)(-/'e6 A GYAKORLATBAN $YLOiJPpUHW&MiUYiQ\PHJIpNH]pVH A kormányzatok szerepe és a GRKiQ\]iVHOOHQU]pVJD]GDViJWDQD VILÁGBANKI KIADVÁNY A Nemzeti Egészségfejlesztési Intézet megbízásából az Egészségügyi Szolgáltatások és Menedzsment világbanki project keretében a Világbank engedélyével az angol HUHGHWLEO&XUELQJWKH(SLGHPLF IRUGtWRWWDRácz Ferenc 2000 december Lektorálta: Dr. Csépe Péter és Demjén Tibor Kiadja: NEFI, 2001 )HOHOVNLDGy'U2ODV]\$QQD0iULD Nyomdai kivitelezés: Reprográf Kft. Curbing the Epidemic: Governments and the Economics of Tobacco Control Copyright © 1999 by The International Bank for Reconstruction and Development/The World Bank 1818 H Street, N.W. Washington, D.C. 20433, U.S.A. $YLOiJPpUHW&MiUYány megfékezése: $NRUPiQ\]DWRNV]HUHSHpVDGRKiQ\]iVHOOHQU]pVJD]GDViJWDQD Copyright © 2000 Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank/Világbank 1818 H Street, N.W. Washington, D.C. 20433, U.S.A. This Work was originally published by the World Bank in English as Curbing the Epidemic: Governments and the Economics of Tobacco Control in 1999. This Hungarian translation is not an official World Bank translation. The World Bank does not guarantee the accuracy of the translation and accepts no responsibility whatsoever for any consequence of its interpretation or use. $MHOHQP&YHWD9LOiJEDQNHUHGHWLOHJ-ben, angol nyelven adta ki Curbing the Epidemic: Governments and the Economics of Tobacco Control címen. A magyar fordítás nem hivatalos világbanki fordítás. A Világbank nem kezeskedik a fordítás helyességéért és nem vállal IHOHOVVpJHWDIRUGtWiVpUWHOPH]pVpEOYDJ\IHOKDV]QiOiViEyOV]iUPD]yN|YHWNH]PpQ\HNpUW $9LOiJEDQNQHPNH]HVNHGLNDNLDGYiQ\EDQV]HUHSODGDWRNKHO\HVVpJppUWpVQHPYiOODO IHOHOVVpJHWD]DGDWRNIHOKDV]QiOiViEyOV]iUPD]yN|YHWNH]PpQ\HNpUW$Niadványban WDOiOKDWyWpUNpSHNHQV]HUHSOKDWiURNV]tQHNHOQHYH]pVHNpVHJ\pELQIRUPiFLyNQHP MHOHQWHQHNtWpOHWHWD9LOiJEDQN&VRSRUWUpV]pUOEiUPLO\HQWHUOHWMRJLVWiWXV]iUDYRQDWNR]yDQ illetve nem jelentik ezen határok jóváhagyását vagy elfogadását. Minden jog fenntartva $WDQXOPiQ\EDQV]HUHSOPHJiOODStWiVRNpUWHOPH]pVHNpVN|YHWNH]WHWpVHNNLIHMH]HWWHQD V]HU]pV]HU]Np pVVHPPLNpSSHQVHPWXODMGRQtWKDWyND9LOiJEDQNQDNWiUVV]HUYH]HWHLQHN LOOHWOHJD],JD]JDWyViJQDNYDJ\D]RNQDND]RUV]iJRNQDN akit képviselnek. A Világbank nem NH]HVNHGLNDNLDGYiQ\EDQV]HUHSODGDWRNKHO\HVVpJpUOpVQHPYiOODOIHOHOVVpJHWD]DGDWRN felhasználásából származó következményekért. ISBN 0-8213-4519-2 (OV]y 5 %HYH]HW 7 Összefoglaló 8 Mire szolgál ez a tanulmány? 8 A jelenlegi tendenciák 8 $]HJpV]VpJHWpULQWN|YHWNH]PpQ\HN 9 Tudomásuk van-e a dohányosoknak a kockázatokról és viselik-e a költségeket? 10 0HJIHOHOYiODV]RN 12 Intézkedések a dohánytermékek iránti kereslet csökkentésére 12 A dohánytermékek kínálatának csökkentésére vonatkozó intézkedések 14 $GRKiQ\]iVHOOHQU]pVN|OWVpJHLpVN|YHWNH]PpQ\HL 15 .LIL]HWGLN-HDGRKiQ\]iVHOOHQU]pV" 16 Cselekvési terv 16 1. Globális dohányzási tendenciák 18 1|YHNYIRJ\DV]WiVDNLV-pVN|]HSHVM|YHGHOP&RUV]iJRkban 18 Regionális dohányzási szokások 19 A dohányzás és a társadalmi-gazdasági státusz 20 Az életkor és dohányzásra való rászokás 21 Globális leszokási szokások 22 2. A dohányzás egészségügyi következményei 24 $GRKiQ\]iVIJJVpJLMHOOHJH 24 A betegségteher 25 $EHWHJVpJFVDNKRVV]~LGXWiQDODNXONL 26 Hogyan öl a dohányzás 27 $MiUYiQ\YiOWR]iVDKHO\pVLGV]HULQW 27 A dohányzás és a szegények egészségi hátránya 28 0iVRNIVWMpWOV]iUPD]yNRFNi]DW 29 $OHV]RNiVP&N|GLN 30 3. Tudják-e a dohányosok, hogy milyen kockázatokat vállalnak és viselik-e ezek költségeit? 31 A kockázatok tudatosítása 32 )LDWDOViJIJJVpJYDODPLQWMyG|QWpVLNpSHVVpJ 32 A nemdohányzók vállára tett terhek 34 0HJIHOHOYiODV]RNDNRUPiQ\]DWRNUpV]pUO 36 $IJJVpJNH]HOpVH 37 4. Intézkedések a dohánytermékek iránti kereslet csökkentésére 38 A cigaretta adójának emelése 38 Nem-iUMHOOHJ&LQWp]NHGpVHNDNHUHVOHWFV|NNHQWpVpUH fogyasztók tájékoztatása, hirdetések betiltása, és a dohányzás korlátozása 45 1LNRWLQKHO\HWWHVtWWHUiSLDpVHJ\pEOHV]RNiVWVHJtWLQWHUYHQFLyVPyGV]HUHN 52 5. A dohánytermékek kínálatának csökkentésére vonatkozó intézkedések 56 $NtQiODWLROGDORQW|UWpQEHDYDWNR]iVRNNRUOiWR]RWWKDWiVRVViJD 56 Határozott intézkedések a csempészet ellen 61 6. A dohány]iVHOOHQU]pVN|OWVpJHLpVN|YHWNH]PpQ\HL 65 Károsítja-HDGRKiQ\]iVHOOHQU]pVDJD]GDViJRW" 65 .LIL]HWGLN-HDGRKiQ\]iVHOOHQU]pV" 73 7. Cselekvési terv 76 $YiOWR]WDWiVSROLWLNDLDNDGiO\DLQDNOHJ\]pVH 77 Kutatási prioritások 78 Ajánlások 79 ,,A" Függelék A dohány megadóztatása: A valutaalap véleménye 82 ,,B" Függelék Háttérdolgozatok 83 ,,C" Függelék A világ felosztása jövedelem és régiók szerint (Világbank-féle osztályozás) 84 (OV]y A MHOHQOHJL GRKiQ\]iVL V]RNiVRN PHOOHWW D PD pON N|]O PLQtegy 500 millió embert fog megölni a dohányzás. Több mint felük jelenleg még gyerek vagy tizenéves. /HJNpVEE -ra a világon a dohányzás fogja okozni a legtöbb halálesetet mivel évente PLQWHJ\PLOOLyHPEHUKDOiOipUWOHV]IHOHOV(QDJ\WHKHUFV|NNHQtése prioritást élvez úgy az Egészségügyi Világszervezetnél (EVSz) mint pedig a Világbanknál egészségjavító illetve V]HJpQ\VpJFV|NNHQWIHODGDWXNUpV]HNpQW0LQGNpWV]HUYH]HWD]]DOKRJ\OHKHWYpWHV]LDKD- WpNRQ\GRKiQ\]iVHOOHQU]pVLNRQFHSFLyNPHJKDWiUR]ását és végrehajtását (különösen gyere- NHNQpO PHJYDOyVtWMDNOGHWpVpWpVHOVHJtWLDYLOiJPpUHW&GRKiQ\]iVLMiUYiQ\RNR]WDV]HQYH- dések és költségek csökkentését. A dohányzás más mint a többi egészségügyi kihívás. A cigarettát igénylik a fo- gyasztók és sok társadalomban a dohányzás a társadalmi szokások részét képezi. A cigaretta széles körben forgalmazott és nyereséges termék, melynek gyártása és fogyasztása hatással YDQ~J\DIHMOHWWPLQWDIHMOGRUV]iJRNWiUVDGDOPLpVJD]GDViJLHUIRUUiVDLUD$GRKiQ\zás gazdasági vonatkozásai éppen ezért kritikus szerepet játszanak a dohányzás elleni küzdelem- UOIRO\WDWRWWHV]PHFVHUpNEHQ$]RQEDQH]LGiLJH]HNUHDV]HPSRQWRNUDDYLOiJFVDNLJHQNLV mértékben figyelt. A jelen tanulmány célja ezen hiányosságok megszüntetése. Azokkal a fontos kérdésekkel foglalkozik, amelyekkel a politikai döntéshozók szembetalálkoznak amikor a GRKiQ\]iVUyO YDODPLQW HOOHQU]pVpUO D] HOOHQH YDOy N]GHOHPUO JRQGRONRGQDN $ WDQXO- mány fontos részét képezi az EVSz és a Világbank közötti partneri kapcsolatnak. Az EVSz az egészségügyi kérdések legfontosabb nemzetközi szervezeteként ,,Dohányzásmentes kezdemé- nyezésével" élére állt e járvány elleni küzdelemnek. A Világbank az élre álló szervezettel való partneri viszonyt célozza meg, felajánlva speciális közgazdasági elemzési ismereteit. 1991 óta a Világbank hivatalos koncepcióval rendelkezik a dohányiparágra vonatkozóan mivel felis- merte annak egészségkárosító hatását. Ez a koncepció megtiltja a Világbanknak a dohány- LSDUiJQDNW|UWpQKLWHOQ\~MWiVWpVWiPRJDWMDDGRKiQ\]iVHOOHQU]pVLHUIHV]tWpVHNHW $WDQXOPiQ\LGV]HU&LV$GRKiQ\]iVRNR]WDKDOiOHVHWHNQ|YHNHGpVpQHNIpQ\p- ben sok kormányzat, civil szervezet és az Egyesült Nemzetek Szövetségén (ENSZ-en) belül található szervezetek ­ pl. az UNICEF, a FAO ­ valamint a Nemzetközi Valutaalap felülvizs- JiOMDDVDMiWGRKiQ\]iVHOOHQU]pVLSROLWLNiMiW(]DWDQXOPiQ\IHOKDV]QiOMDD]H]HNEODIHOO- YL]VJiODWRNEyOV]iUPD]yDQHP]HWLpVDQHP]HWN|]LV]LQWHQW|UWpQWWHUPpNHQ\HJ\WWP&N|GpV eredményeit. AWDQXOPiQ\INpQWDSROLWLNDLG|QWpVKR]yNQDND]RQDJJiO\DLUDLJ\HNV]LNYiOD- V]ROQLKRJ\DGRKiQ\]iVHOOHQU]pVLSROLWLNDKDWiVVDOOHV]DJD]GDViJUD$GRKiQ\]iVHOOHQ- U]pVQHN D] HJpV]VpJUH pV INpQW D YLOiJEDQ pO J\HUHNHNUH YDOy My KDWiVD HJ\pUWHOP& Azonban ennek vannak költségei is és ezeket gondosan mérlegelniük kell a politikai döntés- KR]yNQDN$]RNEDQD]HVHWHNEHQDKRODGRKiQ\]iVHOOHQU]pVLSROLWLNDDWiUVDGDORPOHJV]HJp- 5 Q\HEEMHLUHUyN|OWVpJHNHWRWWDNRUPiQ\RNHJ\pUWHOP&HQIHOHOVHNHN|OWVpJHNFVökkentéséért