demographic Challenges in Europe and Central Asia”. Washington, DC: a Világbank. http://documents.worldbank.org/ curated/en/514831468029365694/pdf/846860v20PUB0I00Box382147B00PUBLIC0.pdf. Strategopolis Kft (2018). AKTÍV MUNKAERŐPIACI ESZKÖZÖK EREDMÉNYESSÉGÉNEK ÉRTÉKELÉSE. HATÁSOSSÁG, EREDMÉNYEK, JAVÍTÁSI LEHETŐSÉGEK A NEMZETKÖZI SZAKIRODALOM, A HAZAI ESZKÖZÖK HATÁSVIZSÁGLATA ÉS A RENDSZER ÉRTÉKELÉSE ALAPJÁN” Sundaram, R., Hoerning, U., De Andrade Falcao, N., Millán, N., Tokman, C., and Zini, M. (2014). Portraits of Labor Market Exclusion. Washington, DC: The World Bank.https://openknowledge. worldbank.org/handle/10986/20490. Szociális védelemmel és munkahelyekkel kapcsolatos globális gyakorlatok 35