SpOGiXODV]HJpQ\GRKiQ\WHUPHV]WJD]GiONRGyNQDNQ\~MWRWWiWiOOiVLSURJUDPRNRQNHUHV]WO $]HPEHULVpJHGGLJLW|UWpQHWpEHQDGRKiQ\]iVDPHJHO]KHWpVLGHOWWLHOKDOi- OR]iVRN OHJMHOHQWVHEE RNDL N|]|WW WDOiOKDWy (QQHN HOOHQpUH PiU YDQQDN Rlyan viszonylag HJ\V]HU&pVJD]GDViJRVHOMiUiVRNPHO\HNFV|NNHQWLNSXV]WtWyHUHM&KDWiViW$]RQNRUPiQ\- zatok számára, amelyek a szilárd gazdaságpolitika keretén belül szándékoznak javítani állam- SROJiUDLN HJpV]VpJpW D GRKiQ\]iVHOOHQU]pV WHUpQ WHWW LQWpzkedések különösképpen vonzó megoldást jelenthetnek. David de Ferranti Ji Chen elnökhelyettes J\YH]HWLJD]JDWy (PEHULHUIRUUiV-fejlesztési hálózat Világbank Egészségügyi Világszervezet $WDQXOPiQ\WNpV]tWPXQNDFVRSRUW: A tanulmányt a Prabhat Jha vezette munkacsoport készítette. A PXQNDFVRSRUWWDJMDLYROWDN)UDQN-&KDORXSNDYH]HWWiUV 3K\OOLGD%URZQ6RQ1JX\HQ-RFHO\Q6HYHULQR- Marquez, Rowena van der Merwe, és Ayda Yurekli. Értékes segítséget és tanácsokat adott: William Jack, Nicole Klingen, Maureen Law, Philip Musgrave, Thomas E. Novotny, Mead Over, Kent Ranson, Michael Walton és Abdo Yazbeck. A tanulmány sokat merített a Világbank egy korábbi dohánnyal kapcsolatos tanulmányából, PHO\HW +RZDUG %DUQXP tUW $] (JpV]VpJJ\L 9LOiJV]HUYH]HWWO V]ármazó adatokat Derek Yach és az USA %HWHJVpJPHJHO]pVL.|]SRQWMiEyOV]iUPD]yDGDWRNDW0LFKDHO(ULNVHQV]ROJiOWDWWD$PXQND+HOHQ6D[HQLDQ Christopher Lovelace és David de Ferranti irányításával folyt. Richard Feachemnek nagy része volt a tanulmány elkés]tWpVpQHNNH]GHPpQ\H]pVpEHQ$KLEiNDPXQNDFVRSRUWVDMiWKLEiLQDNWHNLQWHQGN A tanulmány technikai munkáiban Dan Kagan, Don Reisman, és Brenda Mejia vett részt. A tanulmányt sok konzultáció segítette. A tanulmányt támogatta a Human Development Network of the World Bank, az Institute for Social and Preventive Medicine a Lausanne Egyetemen, az Office on Smoking and Health at the U.S. Centers for Disease Control and Prevention. Segítségüket hálásan köszönjük. 6 %HYH]HW A jelen tanulmány keletkezése egy többek által közösnek tekintett probléma PHJYiODV]ROiViKR]YH]HWKHWYLVV]DDGRKiQ\]iVHOOHQU]pVVHONDSFVRODWRVYLWiNEDQYLV]RQ\- lag elhanyagolták a probléma gazdasági részét. Az 1997-ben Pekingben tartott X. Dohányzási Világkonferencián a Világbank konzultáFLyW V]HUYH]HWW D GRKiQ\]iVHOOHQU]pV JD]GDViJWD- QiUyO (] D] OpV D %DQN VDMiW NRQFHSFLyMiQDN IRO\DPDWEDQ OHY IHOOYL]VJiODWiQDN UpV]pW NpSH]WH$NRQ]XOWiFLyVRUiQHJ\pUWHOP&HQIHOLVPHUpVUHNHUOWD]DWpQ\KRJ\DYLOiJEDQQHP IRUGtWDQDNHOHJHQGILJ\HOPHWDGRKiQ\]iVLMiUYiQ\JD]GDViJLYRQDWNR]iVDLQDN$UpV]WYHYN abban is egyetértettek, hogy a gazdaságtudományt sok országban nem alkalmazzák a dohány- ]iVHOOHQU]pV VRUiQ pV PpJ DKRO D JD]GDViJL PHJN|]HOtWpVW KDV]QiOMiN LV D PyGV]HUWDQXN igen változó PLQVpJHWPXWDW 8J\DQDEEDQD]LGEHQDPLNRUD9LOiJEDQNHONH]GWHNRQFHSFLyMiQDNIHOOYL]VJi- latát, Dél-Afrikában a Cape Town Egyetem közgazdászai beindítottak egy programot, mely a GRKiQ\]iVHOOHQU]pV JD]GDViJWDQiYDO IRJODONR]RWW 'pO-Afrikában. Ezen kezdeményezések összefogásából ­ a Lausanne Egyetem közgazdászaival és másokkal is szövetkezve ­ alakult ki ez az átfogóbb felülvizsgálat. A munka 1998 februárjában érte el csúcspontját a Cape Townban tartott konferencián. A konferencia anyaga külön került kiadásra1 Az együtt- P&N|GpV D GRKiQ\]iVHOOHQU]pV JD]GDViJWDQiQDN iWIRJyEE HOHP]pVpKH] YH]HWHWW PHO\EHQ LJHQVRNRUV]iJEyOpVLQWp]PpQ\EOYHWWHNUpV]WN|]JD]GiV]RNpVHJ\pENXWDWyN$]HOHP- ]pVEOV]iUPD]yWDQXOPiQ\RNN|]OQpKiQ\DWKDPDURVDQNLIRJQDNDGQL2 A jelen tanulmány ezeknek a tanulmányoknak azokat a megállapításait összegzi, melyek érdekesek a politikai döntéshozók számára. Jegyzetek 1. Abedian, Iraj, R. van der Merwe, N. Wilkins, és P. Jha szerk. 1998$GRKiQ\]iVHOOHQU]pV gazdaságtana: az optimális dohányzáspolitikai elegy felé. Cape Town Egyetem, Dél-Afrika 2. 'RKiQ\]iVHOOHQU]pVLSROLWLNiNDIHMOGRUV]iJRNEDQ. Jha, Prabhat és F. Chaloupka, szerk. 2[IRUG8QLYHUVLW\3UHVVPHJMHOHQpVHOWW 7 Összefoglaló AGRKiQ\]iVDYLOiJRQPiUPRVWIHOQ WWN|]OHJyet megöl. 2030-ra ­ vagy talán már egy kicsit hamarább is ­ ez az arány egy a hathoz lesz, azaz évente 10 millió halál- eset ­W|EEPLQWEiUPLO\HQPiVRNEyO0tJHGGLJH]DNUyQLNXVEHWHJVpJHNNHOpVLGHOWWL KDOiOR]iVVDOMiUyMiUYiQ\INpQWDJD]GDJRUV]iJRNDWpULQWHWWHPRVWJ\RUVDQiWWHUMHGDIHMOG RUV]iJRNUD/HJNpVEE-UDDGRKiQ\]iViOWDOPHJ|OWPLQGHQHPEHUEODNLV- vagy N|]HSHVM|YHGHOP&RUV]iJRNEDQIRJpOQL Mire szolgál ez a tanulmány? Kevesen vitatják, hogy a dohányzás világméretekben károsítja az emberek egészségét. Azon- EDQVRNNRUPiQ\]DWNLWpUWDGRKiQ\]iVHOOHQU]pVLLQWp]NHGpVHNPHJWpWHOHHO|O­ pl. nagyobb adók, a reklámok és promóció átfogó tiltása, vagy a dohányzás nyilvános helyeken való korlátozása ­ mivel attól tartottak, hogy beavatkozásuk káros gazdasági hatással járhat. Egyes politikai döntéshozók például attól félnek, hogy a cigarettaértékesítés csökkenése több ezer PXQNDKHO\YpJOHJHVPHJV]&QpVpWMHOHQWHQpKRJ\DGRKiQ\WHUPpNHNPDJDVDEEiUDLD]iOODPL bevételek csökkenéspWHUHGPpQ\H]QppVKRJ\DPDJDVDEEiUDNHOPR]GtWDQiNDQDJ\PpUY& cigarettacsempészetet. A tanulmány azokat a gazdasági kérdéseket vizsgálja, melyeket a politikai döntés- KR]yNQDN PHJ NHOO YiODV]ROQLXN DPLNRU D GRKiQ\]iVHOOHQU]pVW IRQWROJDWMiN $ WDQXOPiQy felteszi a kérdést, hogy a dohányosok ismerik-e kockázatokat és viselik-e annak költségeit, YDODPLQWYL]VJiOMDKRJ\DNRUPiQ\]DWRNQDNPLO\HQYiODV]WiVLOHKHWVpJHLYDQQDNDPHQQ\L- ben úgy döntenek, hogy a beavatkozás indokolt. A tanulmány felméri a dohán\]iVHOOHQU]pV várható következményeit az egészségügyre a gazdaságra és az egyes emberekre nézve. Kimu- WDWMDKRJ\DSROLWLNDLG|QWpVKR]yNDWD]LQWp]NHGpVHNWOHOWiQWRUtWyJD]GDViJLIpOHOPHNMyUpV]W DODSWDODQRN$GRKiQ\WHUPpNHNLUiQWLNHUHVOHWHWFV|NNHQW intézkedések ­ mint például a do- hánytermékek adójának emelése ­ a legtöbb országban nem okozná a munkahelyek csökke- QpVpWKRVV]~WiYRQ$PDJDVDEEGRKiQ\WHUPpNDGyND]DGyEHYpWHOHNHWVHPFV|NNHQWHQpNVW a bevételek közép távon még növekednének is. Ezek az intézkedések összességükben pél- dátlan egészségügyi hasznot hoznának anélkül, hogy káros hatásuk lenne a gazdaságra. A jelenlegi tendenciák Világszerte ma kb. 1,1 milliárd ember dohányzik. 2025-re várhatóan ez 1,6 milliárdra fog növekedni. A nagyjövedeOP& RUV]iJRNEDQ D GRKiQ\]iV |VV]HVVpJpEHQ PiU pYWL]HGHN yWD csökken, bár még néhány rétegnél emelkedést mutat. A kis-pVN|]HSHVM|YHGHOP&RUV]iJRN- ban ezzel szemben a cigarettafogyasztás növekszik. A cigarettákkal való szabadabb keres- kedelem az elmúlt évHNEHQHOVHJtWHWWHH]HNEHQD]RUV]iJRNEDQDIRJ\DV]WiVQ|YHNHGpVW 8 $GRKiQ\RVRNW|EEVpJHILDWDONRUEDQNH]GGRKiQ\R]QL$QDJ\M|YHGHOP&RUV]i- JRNEDQWt]EOQ\ROFHPEHUWL]HQpYHVNRUiEDQNH]GFLJDUHWWi]QL%iUDNLV- és közepes jövedel- P& RUV]iJRNEDQ D W|EEVég a húszas évei elején szokik rá a dohányzásra, már ezekben az országokban is csökken a rászokási életkor. Ma az országok többségében inkább a szegények dohányoznak mint a gazdagok. $]HJpV]VpJHWpULQWN|YHWNH]PpQ\HN $ GRKiQ\]iVQDN NHWWV N|YHWNH]PpQ\H YDQ D] HJpV]VpJUH (OV]|U D GRKiQ\RV J\RUVDQ QLNRWLQIJJYp YiOLN $ QLNRWLQ IJJVpJHW RNR]y WXODMGRQViJDL DGDWRNNDO MyO DOi YDQQDN támasztva, azonban a fogyasztó ezt gyakran alábecsüli. Az Egyesült Államokban az utolsó éves középiskolás tanulók között folytatott vizsgálatok azt mutatják, hogy öt olyan dohá- Q\RVEyODNLNKLV]QHNDEEDQKRJ\|WpYHQEHOOOHIRJQDNV]RNQLNHYHVHEEPLQWNHWWV]RNRWW OHWpQ\OHJHVHQ$QDJ\M|YHGHOP&RUV]iJRNEDQIHOQWWGRKiQ\RVEyOPLQWHJ\D]WPRQGWD hogy sajnálja, hogy rászokott és szeretné abbahagyni. Az évtizedek során és a dohányzással NDSFVRODWRVLVPHUHWHNQ|YHNHGpVpYHODQDJ\M|YHGHOP&RUV]iJRNEDQMHOHQWVD]RO\DQNRUiEEL dohányosok száma akik sikeresen leszoktak. Azonban az egyéni leszokási próbálkozások sikerarányaDODFVRQ\DOHV]RNWDWiVWVHJtWSURJUDPRNQpONOSUyEiONR]yNPLQWHJ\-a egy éven belül újrakezdte a dohányzást. A kis-pVN|]HSHVM|YHGHOP&RUV]iJRNEDQDOHV]RNiVLJHQ ritka. A dohányzás halálos valamint munkaképtelenséget okozó betegséget okoz és az eJ\pENRFNi]DWRVPDJDWDUWiVIRUPiNKR]NpSHVWD]LGHOWWLHOKDOiOR]iVNRFNi]DWDUHQGNtYO nagy. A hosszú távon dohányzók felét végül a dohányzás fogja megölni, és ezek fele mun- kaképes középkorúként fog meghalni, ezzel 20-pYHWYHV]WYHHOD]pOHWpEO$Gohányzással NDSFVRODWRVEHWHJVpJHNMyOGRNXPHQWiOWDNLGHWDUWR]LNDWG- és egyéb szervek rákbetegsége, LVFKDHPLiVV]tYEHWHJVpJpVHJ\pENHULQJpVLEHWHJVpJHNYDODPLQWOpJ]V]HUYLEHWHJVpJHNSO emphysema. Azokban a régiókban ahol a tuberkulózis jelen van, a dohányosoknak nagyobb a kockázatuk mint a nemdohányzóknak arra, hogy ebben a betegségben fognak meghalni. Mivel a szegények inkább dohányoznak mint a gazdagok, körükben nagyobb a GRKiQ\]iVRNR]WDpVLGHOWWLHOKDOiOR]iVLV$QDJ\- és közepes jövedeOP&RUV]iJRNEDQD legalsó társadalmi-JD]GDViJLRV]WiO\RNEDQOHYIpUILDNNpWV]HUQDJ\REEYDOyV]tQ&VpJJHOIRJ- QDNPHJKDOQLN|]pSNRUEDQPLQWDIHOVWiUVDGDOPL-JD]GDViJLRV]WiO\EDQOHYNpVDGRKiQ\- zás legalább felét teszi ki ennek a többletkockázatnak. A dohányzás a nemdohányzók egészségére is hatással van. A dohányos anyák FVHFVHPLQHN NLVHEE D V]OHWpVL V~O\D YHV]pO\H]WHWHWWHEEHN D OpJ]V]HUYL EHWHJVpJHNNHO V]HPEHQQDJ\REEYDOyV]tQ&VpJJHOKDOQDNPHJE|OFVKDOiOEDQPLQWDQHPGRKiQ\]yDQ\iN gyermekei. A IHOQWWQHPGRKiQ\]yNQDNDSDVV]tYGRKiQ\]iVN|YHWNH]WpEHQNLVGHQ|YHNY mértékben kell szembenézniük a halásos és munkaképtelenséget okozó betegségek kockáza- tával. 9 Tudomásuk van-e a dohányosoknak a kockázatokról és viselik-e a költségeket? A modern közgazdaság elmélet azt tartja, hogy a fogyasztó maga tudja legjobban eldönteni, hogyan költse el pénzét a különféle árukra és szolgáltatásokra. Ez a fogyasztói szuverenitás EL]RQ\RV IHOWpWHOH]pVHNHQ DODSXO HOV]|U D]RQ KRJ\ D IRJ\DV]Wy pVV]HU&HQ pV WiMpNRzottan dönt miután mérlegelte a vásárlás költségeit és hasznát, és másodszor, hogy a fogyasztó viseli döntésének minden költségét. Amikor minden fogyasztó ilyen módon gyakorolja szuvere- nitását ­ ismerve a kockázatokat és viselve a költségeket ­ akkor a táUVDGDORPHUIRUUiVDL HOPpOHWEHQDOHKHWOHJKDWpNRQ\DEEDQNHUOQHNV]pWRV]WiVUD$MHOHQWDQXOPiQ\PHJYL]VJiOMD a fogyasztók dohányzási indítékait, felteszi a kérdést, hogy dohányzásra vonatkozó döntésük vajon éppen olyan-e, mint a többi fogyasztási döntésNpVYDMRQDWiUVDGDORPHUIRUUiVDLQDN hatékony felosztását eredményezi-H PDMG H]W N|YHWHQ IRJODONR]LN D NRUPiQ\]DWRN szerepével. $GRKiQ\RVRNHJ\pUWHOP&HQDGRKiQ\]iVHOQ\HLWpU]pNHOLN­ például a dohány- zás nyújtotta élvezetet és azt, hogy dohányzáskor nem jelentkezik az elvonási tünet ­, és dön- tésükben ezeket teszik a mérlegre az általuk fizetett költségekkel szemben. Így meghatározva, D]pU]pNHOWHOQ\|NW|EEHWQ\RPQDNDODWEDQPLQWD]pU]pNHOWN|OWVpJHNPHUWNO|QEHQDGR- hányosok nem fizetnénekD]pUWKRJ\GRKiQ\R]]DQDN$]RQEDQ~J\W&QLNKRJ\DGRKiQ\]iV- ra vonatkozó döntés három tekintetben is más mint az egyéb fogyasztási cikkek vásárlására vonatkozó döntés. (OV]|ULVEL]RQ\tWpNYDQDUUDKRJ\VRNGRKiQ\RVnincs teljesen tudatában annak, hoJ\G|QWpVNPLO\HQQDJ\NRFNi]DWRWMHOHQWDEHWHJVpJHNpVD]LGHOWWLHOKDOiOR]iVWHNLQ- tetében. A kis-pVN|]HSHVM|YHGHOP&RUV]iJRNEDQVRNGRKiQ\RVHJ\V]HU&HQQHPWXGH]HNUO a kockázatokról. Kínában 1996-ben például a megkérdezett dohányosok 61%-a azt hitte, hogy DGRKiQ\]iVÄNLVYDJ\VHPPLiUWDORPPDOVHPMiU´$QDJ\M|YHGHOP&RUV]iJRNEDQDGRKi- nyosok tudják, hogy fokozott kockázattal néznek szembe, de ezeket a kockázatokat kisebbnek és kevésbé megalapozottnak tekintik mint a nemdohányzók, és saját személyükre nézve minimálisnak tekintik a kockázatokat. 0iVRGV]RUD]HPEHUHNDGRKiQ\]iVWiOWDOiEDQVHUGONRUEDQYDJ\NRUDLIHOQWW- NRUEDQ NH]GLN HO $ ILDWDORN PpJKDPHJLVNDSMiNDPHJIHOHOWiMpNR]WDWiVWQHPPLQGLJ képesek azt alkalmazni és jó döntéseket hozni. A fiatalok kevésbé vannak tudatában annak, PLQWDIHOQWWHNKRJ\DGRKiQ\]iVPLO\HQNRFNi]DWRNDWMHOHQWHJpV]VpJNUHQp]YH$NH]G GRKiQ\RVRN pV D OHHQG GRKiQ\RVRN W|EEVpJH DOiEHFVOL D QLNRWLQIJJVpJ NRFNi]DWiW LV (PLDWWMHOHQWVHQDOiEHFVOLNDGRKiQ\]iVM|YEHQLiUiW­ azaz annak az árát, hogy életük so- UiQNpVEEPiUQHPOHV]QHNNpSHVHNHJ\ILDWDONRU~G|QWpVNYLVV]DFVLQiOiVUD$WiUVDGDORP iOWDOiEDQHOIRJDGMDKRJ\DVHUGONRULG|QWpVKR]iVLNpSHVVpJNRUOiWR]RWWpVH]pUWNRUOiWR]]D a fiatalok szabadságát bizonyos döntések meghozatalánál: például azt a jogukat, hogy sza- YD]]DQDN D YiODV]WiVRNRQ YDJ\ Ki]DVViJRW N|WKHVVHQHN EL]RQ\RV pOHWNRU HOpUpVH HOWW Hasonlóképpen a társadalom jogosnak tekinthetné a fiatalok azon jogának a korlátozást, hogy GRKiQ\]iVIJJYpYiOMDQDNPLYHOH]DPDJDWDUWiVDOHKHWVpJHVKDOiOMyYDOQDJ\REENRFNi- zatát hordja magában mint a fiatalok által folytatott tevékenységek többsége. 10 Harmadszor, a dohányzás a nemdohányzókat is károsítja és költségekkel is terheli NHW0LYHODGRKiQ\RVRNN|OWVpJHLQHNHJ\UpV]pWPiVRNYLVHOLNtJ\|V]W|Q]pVWpUH]KHWQHN arra, hogy többet dohányozzanak annál mintha nekik kellene viselni minden költséget. A nemdohányzóknak okozott károk közé tartozik a passzív dohányzás miatti egészségkároso- dás valamint a környezeti ártalom és az irritálás. Ezen kívül a dohányosok költségekkel is terhelhetnek másokat. Ezeket a költségeket nehezebb beazonosítani és mennyiségileg megha- WiUR]QL D]RQNtYO KHO\WO pV LGWO IJJHQ YiOWR]QDN LV WHKiW MHlenleg még nem tudjuk megállapítani, hogy mennyiben ösztönzik az egyes embereket arra, hogy többet vagy keve- sebbet dohányozzanak. Ennek ellenére két ilyen költséget ismertetünk röviden: az egészség- ügyi ellátást és a nyugdíjat. $QDJ\M|YHGHOP&RUV]iJRNEDQDGRKiQ\]iVVDO|VV]HIJJHJpV]VpJJ\LHOOiWiVD teljes éves ellátási költség 6-15%-iWWHV]LNL(]HNDV]iPRNQHPYRQDWNR]QDNV]NVpJV]HU&HQ a kis- pV N|]HSHV M|YHGHOP& RUV]iJRNUD DKRO D GRKiQ\]iVVDO |VV]HIJJ EHWHJVpJMiUYiQ\ még korai szakaszában van. Az éves költségek nagyon fontosak a kormányok számára, azon- EDQ D] HJ\HV IRJ\DV]WyN HVHWpEHQ D I NpUGpV D] KRJ\ PLO\HQ DUiQ\EDQ YLVHOLN N LOOHWYH mások a költségeket. Egy adott évben a dohányosok egészségügyi ellátási költségei átlagosan megha- ladják a nemdohányzókét. Amennyiben az egészségügyi ellátást bizonyos mértékben álta- lános adózásból fizetik, akkor a nemdohányzók viselik a dohányzó népesség költségeinek egy UpV]pW$]RQEDQHJ\HVHOHP]NDPHOOHWWpUYHOQHNKRJ\PLYHODGRKiQ\RVRNiOWDOiEDQNRUib- ban halnak meg mint a nemdohányzók, élethossziglani ellátási költségei nem nagyobbak és esetleg még kisebbek is mint a nemdohányzóké. A kérdés vitatható, azonban a nagyjöve- GHOP&RUV]iJRNEDQ~MDEEDQNpV]OWYL]VJiODWRND]WVHMWHWLNKRJ\DGRKiQ\RVRNpOHthosszig- lani ellátási költségei mégis valamennyivel nagyobbak mint a nemdohányzóké a rövidebb életkoruk ellenére is. Azonban, legyen nagyobb vagy kisebb, az, hogy a dohányosok milyen PpUWpNEHQWHUKHOLNVDMiWN|OWVpJNHWPiVRNUDVRNWpQ\H]WOIJJSpOGiXl a cigaretta adó- MiQDNPpUWpNpWOpVDWWyOKRJ\PLO\HQV]LQW&HJpV]VpJJ\LHOOiWiVWQ\~MWD]iOODP$NLV- és N|]HSHVM|YHGHOP&RUV]iJRNEDQPpJQHPNpV]OWPHJEt]KDWyYL]VJiODWHUUHYRQDWNR]yDQ $ Q\XJGtMDN NpUGpVH V]LQWpQ LJHQ |VV]HWHWW $ QDJ\M|YHGHOP& országokban QpKiQ\HOHP]D]WiOOtWRWWDKRJ\DGRKiQ\RVRNÄHOWDUWMiNPDJXNDW´D]]DOKRJ\KR]]iMiUXOQDN az állami nyugdíjalapokhoz majd átlagosan korábban halnak meg mint a nemdohányzók. Azonban ez a kérdés jelentéktelen a kis- pV N|]HSHV M|YHGHOP& RUV]igokban ahol a dohá- Q\RVRNW|EEVpJHpOPLYHOD]iOODPLQ\XJGtMEDQUpV]HVONV]iPDH]HNEHQD]RUV]iJRNEDQ igen alacsony. Összegezve: bizonyos, hogy a dohányosok károkat okoznak ­ többek között egészségkárosodást, kényelmetlenséget és irritálást ­ a nemdohányzóknak. Esetleg még költ- VpJHNNHOLVWHUKHOLNNHWH]HNN|UpWD]RQEDQPpJQHPKDWiUR]WiNPHJHJ\pUWHOP&HQ 11 0HJIHOHOYiODV]RN 1HPYDOyV]tQ&KRJ\DGRKiQ\RVRNW|EEVpJHLVPHULG|QWpVHPLQGHQNRFNi]DWiWYDJ\YLVHOL annak teljes költségét. A kormányok fontolóra vehetik tehát, hogy a beavatkozás indokolt el- VVRUEDQD]pUWKRJ\DJ\HUHNHNHWpVDVHUGONRU~DNDWHOULDVV]DDGRKiQ\]iVWyOpVYpGMHD QHPGRKiQ\]yNDWGHD]pUWLVKRJ\DIHOQWWHNQHNPHJDGMDDMyOWiMpNR]RWWG|QWpVKH]V]NVp- ges információkat. A kormányzatok beavatkozásának ideális esetben egyedi módon kellene orvo- solnia a fent megjelölt problémákat. Tehát például a gyerekeknek a dohányzás egészségügyi hatásaival kapcsolatos hiányos ítéletét, gondolkodását a gyerekek valamint szüleik jobb oktatása illetve a gyerekek cigarettához való hozzájutásának korlátozása révén lehet kezelni. 'HDVHUGONURVV]XOUHDJiOQDND]HJpV]VpJJ\LQHYHOpVUHW|NpOHWHVV]ONSHGLJULWNiNpVD ILDWDORN FLJDUHWWiKR] YDOy KR]]iIpUpVQHN NRUOiWR]iVD QHP P&N|GLN PpJ D QDJ\M|YHGHOP& országokban sem. A valóság az, hogy a leghatékonyabb mód a gyerekek dohányzásra való rászokásának megakadályozására a dohánytermékek adójának növelése. A magas árak jó QpKiQ\J\HUHNQpOpVVHUGOQpOPDJDNDGiO\R]]iNDFLJDUHWWiUDYDOyUiV]RNiVWpVDPiUGR- hányzókat arra ösztönzik, hogy csökkentsék fogyasztásukat. Az adózás azonban egy tompa, életlen eszköz, és ha emelik a cigaretta adóját DNNRUDIHOQWWGRKiQ\RVRNNHYHVHEEHWIRJQDNGRKiQ\R]QLpVW|EEHWIRJQDNIL]HWQLDPpJLV megvásárolt cigarettáért. Az adózás amellett, hogy teljesíti a gyerekeNpVDVHUGONPHJYp- GpVpQHNFpOMiWN|OWVpJHNHWUyDIHOQWWGRKiQ\RVRNUDLV(]HNDN|OWVpJHND]RQEDQHOIRJDGKD- WyQDNWHNLQWKHWNDWWyOIJJHQKRJ\DWiUVDGDORPPHQQ\LUHpUWpNHOLDJ\HUHNHNFLJDUHWWD- IRJ\DV]WiViQDNPHJIpNH]pVpW0LQGHQHVHWUHDIHOQWW fogyasztás csökkentésének egyik hosszú WiY~KDWiVDD]OHKHWKRJ\PpJLQNiEEWiYROWDUWMDDJ\HUHNHNHWpVDVHUGONHWDGRKiQ\]iVWyO $QLNRWLQIJJVpJSUREOpPiMiYDOLVIRJODONR]QLNHOO$OHV]RNQLNtYiQyUpJLGRKi- nyosoknál a nikotinelvonás költsége igeQMHOHQWV$NRUPiQ\]DWRNPpUOHJHOKHWLNDEHDYDW- NR]iVWH]HQN|OWVpJHNFV|NNHQWpVHpUGHNpEHQDWHOMHVGRKiQ\]iVHOOHQU]pVLFVRPDJUpV]HNpQW Intézkedések a dohánytermékek iránti kereslet csökkentésére 0RVWUiWpUQNDGRKiQ\]iVHOOHQU]pVLLQWp]NHGpVHNPHJWárgyalására egyenként értékelve az intézkedéseket. Adóemelés $NO|QE|]M|YHGHOHPV]LQW&RUV]iJRNEyOV]iUPD]yDGDWRNHJ\DUiQWD]WPXWDWMiNKRJ\DFL- garetta árának emelése igen hatékony a kereslet csökkentése terén. A magasabb adók jó né- hány dohányzót leszokásra késztetnek és másokat megakadályoznak abban, hogy rászokjanak. Csökkentik azon leszokott dohányosok számát is akik újra rászoknak a dohányzásra valamint csökkentik a továbbra is dohányzók fogyasztását. Átlagosan egy doboz cigaretta árának 10%- os emelése várhatóan kb. 4%-kDOFV|NNHQWLDNHUHVOHWHWDQDJ\M|YHGHOP&RUV]iJRNEDQpVNE 8%-kal a kis- pV N|]HSHV M|YHGHOP& RUV]iJRNEDQ DKRO D NLVHEE M|YHGHOPHN D]HPEHUHNHW pU]pNHQ\HEEpWHV]LND]iUYiOWR]iVRNUD$J\HUHNHNpVDVHUGONpU]pNHQ\HEEHND]iUYiOWR]i- VRNUDPLQWD]LGVHEEIHOQWWHNWHKiWHQQHNDEHDYDWNR]iVQDNMHOHQWVKDWiVDOHV]UiMXN 12 A jelen tanulmányhoz készített modellek azt mutatják, hogy a cigaretták tényleges árát 10%-NDOHPHODGyHPHOpVPLOOLy-EHQpOHWEHQOHYGRKiQ\RVOHV]RNiViWRNR]Qi és minimum 10PLOOLyGRKiQ\]iVVDO|VV]HIJJHOKDOiOR]iVWDNDGiO\R]QDPHJ$]iUHPHOpV másokat viszont megakadályozna abban, hogy elkezdjenek dohányozni. A modell alapjául szolgáló feltételezések szándékosan óvatosak, tehát ezeket a számokat minimális becslé- seknek kell tekinteni. Amint azt sok döntéshozó jól tudja, az adó helyes szintje nagyon összetett kérdés. $]DGyQDJ\ViJDV]|YHYpQ\HVPyGRQRO\DQWDSDV]WDODWLWpQ\HNWOIJJPHO\HNPpJHVHWOHJ nem is állnak rendelkezésre: például a nemdohányzóknál és a jövedelemsziQWHNQpOMHOHQWNH] N|OWVpJDUiQ\RN)JJD]HOWpUWiUVDGDOPLpUWpNHNWOLVSpOGiXOKRJ\PLO\HQPpUWpNEHQNHOO védeni a gyerekeket és, hogy a társadalom mit remél elérni az adón keresztül: egy bizonyos bevételnövekedést vagy a betegségteher bizonyos csökkentését. A tanulmány azt a következ- WHWpVW YRQMD OH KRJ\ HJ\HQOUH D SROLWLNDL G|QWpVKR]yN D]W D] DGyV]LQWHW DONDOPD]]iN SpOGDNpQWDPHO\HWD]RQRUV]iJRNIRJDGWDNHOD]iWIRJyGRKiQ\]iVHOOHQU]pVLLQWp]NHGpVHN részeként, melyekben a cigarettafogyasztás csökkent. Ezekben az országokban egy csomag cigaretta árának adókomponense a kiskereskedelmi költség kétharmada és négyötöde közé HVLN-HOHQOHJDQDJ\M|YHGHOP&RUV]iJRNEDQD]DGyNiWODJRVDQHJ\GRER]FLJDUHWWDNLVNHUHV- kedelmi árának mintegy kétharmadát vag\HQQpOW|EEHWWHV]LNNL$NLVHEEM|YHGHOP&RUV]i- gokban az adók nem haladják meg egy doboz cigaretta kiskereskedelmi árának a felét. Nem-iUMHOOHJ&LQWp]NHGpVHNDNHUHVOHWFV|NNHQWpVpUH Az árak emelése mellett a kormányzatok sokféle más hatékony intézkedést is alkalmaztak. Ezek közé tartozik például a dohánytermékek reklámozásának átfogó betiltása; tájékoztatással kapcsolatos intézkedések mint például ellenreklámozás a tömegkommunikációs eszközökben, V]HPEHW&Q HJpV]VpJYpGHOPL IHOLUDWRN D GRKiQ\]iV HJpV]Végügyi következményeivel kap- csolatos kutatási eredmények publikálása és elterjesztése, valamint a dohányzás korlátozása munkahelyeken és nyilvános helyeken. A tanulmány bizonyítékokat szolgáltat arról, hogy ezek az intézkedések csökkent- hetik a cigaretta iránti keresletet. Például az olyan ,,információs sokkok", mint a dohányzás HJpV]VpJJ\LKDWiViUDYRQDWNR]yMHOHQWVHQ~MLQIRUPiFLyNDWWDUWDOPD]yNXWDWiVLHUHGPpQ\HN publikálása csökkenti a keresletet. Hatásuk akkor a legnagyobb amikor a lakosság viszonylag kevéssé van tudatában az egészségügyi kockázatoknak. A reklámozás átfogó betiltása mint- egy 7%-NDO FV|NNHQWKHWL D NHUHVOHWHW D QDJ\M|YHGHOP& RUV]iJRNEDQ YpJ]HWW |NRQRPHWULDL YL]VJiODWRN V]HULQW $ GRKiQ\]iVNRUOiWR]iV HJ\pUWHOP& HOQ\|NNHO MiU D QHPGRKiQ\]yNUD nézve, és arra is vannak bizonyítékok, hogy a korlátozások csökkenthetik a dohányosok né- pességen belüli arányát. A tanulmányhoz készített modellek azt jelzik, hogy ezek a nem-iUMHOOHJ&LQWp]NH- dések egy csomagként és globálisan alkalmazva mintegy 23 millió 1995-EHQpOHWEHQOHYGR- KiQ\RVWWXGQiQDNPHJJ\]QLDUUyOKRJ\V]RNMDQDNOHpVPHJHO]QpNKRJ\N|]ONPLOOLy ember meghaljon a dohányzás következtében. Hasonlóan az adóemeléshez, ezek a becslések is óvatos becslések. 13 Nikotinhelyettesítés és egyéb leszoktatási gyógymódok A harmadik beavatkozás a leszokni kívánókat segítené azzal, hogy megkönnyítené számukra DQLNRWLQKHO\HWWHVtWWHUiSLiNKR]157 pVHJ\pEOHV]RNWDWiVWVHJtWLQWHUYHQFLyVPyGV]HUHN- KH]YDOyKR]]iMXWiVW$QLNRWLQKHO\HWWHVtWWHUiSLiNNLIHMH]HWWHQQ|YHOLNDOHV]RNWDWiVLSUyEiO- kozások hatékonyságát és csökkentik az egyes emberek elvonási költségeit. Ennek ellenére sok országban nehéz ezekhez a terápiákhoz hozzájutni. A tanulmányhoz készített modellek D]WMHO]LNKRJ\D]157V]pOHVHEEN|UEHQYDOyHOpUKHWVpJHMHOHQWVHQHOVHJtWHQpD dohány- termékek iránti kereslet csökkenését. $ IHQWL NHUHVOHWFV|NNHQW LQWp]NHGpVHN HJ\WWHV KDWiVD QHP LVPHUHWHV PLYHO D GRKiQ\]iVHOOHQU]pVLSROLWLNiYDOUHQGHONH]RUV]iJRNW|EEVpJpEHQDGRKiQ\RVRNDWHJ\V]HUUH több ilyen intézkedés érinti és egyik sem tanulmányozható elszigetelten. Azonban bizonyí- tékok vannak arra, hogy egy beavatkozás bevezetése támogatja a többi sikerét és ez aláhúzza DQQDNIRQWRVViJiWKRJ\DGRKiQ\]iVHOOHQU]pVLLQWp]NHGpVHNHWHJ\FVRPDJNpQWNHOOEHYH]HW- ni. Összességükben ezek az intézkedések sok millió halálesetet tudnának elhárítani. A dohánytermékek kínálatának csökkentésére vonatkozó intézkedések 0LN|]EHQDGRKiQ\WHUPpNHNNHUHVOHWpQHNFV|NNHQWpVpUHV]ROJiOyLQWp]NHGpVHNYDOyV]tQ&OHJ sikeresek lesznek, addig a kínálat csökkentését célzó intézkedések kevésbé ígéretesek. Ennek az az oka, hogy egy szállító tevékenységének a bezárása egy másik szállítónak ad ösztönzést a piacralépésre. $] D V]pOVVpJHV LQWp]NHGpV KRJ\ D GRKiQ\W EHWLOWViN JD]GDViJL V]HPSRQWEyO indokolatlan valamint nePUHiOLVpVYDOyV]tQ&OHJHUHGPpQ\WHOHQLVPDUDG0iVWHUPpQQ\HO való helyettesítést gyakran javasolják mint a dohánykínálat csökkentésének egyik eszközét, de alig van bizonyíték arra, hogy ez csökkenti a fogyasztást mivel jelenleg a gazdálkodók jobban vannak ösztönözve a dohánytermesztésre mint a többi termény többségére. Míg a más ter- ménnyel való helyettesítés nem hatékony módja a fogyasztás csökkentésének, ugyanakkor KDV]QRVVWUDWpJLDOHKHWRWWDKROVHJtWHQLNHOODOHJV]HJpQ\HEEGRKiQ\WHUPHV]WJD]GiONRGókat PiVPHJpOKHWpVLIRUPiUDYDOyiWWpUpVUHHJ\V]pOHVN|U&GLYHU]LILNiFLyVW|EEQ|YpQ\NXOW~UiW WHUPHV]W SURJUDPUpV]HNpQW Az eddigi adatok arra utalnak, hogy a kereskedelmi korlátozások ­ például az im- port tilalma ­ csak kis hatással lesz a világ cigarettafogyasztására. Az egyes országok ehelyett QDJ\REE VLNHUUHO IpNH]KHWLN PHJ D GRKiQ\IRJ\DV]WiVW D NHUHVOHWHW KDWpNRQ\DQ FV|NNHQW intézkedések bevezetésével és ezen intézkedéseknek az importált és a hazai gyártású cigaret- tákra való szimmetrikus alkalmazásával. Hasonlóképpen, a szilárd alapokon nyugvó keres- NHGHOPLpVPH]JD]GDViJLSROLWLNDNHUHWpQEHOOQLQFVVRNpUWHOPHDINpQWDQDJ\M|YHGHOP& országokban megtalálható dohánytermesztési támogatásoknak. Megszüntetésük mindenesetre csak igen kis hatással lenne a kiskereskedelmi árra. Azonban a kínálati oldalon is van egy intézkedés, mely a hatékony dohányzás- HOOHQU]pVLVWUDWpJLDNXOFVDDFVHPSpV]HWHOOHQLWHYpNHQ\VpJ$KDWpNRQ\LQWp]NHGpVHNN|]p tartozik a jól látható adózárjegy és a helyi nyelven írott figyelmeztetés a cigarettadobozon, valamint a csempészeket elriasztó kemény büntetések agresszív végrehajtása és következetes DONDOPD]iVD $ FVHPSpV]HW V]LJRU~ HOOHQU]pVH Q|YHOL D NRUPiQ\]DWRN GRKiQ\WHUPpNDGy HPHOpVpEOV]iUPD]yEHYpWHOHLW 14 A dohányzáseOOHQU]pVN|OWVpJHLpVN|YHWNH]PpQ\HL $SROLWLNDLG|QWpVKR]yNQDNPiUUpJyWDW|EEIpOHDJJiO\XNYDQDGRKiQ\]iVHOOHQU]pVLLQWp]- NHGpVHN WHNLQWHWpEHQ (]HN N|]|WW D] HOV D] KRJ\ D GRKiQ\]iVHOOHQU]pV D PXQNDKHO\HN számának tartós csökkenését fogja okozni a gazdaságban. Azonban a dohánytermékek iránti kereslet csökkenése nem jelenti azt, hogy egy ország foglalkoztatottsági szintje csökkeni fog. A dohányosok által korábban elköltött pénzt ehelyett más termékekre és szolgáltatásokra fog- ják költeni ezáltal új munkahelyeket teremtve a dohányiparban elvesztett munkahelyek he- lyettesítésére. A tanulmány céljára készült elemzések azt mutatják, hogy a legtöbb országban nincs nettó munkahelycsökkenés valamint, hogy néhány országban nettó munkahely-növeke- dés tapasztalható a dohányfogyasztás csökkenése esetén. Vannak azonban kis számban olyan országok ­INpQWD6]DKDUDDODWWL$IULNiEDQ ­DPHO\HNJD]GDViJDHUVHQIJJDGRKiQ\WHUPHV]WpVWO(]HNQpOD]RUV]iJRNQiOEiUDKD]DL kereslet csökkenésének csak kis hatása lenne, a globális keresletcsökkenés munkahelyek HOYHV]WpVpWHUHGPpQ\H]Qp,O\HQHVHWHNEHQLJHQIRQWRVOHQQHNLLJD]tWiVWVHJtWLQWp]NHGpVHN PHJWpWHOH$]RQEDQKDQJV~O\R]QLNHOOKRJ\DPHQQ\LEHQDNHUHVOHWMHOHQWVHQFV|NNHQQHLV az lassan történne egy vagy több generáció élete során. A második aggály az, hogy a nagyobb adókulcsok csökkenteni fogják a kormány- zatok bevételeit. Valójában a tapasztalati tények azt mutatják, hogy a megemelt dohánytermék adók nagyobb adóbevételeket eredményeznek. Ez részben azért van mert az arányos kereslet- FV|NNHQpVQHPLOOHV]NHGLND]DGyHPHOpVDUiQ\RVPpUWpNpKH]PLYHODQLNRWLQIJJIRJ\DV]WyN YLV]RQ\ODJODVVDQUHDJiOQDND]iUHPHOpVHNUH$WDQXOPiQ\KR]NpV]tWHWWPRGHOOEOD]DN|YHW- keztetés vonható le, hogy az egész világra kiteUMHG V]HUpQ\ -os cigaretta jövedéki adóemelés a cigaretta adóbevételeket összességében kb. 7%-kal emelné és ennek hatása más és más lenne az egyes országokban. A harmadik aggály szerint a nagyobb adók a csempészet hatalmas növekedéséhez fognak vezetni és ezáltal a cigarettafogyasztás nagy marad viszont a kormányzati bevételek csökkennek. A csempészet komoly probléma azonban a tanulmány azt a következtetést vonja OH KRJ\ PpJ RWW LV DKRO D FVHPSpV]HW MHOHQWV D] DGyHPHOpV QDJ\REE EHYpWHOHNHW KR] pV csökkenti a fogyasztást. Tehát az adóemelések feladása helyett a csempészettel szemben a PHJIHOHOYiODV]DE&Q|]LWHYpNHQ\VpJUHYDOyOHFVDSiV A negyedik aggály az, hogy a cigaretta adójának emelése aránytalan hatással lesz a szegény fogyasztókra. A jelenlegi dohánytermékadók arányosan többet vesznek el a sze- JpQ\IRJ\DV]WyNM|YHGHOPpEOPLQWDJD]GDJIRJ\DV]WyNpEyO$]RQEDQDSROLWLNDLG|QWpVKR- ]yNIJRQGMiQDNDWHOMHVDGy- és költségrendszer elosztási hatása kell legyen és nem annyira egy-egy adónem elszigetelten. Fontos figyelembe venni, hogy a szegény fogyasztók általában érzékenyebbek az áremelkedésekre, mint a gazdagok, tehát cigarettafogyasztásuk az adóeme- OpVWN|YHWHQPHUHGHNHEEHQIRJFV|NNHQLpVYLV]RQ\ODJRVpénzügyiWHUKNHQQHNPHJIHOHOHQ csökken. 15 .LIL]HWGLN-HDGRKiQ\]iVHOOHQU]pV" $EHDYDWNR]iVWWHUYH]NRUPiQ\]DWRNQiOHJ\IRQWRVWRYiEELV]HPSRQWDGRKiQ\]iVHOOHQU]pVL LQWp]NHGpVHNN|OWVpJKDWpNRQ\ViJDDW|EELHJpV]VpJJ\LEHDYDWNR]iVKR]NpSHVW(O]HWHVV]i- mításokat végeztünk a jelen tanulmiQ\NHUHWpEHQPHO\HNEHQDGRKiQ\]iVHOOHQU]pVLSURJUDP végrehajtásának állami költségeit mértük össze a megmentett egészséges életévek potenciális számával. Az eredmények összhangban vannak azokkal a korábbi tanulmányokkal, melyek azt állítják, hogy az alDSYHWN|]HJpV]VpJJ\LFVRPDJUpV]HNpQWDGRKiQ\]iVHOOHQU]pVDNLV- pVN|]HSHVM|YHGHOP&RUV]iJRNEDQQDJ\RQN|OWVpJKDWpNRQ\ A megmentett egészséges életévek évenkénti költségével mérve az adóemelések N|OWVpJKDWpNRQ\DN OHV]QHN 6RN IHOWpWHOH]pVWO IJJHQ D GRKiQ\]iVHOOHQU]pV PHJPHQWHWW egészséges életévenként 5-17 USA dollár közötti összegbe kerülne a kis- és közepes jövedel- P&RUV]iJRNEDQ(]DNRUPiQ\]DWRNiOWDOiOWDOiEDQILQDQV]tUR]RWWVRNHJpV]VpJJ\LEHDYDWNR- zást is felülmúl ­ pl. a gyermekoltásokat. Sok környezetben a nem-iUMHOOHJ&LQWp]NHGpVHNLV N|OWVpJKDWpNRQ\DN$QLNRWLQKHO\HWWHVtWWHUiSLiKR]YDOyKR]]iIpUpVWOLEHUDOL]iOyLQWp]NHGpVHN ­ például értékesítési feltételeinek megváltoztatása ­VRNN|UQ\H]HWEHQYDOyV]tQ&OHJN|OWVpJ- hatékonyak lennének. Azonban az egyes országoknak nagy körültekintéssel kellene felmérni- NDKHO\]HWHWPLHOWW~J\G|QWHQpQHNKRJ\WiPRJDWiVWDGQDNDV]HJpQ\GRKiQ\RVRNQDND QLNRWLQKHO\HWWHVtWWHUiSLiQiO157 YDJ\HJ\pEOHV]RNWDWiVLEHDYDWNR]iVRNQiO A dohánytermék adyQDNDEHYpWHOHNQ|YHOpVpWEL]WRVtWyHJ\HGOiOOyOHKHWVpJpW nem lehet figyelmen kívül hagyni. Kínában például óvatos becslések szerint a cigaretta adó- jának 10%-os emelése 5%-kal csökkentené a fogyasztást, az állami bevételeket 5%-kal növelné, és ez a bevpWHOQ|YHNHGpVHOHJHQGOHQQH.tQDPLOOLyOHJV]HJpQ\HEESROJiUiQDN egyharmada számára a nélkülözhetetlen egészségi szolgáltatások biztosításának finanszíro- zására. Cselekvési terv Minden társadalom maga dönt az egyéni döntésekkel kapcsolatos koncepciókról. A valóság- ban e koncepciók többsége többféle kritériumon alapszik nemcsak a gazdasági kritériumokon. A legtöbb társadalom szeretné csökkenteni azokat a mennyiségileg meghatározhatatlan szenvedéseket és érzelmi veszteségeket, melyeket megbetegedés és id HOWWL HOKDOiOR]iV formájában a dohányzás okoz. A közegészségügyet jobbítani kívánó politikai döntéshozók V]iPiUDLVYRQ]yOHKHWVpJHWMHOHQWDGRKiQ\]iVHOOHQU]pV(J\LO\HQPpUHW&EHWHJVpJWHKHU HVHWpEHQPpJDOHJV]HUpQ\HEEFV|NNHQpVLVMHOHQWVHJpV]Vpgügyi haszonnal járna. (J\HVSROLWLNXVRN~J\JRQGROMiNKRJ\DEHDYDWNR]iVOHJHUVHEELQGtWyRNDDJ\H- rekek dohányzástól való visszatartása. Azonban csupán a gyerekek visszatartásán alapuló VWUDWpJLDQHPFpOV]HU&pVW|EEpYWL]HGHQiWQHPIRJMHOHQWVKDV]not hozni a közegészségügy V]iPiUD$N|YHWNH]pYUHHOUHMHO]HWWGRKiQ\]iVRNR]WDKDOiOHVHWHNW|EEVpJHDMHOHQOHJL dohányosoknál fog bekövetkezni. A középtávon az egészség terén javulást elérni kívánó NRUPiQ\]DWRNQDNWHKiWRO\DQV]pOHVN|U&LQWp]NHGpVHNHWNHOOHOIRJDGQLXNPHO\HNDIHOQWWHN leszokását is segítik. 16 A tanulmány két ajánlást tesz: 1. Ahol a kormányzatok úgy döntenek, hogy komolyan fellépnek a dohányzási járvánnyal szemben, ott többágú stratégiát kell alkalmazniuk olyan célokkal, mint a gyerekek dohányzástól való visszatartása, a nemdohányzók védelme, valamint minden dohányos ellátása a dohányzás egészségügyi hatásaival kapcsolatos infor- mációval. Az egyes országokhoz szabott stratégia az alábbiakat tartalmazná: (1) adóemelést, azokat az adókulcsokat alkalmazva példaként, amelyet azon országok fogadtak eO D] iWIRJy GRKiQ\]iVHOOHQU]pVL SROLWLNiMXN UpV]HNpQW PHO\HNEHQ D cigarettafogyasztás csökkent. Ezekben az országokban az adó a cigaretták kiske- reskedelmi árának kétharmada és négyötöde között van; (2) a dohányzás egészség- ügyi hatásaira vonatkozó kutatási eredmények publikálása és elterjesztése, jól OiWKDWyILJ\HOPH]WHWIHOLUDWRNDONDOPD]iVDDFLJDUHWWiNQiODUHNOiPpVSURPyFLy átfogó tilalmának foganatosítása, valamint a dohányzás korlátozása munka- helyeken és nyilvános helyeken; (3) a nikotinhelyettHVtW pV HJ\pE OHV]RNWDWiVW VHJtWWHUiSLiNKR]YDOyKR]]iMXWiVNLV]pOHVtWpVH 2. A nemzetközi szervezeteknek ­ például az ENSZ szerveinek ­ felül kell vizsgálniuk jelenlegi programjaikat és politikáikat annak biztosítása érdekében, hogy a dohányzás elleni küzGHOHPPHJIHOHOWHUHWNDSMRQV]SRQ]RUiOQLXNNHOOD GRKiQ\]iV RNDLW N|YHWNH]PpQ\HLW pV N|OWVpJHLW YDODPLQWDKHO\LV]LQWHQW|UWpQ beavatkozások gazdaságosságát vizsgáló kutatásokat; és megoldást kell találniuk a határokon átnyúló problémák megoldására beleértve az együttdolgozást az EVSz MDYDVROW 'RKiQ\]iVHOOHQU]pVL .HUHWHJ\H]PpQ\pYHO $ FVHOHNYpVL NXOFVWHUOHWHN N|]pWDUWR]LNDFVHPSpV]HWHOOHQLQHP]HWN|]LPHJiOODSRGiVRNHOVHJtWpVHD]DGy- harmonizációval kapcsolatos tárgyalások a csempészet indítékának csökkentése érdekében, valamint a globális kommunikációs médiában folytatott reklámozás betiltása. $GRKiQ\]iViOWDOD]HJpV]YLOiJHJpV]VpJpWpULQWIHQ\HJHWpVSpOGDQpONOiOOyGH N|OWVpJKDWpNRQ\ SROLWLNiYDO OHKHWVpJ YDQ D GRKiQ\]iVVDO NDSFVRODWRV PRrtalitás csökken- WpVpUH$MHOHQWDQXOPiQ\D]WPXWDWMDEHKRJ\PLpUKHWHOPHJIRQWROWLQWp]NHGpVHNMHOHQWV egészségjavulást eredményezhetnek a XXI. században. Megjegyzés: $GROOiUEDQPHJDGRWW|VV]HJHNPDLGROOiUEDQpUWHQGN 17 1. Globális dohányzási tendenciák Bár az emberiség már több évszázada dohányzik, a cigaretta tömeggyártás for- májában csupán a XIX. században jelent meg. Azóta a cigarettázás hatalmas méretekben ter- MHGWHOD]HJpV]YLOiJRQ0DPiUPLQGHQKiURPIHOQWWN|zül egy, vagyis 1,1 milliárd ember dohányzik. Ezek mintegy 80%-a a kis-YDJ\N|]HSHVM|YHGHOP&RUV]iJRNEDQpO5pV]EHQD IHOQWWODNRVViJV]iPEHOLQ|YHNHGpVHpVUpV]EHQDQ|YHNYIRJ\DV]WiVPLDWWDGRKiQ\RVRN összlétszáma 2025-re várhatóan eléri 1,6 milliáUGIW $P~OWEDQDGRKiQ\WJ\DNUDQUiJWiNYDJ\NO|QE|]IDMWiM~SLSiNEDQV]tYWiN %iU H]HN D IRJ\DV]WiVL PyGRN PpJ OpWH]QHN GHFV|NNHQWHQGHQFLiWPXWDWQDN$J\iUWRWW FLJDUHWWiNYDODPLQWDNO|QE|]IDMWiM~Np]]HOVRGRUWFLJDUHWWiN­ például a Délkelet-Ázsiában pV,QGLiEDQQpSV]HU&bidis ­ ma már a világon fogyasztott összes dohány 85%-át teszi ki. Úgy látszik, hogy a cigarettázás nagyobb veszélyt jelent az egészségre nézve, mint a korábbi do- KiQ\IRJ\DV]WiVLIRUPiN-HOHQWDQXOPiQ\pSSHQH]pUWIOHJDJ\iULODJHOiOOtWRWWFLJDUHWWiYDO és a bidis-szel foglalkozik. 1|YHNYIRJ\DV]WiVDNLV-pVN|]HSHVM|YHGHOP&RUV]iJRNEDQ A kis-pVN|]HSHVM|YHGHOP&RUV]iJRNODNRVViJDyWDQ|YHOLFLJDUHWWDIRJ\DV]WiViWOiVG D]iEUiW $]HJ\IUHHVIRJ\DV]WiVH]HNEHQD]RUV]iJRNEDQIRO\DPDWRVDQQWWpV N|]|WWEiUH]DQ|YHNYWHQGHQFLDWDOiQYDODPHO\HVWOHODVVXOWD]-es évek elején. Miközben a férfiak körében dohányzás gyakoribbá vált a kis- és közepes jövedel- P&RUV]iJRNEDQXJ\DQDEEDQD]LGV]DNEDQDQDJ\M|YHGHOP&RUV]iJRNEDQiOWDOiQRVFV|NNH- QpVYROWPHJILJ\HOKHWDIpUILDNN|UpEHQ3pOGiXOD](J\HVOWČOODPRNEDQDIpUILDNW|EEPLQW 55%-DGRKiQ\]RWWDIRJ\DV]WiVLFV~FVLGV]DNEDQD;;V]i]DGN|]HSpQH]D]DUiQ\D]- es évek közepére 28%-raFV|NNHQW$]HJ\IUHHVIRJ\DV]WiVDQDJ\M|YHGHOP&RUV]iJRNEDQ egészében véve szintén csökkent, azonban néhány csoportban, mint például a tizenévesek és a ILDWDOQNN|UpEHQDGRKiQ\]yNV]iPDQ|YHNHGHWWD]-es években. Általában elmondható, hogy a dRKiQ\]iVLMiUYiQ\D]HUHGHWLJyFSRQWMiWyODQDJ\M|YHGHOP&RUV]iJRNEDQpOIpUILDN- WyODQDJ\M|YHGHOP&RUV]iJRNEDQpOQNpVD]NLVM|YHGHOP&UpJLyNEDQpOIpUILDNLUiQ\iED terjed. 18 iEUD$'2+Č1<=Č61$)(-/'9,/Č*%$1 (J\IHOQWWUHHVFLJDUHWWDIogyasztás Fejlett )HMOG Világ eYHVFLJDUHWWDIRJ\DV]WiVV]iO eY Forrás: Egészségügyi Világszervezet 1997. Dohányzás és Egészség: Globális Helyzetjelentés. Genf, Svájc Az elmúlt néhány évben a nemzetközi kereskedelmi egyezmények sok áru és szolgáltatás terén liberalizálták a világkereskedelmet. A cigaretta sem volt kivétel. A keres- kedelmi akadályok általában nagyobb versenyt indukálnak, mely alacsonyabb árakat, nagyobb UHNOiPRW pV HJ\pE D NHUHVOHWHW Q|YHO WHYpNHQ\VpJHNHW HUHGPpQ\H] (J\ WDQXOPiQ\ D]W állapította meg, hogy négy olyan ázsiai gazdaságban (Japán, Dél-Korea, Tajvan és Thaiföld), melyek az 1980-as évek során az USA kereskedelmi nyomására megnyitották piacaikat, a fe- jenkénti cigarettafogyasztás majdnem 10%-kal volt nagyobb, mint akkor lett volna ha a pia- cok zárva maradtak volna. Ennek a tanulmánynak a keretében kidolgozott ökonometriai PRGHOOPHJiOODStWRWWDKRJ\DNHUHVNHGHOPLOLEHUDOL]iFLyMHOHQWVHQKR]]iMiUXOWDFLJDUHWWD- fogyasztás növekedéséhez különösen a kis-pVN|]HSHVM|YHGHOP&RUV]iJRNEDQ Regionális dohányzási szokások $] (JpV]VpJJ\L 9LOiJV]HUYH]HW W|EE PLQW NO|QE|] WDQXOPiQ\EyO J\&MW|WW |VV]H DGDWRNDW D GRKiQ\RVRN V]iPiUyO D YLOiJ NO|QE|] UpJLyLEDQ $ MHOHQ WDQXOPiQ\ FpOMiUD ezeket az adatokat használtuk fel a dohányosok népességen belüli arányának meghatározására a Világbank által meghatározott országcsoportokban. Jól látható az 1.1. táblázatban, hogy az HJ\HVUpJLyNN|]|WWQDJ\RND]HOWpUpVHNNO|Q|VHQDQLGRKiQ\RVRNDUiQ\DWHNLQWHWpEHQ Például Kelet-Európában és Közép-Č]VLiEDQ INpQW D Norábbi szocialista gazdaságokban) 1995-ben a férfiak 59%-D pV D QN -a dohányzott, mely több mint bármelyik más régióban. Ugyanakkor Kelet-Ázsiában, ahol a dohányosok aránya éppen ilyen magas ( 59%), DQNQHNFVDN-a volt dohányos. 19 1.1. táblázat: A DOHÁNYZÓK REGIONÁLIS MEGOSZLÁSA A dohányzók népességen belüli becsült aránya nemek szerint, valamint a dohányzók száma a 15 éven felüli népességben a Világbank által meghatározott régiókban Világbanki régió Dohányzók népességen belüli aránya (%) Összes dohányos Férfiak 1N Összesen millió összes dohányos %-a Kelet-Ázsia és a csendes-óceáni 59 4 32 401 35 térség Kelet-Európa és Közép-Ázsia 59 26 41 148 13 Latin-Amerika és a Karibi-térség 40 21 30 95 8 A Közép-Kelet és Észak-Afrika 44 5 25 40 3 Dél-Ázsia (cigaretta) 20 1 11 86 8 Dél-Ázsia (bidis) 20 3 12 96 8 Szahara alatti Afrika 33 10 21 67 6 .LVLOON|]pSM|YHGHOP& 49 9 29 933 82 1DJ\M|YHGHOP& 39 22 30 209 18 Világ 47 12 29 1142 100 Megjegyzés: Kerekített számok Forrás:$V]HU]V]iPtWiVDLQDNDODSMD(JpV]VpJügyi Világszervezet 1997. A dohányzás és egészség: Globális helyzetjelentés, Genf. Svájc A dohányzás és a társadalmi-gazdasági státusz $ P~OWEDQ DKRJ\DQ D QpSHVVpJHQ EHOO QWWHN D M|YHGHOPHN ~J\ Q|YHNHGHWW D GRKiQ\]y emberek száma is. A dohányzási járváQ\NRUDLpYWL]HGHLDODWWDQDJ\M|YHGHOP&RUV]iJRNEDQD dohányosok inkább a jómódúak közül kerültek ki mint szegények közül. Azonban az elmúlt 3-pYWL]HGVRUiQ~J\W&QLNKRJ\H]DPHJRV]OiVPHJIRUGXOWOHJDOiEELVDIpUILDNN|]|WWDKRO több adat áll rendelNH]pVUH$MyPyG~HPEHUHNDQDJ\M|YHGHOP&RUV]iJRNEDQQ|YHNYV]iP- ban hagyták abba a dohányzást, míg a szegényebbek nem. Norvégiában például a nagy jöve- GHOHPPHOUHQGHONH]GRKiQ\]yIpUILDNDUiQ\DD]pYL-ról 28%-ra csökkent 1990-re. Ugyanezen idV]DNDODWWDNLVM|YHGHOP&GRKiQ\]yIpUILDNDUiQ\DNHYpVEpPHUHGHNHQFV|N- kent az 1955. évi 60%-ról 48%-ra 1990-UH-HOHQOHJDQDJ\M|YHGHOP&RUV]iJRNW|EEVpJpEHQ MHOHQWV NO|QEVpJHN YDQQDN D GRKiQ\RVRN DUiQ\iW WHNLQWYH D] HJ\HVWiUVDGDOPL-gazdasági csoportok között. Az Egyesült Királyságban például a legmagasabb társadalmi-gazdasági FVRSRUWEDQFVXSiQDQN-a és a férfiak 12%-a dohányzik; a legalacsonyabb társadalmi- JD]GDViJL FVRSRUWEDQ YLV]RQW D PHJIHOHO V]iPRN KiURPV]RU QDJ\REEDN LOO Ugyanez a fordított összefüggés található az iskolai végzettségi szintek ­ mely a társadalmi- JD]GDViJLVWiWXV]HJ\LNMHO]MH­ valamint a dohányzás között. Általában a kis végzettséggel YDJ\ VHPPLO\HQ YpJ]HWWVpJJHO VHP UHQGHONH]N LQNiEE GRKiQ\R]QDN PLQW D PDJDsabb YpJ]HWWVpJ&HN Egészen mostanáig általában úgy vélték, hogy a helyzet más volt a kis- és közepes M|YHGHOP&RUV]iJRNEDQ$]RQEDQDOHJ~MDEEYL]VJiODWRNNLPXWDWWiNKRJ\RWWLVD]DODFVRQ\ társadalmi-gazdasági státuszú férfiak inkább dohányoznak mint a magas társadalmi-gazdasági VWiWXV]~IpUILDN$]LVNRODLYpJ]HWWVpJHJ\pUWHOP&GRKiQ\]iV-PHJKDWiUR]yWpQ\H]D],QGLi- ban található Chennai-ban (1.2. ábra). Brazíliában, Kínában, Dél-Afrikában, Vietnámban va- lamint több Közép-Amerikai országban végzett vizsJiODWRNLVPHJHUVtWLNH]WDPRGHOOW 20 0tJWHKiWHJ\pUWHOP&KRJ\Ddohányosok aránya az egész világon magasabb a V]HJpQ\pVD]DODFVRQ\YpJ]HWWVpJ&HNN|]|WWNHYHVHEEDGDWiOOUHQGHONH]pVUHDNO|QE|] társadalmi-gazdasági csoportok által naponta elszívott cigaretták számára vonatkozóan. $QDJ\M|YHGHOP&RUV]iJRNEDQQpKiQ\NLYpWHOWOHOWHNLQWYHDV]HJpQ\HNpVDODFVRQ\DEEYpJ- ]HWWVpJ&IpUILDNQDSRQWDW|EEFLJDUHWWiNV]tYQDNHOPLQWDJD]GDJDEEpVPDJDVDEEYpJ]HWWVpJ& férfiak. Bár az ember azt tételezné fel, hogy a szegényebb férfiak a kis-pVN|]HSHVM|YHGHOP& országokban kevesebb cigarettát szívnak mint a jobb módú férfiak, a rendelkezésre álló ada- WRND]WMHO]LNKRJ\iOWDOiEDQDNLVHEEYpJ]HWWVpJ&GRKiQ\RVRNXJ\DQDQQ\LYDJ\YDODPHQ\- nyivel több cigarettát V]tYQDNHOPLQWDPDJDVDEEYpJ]HWWVpJ&HN(J\IRQWRVNLYpWHO,QGLD ahol ­pVH]QHPPHJOHS­DIHOVIRN~YpJ]HWWVpJ&GRKiQ\RVRNW|EEFLJDUHWWiWV]tYQDNPHO\ YLV]RQ\ODJGUiJiEE PtJD]DODFVRQ\DEEYpJ]HWWVpJ&HNW|EEROFVybidis-t szívnak. 1.2. ábra: A '2+Č1<=Č6*<$.25,%%$=$/$&621<$%%9e*=(776e*%(. KÖZÖTT A dohányosok aránya a férfiak között Indiában, Chennaiban, iskolai végzettség szerint 'RKiQ\RVRNDUiQ\D $QDOIDEpWD pY pY !pY ,VNRODLpYHNV]iPD Forrás: Gajalakshmi, C. K. P. Jha, S. Nguyen, és A. Yureki. Dohányfogyasztási szokások és egészségügyi következmények. Háttérdolgozat Az életkor és dohányzásra való rászokás 1DJ\RQ YDOyV]tQ&WOHQ KRJ\ D]RN DNLN VHUGONRUXNEDQ YDJ\ ILDWDO IHOQWWNRUXNEDQ QHP kezdenek el dohányozni valaha is dohányosokká váljanak. Manapság a dohányosok túlnyomó W|EEVpJHpYHVNRUDHOWWNH]GHOGRKiQ\R]QLJ\DNUDQJ\HUHN-YDJ\VHUGONRUEDQOiVGD] NHUHWHV tUiVW pV D] iEUiW $ QDJ\M|YHGHOP& RUV]iJRNEDQ -EO Q\ROF WL]HQpYHV korban kezd el dohányozni. Azokban a közepes-pVNLVM|YHGHOP&RUV]ágokban ahol vannak 21 DGDWRN~J\W&QLNKRJ\DGRKiQ\RVRNW|EEVpJHDK~V]DVpYHLHOHMpQNH]GLHOpVDWHQGHQFLD D]HQQpOILDWDODEENRUIHOpKDODG.tQiEDQSpOGiXOpVN|]|WWMHOHQWVHQPHJQWW azon 15 és 19 év közötti fiatalok száma, akik rászoktak a dohányzásra. Hasonló csökkenés YROWPHJILJ\HOKHWDNH]GpVLpOHWNRUWHNLQWHWpEHQDQDJ\M|YHGHOP&RUV]iJRNEDQLV Globális leszokási szokások Bár vannak arra nézve bizonyítékok, hogy a dohányzás az egész világon fiatalkorban NH]GGLNDGRKiQ\]iVUyOOHV]RNyNDUiQ\DpOHVHQHOWpUOHJDOiEELVMHOHQOHJDQDJ\M|YHGHOP& országok valamint a világ többi része között. Olyan környezetben ahol a dohányzás egész- VpJJ\LKDWiVDLYDONDSFVRODWRVLVPHUHWHNIRO\DPDWRVDQQQHNDGRKiQ\]yNDUiQ\DIRNR]DWR- san csökkent ésD]pYWL]HGHNVRUiQMHOHQWVV]iP~YiQ|YHNHGHWWDYROWGRKiQ\RVRNV]iPD $QDJ\M|YHGHOP&RUV]iJRNW|EEVpJpEHQDIpUILODNRVViJPLQWHJ\-a a leszokott korábbi dohányos. Ezzel szemben 1993-ban a kínai férfiak csak 2%-a volt leszokott dohányos, ugyanekkor az indiai férfiak csupán 5%-a, és 1997-ben a vietnámi férfiak csupán 10%-a volt leszokott dohányos. iEUD$'2+Č1<=Č6$=e/(7.25$,6=$.$6=Č%$1.(='',. A rászokási életkor eloszláshalmaza Kínába, Indiában és az Egyesült Állomokban 86$PLQGNpWQHPV]O .tQDIpUIL 86$PLQGNpWQHPV]O ,QGLDIpUIL +DOPR]RWWUiV]RNiVEDQ eOHWNRU Forrás.tQDL0HJHO]2UYRVWDQL$NDGpPLDDohányzás Kínában: 1996 Országos felmérés a dohányzási szokásokról. Peking. Gupta, P.C. 1996. A dohányzás társadalmi-GHPRJUiILDLMHOOHP]LHJ\pQN|]|WW%RPED\EDQ,QGLiEDQ. Tobacco Control 5:114-20. és USA Surgeon General Reports, 1989 és 1994 22 1.1. KERETES ÍRÁS: NAPONTA HÁNY FIATAL KEZD EL DOHÁNYOZNI? Akik fiatal korban szoktak rá a dohányzásra rászokási életkorát tekintve, tehát a mi iOWDOiEDQHUVGRKiQ\RVRNNiYiOQDNpV számaink ha valamelyest tévesek is, akkor fokozott kockázattal néznek szembe azzal, LVDOXOEHFVOpVQHNWHNLQWKHWN0iVRGV]RU hogy éOHWNNpVEELV]DNDV]iEDQ a rendszeres dohányosokra koncentráltunk dohányzással kapcsolatos betegségben és nem számítottuk be azt a nagyszámú fognak meghalni. Éppen ezért fontos annak gyereket, akik kipróbálják a dohányzást, ismerete, hogy hány gyermek és fiatalkorú de nem válnak rendszeres dohányossá. szokik rá a dohányzásra naponta. Harmadszor azt feltételeztük, hogy a Megpróbálunk válaszolni erre a kérdésre. rendszeres dohányosokká váló fiataloknál Az alábbi adatokat használtuk fel: ULWNDDIHOQWWNRUHOpUpVHHOWWLOHV]RNiV (1) azon mindkét nembeli gyermekek és 0tJD]RQIHOQWWUHQGV]HUHVGRKiQ\RVRN fiatalkorúak számára vonatkozó világbanki V]iPDDNLNOHV]RNWDNMHOHQWVD adatokat, akik 1995-ben érték el a 20. QDJ\M|YHGHOP&RUV]iJRNEDQDNLV- és életévüket az egyes világbanki régiókban, N|]HSHVM|YHGHOP&RUV]iJRNEDQMHOHQOHJ valamint (2) a 30-éves korig bezárólag nagyon alacsony. az egyes korcsoportokban a dohányosok A fenti feltételezésekkel a számításaink arányára vonatkozó EVSz adatokat ugyan- szerint a naponta a dohányzásra rászokó ezekre a régiókrDYRQDWNR]yDQ)HOV gyerekek és fiatalok száma 14000 és 15000 becsült értékként azt feltételeztük, hogy a N|]|WWYiOWR]LNDQDJ\M|YHGHOP&RUV]iJRN naponta rászokó fiatalok száma nemenként összességében. A közepes-pVNLVM|YHGHOP& és régiónként a fenti adatok (1 és 2) szor- országokban a becsült számok 68000 és zata. Alsó becslésként ezt csökkentettük a 84000 között mozognak. Ez azt jelenti, 30. életévük után rászokók becsült számát hogy minden nap világszerte 82000 és MHO]UpJLyVSHFLILNXVértékkel. 99000 közötti fiatal kezd el dohányozni +iURPyYDWRVEHFVOpVWWHWWQNHOV]|U pVNRFNi]WDWMDDQLNRWLQIJJVpJHW KRJ\D]LGNVRUiQPLQLPiOLVYiOWR]iVRN A fenti számok összhangban vannak az történtek a rászokási életkor terén. Újabban HJ\HVQDJ\M|YHGHOP&RUV]iJRNEDQOHY FV|NNHQWHQGHQFLDW|UWpQWDILDWDONtQDLDN becslésekkel. 23 2. A dohányzás egészségügyi következményei A GRKiQ\]iVQDN D] HJpV]VpJUH YDOy KDWiViW PiU V]pOHVN|U&HQ GRNXPHQWiOWiN A jelen tanulmány nem kívánja részletesen megismételni ezeket az információkat, hanem HJ\V]HU&HQ|VV]HNtYiQMDIRJODOQLDEL]RQ\tWpNRNDW$MHOHQIHMH]HWNpWUpV]UHRV]OLNHOV]|U U|YLGHQWiUJ\DOMDDQLNRWLQIJJVpJHWpVPiVRGV]RULVPHUWHWLDGRKiQ\]iVQDNWXODMGRQtWKDWy betegségterhet. $GRKiQ\]iVIJJVpJLMHOOHJH A dohány nikotint tartalmaz, egy olyan anyagot, amelyet a nemzetközi orvosi szervezetek DGGLNWtYQDN IJJVpJHW RNR]yQDN WHNLQWHQHN $ GRKiQ\IJJVpJ V]HUHSHO D 1HP]HWN|]L %HWHJVpJRV]WiO\R]iVOLVWiMiQ$QLNRWLQWHOMHVtWLDIJJVpJIEENULWpULXPDLWtJ\DNpQ\V]HUtW HUHM&IRJ\DV]WiVWDOHV]RNiVLUiQWLYiJ\pVW|EEV]|ULOHV]RNisi próbálkozás ellenére; a pszicho- aktív hatásokat, melyeket az anyagnak az agyra való hatása produkál; valamint a pszichoaktív DQ\DJÄPHJHUVtW´KDWiVDLiOWDO|V]W|Q]|WWYLVHONHGpVW$FLJDUHWWDDUiJRWWGRKiQ\WyOHOWpU- HQOHKHWYpWHV]LKRJ\DQLNRWLQ gyorsan ­DIVWEHV]tYiViWN|YHWQpKiQ\PiVRGSHUFDODWW­ HOMXVVRQD]DJ\EDpVDGRKiQ\RVHJ\LNS|IpNHOpVWODPiVLNLJV]DEiO\R]KDWMDDGy]LVW $ QLNRWLQIJJVpJ LJHQ J\RUVDQ OpWUHM|KHW $]RNQiO D ILDWDO IHOQWWHNQpO DNLN nemrég szoktak rá a dohányzásra a nyál kotitin koncentrációja (a nikotin bomlásterméke) gyorsan emelkedik olyan szintre mint a régi dohányosoknál (2.1. ábra). A beszívott átlagos QLNRWLQV]LQWHOHJHQGDKKR]KRJ\IDUPDNROyJLDLKDWiVWIHMWVHQNLpVKRJ\V]HUHSHWMiWVV]RQD dohányzás fenQWDUWiViEDQ(QQHNHOOHQpUHVRNILDWDODOXOEHFVOLDIJJYpYiOiVNRFNi]DWDLW Az Egyesült Államokban a fiatal dohányosok fele-kétharmada mondja, hogy legalább egyszer PHJSUyEiOWOHV]RNQLpVH]QHPVLNHUOWQHNL$QDJ\M|YHGHOP&RUV]iJRNEDQYpJ]HWWIHOPpUé- VHND]WPXWDWMiNKRJ\DpYHVILDWDOGRKiQ\RVRNMHOHQWVUpV]HVDMQiOMDKRJ\FLJDUHWWi]LN de úgy érzi, hogy nem tudja abbahagyni. Természetesen lehetséges a cigarettától való végleges tartózkodás éppen úgy, mint D W|EEL IJJVpJHW RNR]y DQ\DJWyO $]RQEDQ D OHV]RNiVW VHJtW EHDYDWNR]iVRN QpONO D] egyéni sikerarány igen alacsony. A legújabb kutatások azt a következtetést vonták le, hogy azon rendszeres dohányosok közül akik segítség nélkül próbáltak leszokni, 98% újra elkezdte a dohányzást egy éven belül. 24 iEUD$1,.27,16=,17*<256$11$),$7$/'2+Č1<262.1Č/ $Q\iONRWLWLQNRQFHQWUiFLyMDVHUGOOiQ\RNN|]|WWD](J\HVOW.LUiO\ViJEDQ 'RKiQ\]yNEHQ 1HPGRKiQ\]yNEHQ GRKiQ\RVRNOHWWHNEHQ 1\iONRWLWLQNRQFHQWUiFLyMDQJPO eY Forrás: McNeill, A. D. és mások. 1989 Fiatal dohányosok nikotinfelvétele: a nyál kotitinkoncentrációjának vizsgálata. American Journal of Public Health 79(2): 172-75. A betegségteher Egy éven belül a dohányzás várhatóan világszerte kb. 4 millió embert fog megölni. Már most LVWt]EOHJ\IHOQWWKDOiOHVHWpUWIHOHOV-ra ez az arány várhatóan hatból egy lesz, vagyis 10 millió haláleset minden évben ­ több, mint bármilyen egyéb okból és több, mint az HOUHMHO]HWWKDOiOHVHWHNV]iPDWGJ\XOODGiVEyOKDVPHQpVHVEHWHJVpJHNEOWXEHUNXOy]LVEyO valamint a szülési komplikációkból egy adott év alatt összesen. Ha a jelenlegi tendencia PHJPDUDGDPDpONN|]OPLQWHJ\PLOOLyHPEHUWIRJPHJ|OQLDGRKiQ\]iVDNLNQHNIHOH életük termékeny középkorában fog meghalni 20-pYHWYHV]WYHpOHWpEO A dohányzás okozta halálozások ­ melyek valDPLNRUDQDJ\M|YHGHOP&RUV]iJRN férfilakosságára korlátozódtak ­PDPiUiWWHUMHGDQDJ\M|YHGHOP&RUV]iJRNEDQpOQNUHpV világszerte a férfiakra (2.1. táblázat). Míg 1990-ben háromból két dohányzás okozta haláleset YDJ\ D QDJ\M|YHGHOP& RUV]iJRNEDQ YDJ\ SHdig Kelet-Európa és Közép-Ázsia korábbi szocialista országaiban történt, addig 2030-UD Wt]EO KpW LO\HQ KDOiOHVHW D NLV- és közepes M|YHGHOP& RUV]iJRNEDQ OHV] $ PD pO HPEHUHNHW V~MWy PLQWHJ\ IpOPLOOLiUG KDOiOHVHWEO mintegy 100 millió lesz kínai férfi. 25 $EHWHJVpJFVDNKRVV]~LGXWiQDODNXONL $]RQEDQDGRKiQ\]iVRNR]WDKDOiOHVHWHNpVURNNDQWViJPpJFVDNH]XWiQIRJpU]GQLDQDJ\- M|YHGHOP&RUV]iJRNRQNtYOLWpUVpJHNEHQ(]D]pUWYDQPHUWDGRKiQ\]iVRNR]WDEHWHJVpJHN W|EEpYWL]HGDODWWIHMOGQHNNL0pg abban az esetben is ha a dohányzás nagyon gyakori a lakosság körében, egészségügyi következményei még nem láthatóak. Ez a megállapítást OHJHJ\pUWHOP&EEHQ D WGUiNQDN D] (J\HVOW ČOODPRNEHOL WHQGHQFLiMiYDO OHKHW EL]RQ\tWDQL Míg az Egyesült Államokban a cigarettafogyasztásban a legnagyobb növekedés 1925 és 1950 N|]|WW YROW D WGUiN PpUWpNH -ig nem kezdett el meredeken emelkedni. A betegség életkorral standardizált mértéke ugyan megháromszorozódott az 1930-as és az 1950-es évek között, de 1955 után a mérték sokkal jobban emelkedett: az 1980-as évekre már 11-szer volt nagyobb mint 1940-ben. Kínában, ahol a világ dohányosainak egynegyede él, ma a cigarettafogyasztás olyan nagy mint 1950-EHQYROWD](J\HVOWČOODPRNEDQDPLNRUD]HJ\IUHHVIRJ\DV]WiVL szint a csúcs felé közeledett. Az USA-beli járványnak ebben a szakaszában a dohányzás volt a IHOHOVD]RUV]iJN|]pSNRU~ODNRVViJDKDOiOR]iViQDN-ipUW1HJ\YHQpYYHONpVEEDPLNRU a cigarettafogyasztás az USA-EDQPiUFV|NNHQWDGRKiQ\]iVYROWIHOHOVaz ország középkorú lakossága mortalitásának mintegy egyharmadáért. Manapság az USA-beli tapasztalat szembe- V]|NXWiQ]DWDNpQWDGRKiQ\]iVWWDUWMiNIHOHOVQHNDN|]pSNRU~IpUILDN-ának haláláért Kínában. A kutatók arra számítanak, hogy néhány évtizeden belül ez az arány kb. egy a KiURPUDIRJQQLPLQWQWWNRUiEEDQD](J\HVOWČOODPRNEDQ(]]HOV]HPEHQDNtQDLQN N|UpEHQD]HOP~OWNpWpYWL]HGEHQQHPHPHONHGHWWV]HPEHV]|NHQDGRKiQ\]iVpVDGRKiQ\]y QN W|EEVpJH LGVHEE 7HKiW D MHOHQOHJL GRKiQ\]iVL Podell alapján Kínában a dohányzás RNR]WDQLKDOiOR]iVDMHOHQOHJL-ról esetleg akár 1% alá is csökkenhet. WiEOi]DW$'2+Č1<=Č62.2=7$-(/(1/(*,e6%(&6h/7-g9%(1, HALÁLESETEK (millió évente) Dohányzás okozta halálesetek száma DohányzáVRNR]WDHOUHOiWKDWy 2000-ben halálesetek száma 2030-ban Fejlett 2 3 )HMOG 2 7 Forrás: Egészségügyi Világszervezet. 1999. Különbségtétel. Egészségügyi világjelentés 1999. Genf, Svájc 0pJDQDJ\M|YHGHOP&RUV]iJRNEDQLVDKRODODNRVViJVRNpYWL]HGHQiWNLYROt téve a dohányzás veszélyeinek, legalább 40 évet vett igénybe míg tiszta kép alakult ki a dohányzás RNR]WD EHWHJVpJHNUO $ NXWDWyN D GRKiQ\RVRN KDOiOR]iVL W|EEOHWNRFNi]DWiW SURJQRV]WLNDL vizsgálatok segítségével számítják ki, melyek összehasonlítják a dohányosok és a nemdo- KiQ\]yNHJpV]VpJpQHNDODNXOiViW+~V]pYHQiWIRO\WDWRWWQ\RPRQN|YHWHOOHQU]YL]VJiODW után az 1970-es évek elején a kutatók úgy vélték, hogy a dohányosok kockázata egy a négy- KH]DKKR]KRJ\DGRKiQ\]iVPHJ|OLNHWD]RQEDQPRVWPir több adat birtokában úgy vélik, KRJ\DNRFNi]DWHJ\DNHWWK|] 26 Hogyan öl a dohányzás $QDJ\M|YHGHOP&RUV]iJRNEDQDKRVV]~WiY~SURJQRV]WLNDLYL]VJiODWRN­ mint pl. az Amerikai 5iNHOOHQHV7iUVDViJiOWDOIRO\WDWRWWPiVRGLNUiNPHJHO]YL]VJiODWPHO\W|Eb mint 1 millió DPHULNDLIHOQWWHWNtVpUWILJ\HOHPPHO­ megbízható bizonyítékokat szolgáltattak arról, hogy hogyan öl a dohányzás. A dohányosok az Egyesült Államokban 20-V]RUQDJ\REEYDOyV]tQ&- VpJJHO KDOQDN PHJ WGUiNEDQ N|]pSNRUEDQ PLQW D QHPGRKiQ\]yN ps háromszor nagyobb YDOyV]tQ&VpJJHO KDOQDN PHJ N|]pSNRUEDQ pUUHQGV]HUL PHJEHWHJHGpVEHQ EHOHpUWYH D V]tYUR- hamot, stroke-ot és az artériák és a vénák egyéb megbetegedéseit. Mivel az ischaemiás V]tYEHWHJVpJ LJHQ HOWHUMHGW D QDJ\M|YHGHOP& RUV]iJRNEDQ D GRKiQyosok többletrizikójából nagyszámú haláleset lesz, és ez a szívbetegséget a leggyakoribb dohányzással kapcsolatos KDOiORNNiWHV]LH]HNEHQD]RUV]iJRNEDQ$GRKiQ\]iVDNUyQLNXVK|UJKXUXWpVDWGWiJXOiV legfontosabb oka is. Kapcsolatba hozható egyéb szervek pl. a hólyag, vese, gége, száj, hasnyálmirigy és a gyomor rákbetegségeivel is. (J\HJ\pQQpODWGUiNNLDODNXOiViQDNNRFNi]DWiUDQDJ\REEKDWiVVDOYDQDGR- KiQ\]yNpQW HOW|OW|WW LG KRVV]D PLQW D] iOWDOD QDSRQWD HOV]tYRWW FLJDUHWWiN V]iPD 0iVNpQW megfogaOPD]YDH]D]WMHOHQWLDGRKiQ\]iVLGWDUWDPiQDNKiURPV]RURVQ|YHOpVH-szoros WGUiN UL]LNyYDO MiU XJ\DQDNNRU D QDSRQWD HOV]tYRWW FLJDUHWWiN V]iPiQDN KiURPV]RURViUD YDOy Q|YHOpVH FVDN KiURPV]RURV WGUiN UL]LNyYDO MiU 7HKiW D]RN Qp]QHN V]HPEH D OHJ- nagyobb kockázattal akik tizenéves korukban kezdenek el dohányozni és tovább folytatják a dohányzást. Néhány éve a cigarettagyártók bizonyos márkákat ,,alacsony kátránytartalmúként" és ,,alacsony nikotintartalmúként" árulnak, mely módosításról sok dohányos azt hiszi, hogy biztonságosabbá teszi a cigarettát. Azonban az alacsony kátránytartalmú és alacsony nikotin- tartalmú cigarettát fogyasztó dohányosok valamint a közönséges cigarettát fogyasztók korai elhalálozási kockázata közötti különbség jóval kisebb mint a nemdohányzók és a dohányzók kockázata közötti különbség. $MiUYiQ\YiOWR]iVDKHO\pVLGV]HULQW 0LYHODKRVV]~WiY~YL]VJiODWRNDQDJ\M|YHGHOP&RUV]iJRNUDNRUOiWR]yGWDNDGRKiQ\]iVPiV helyeken való hatásáról kevés adat van. Azonban a nemrégiben Kínában folytatott nagy- OpSWpN&YL]VJiODWRNYDODPLQWD],QGLiEDQPRVWHOWpUEHNHUOYL]VJiODWRND]WMHO]LNKRJ\EiU DWDUWyVGRKiQ\]iVVDOMiUy|VV]NRFNi]DWpSSHQRO\DQQDJ\PLQWDQDJ\M|YHGHOP&RUV]iJRNEDQ ­ pl. az Egyesült Államokban és Angliában ­, a dohányzással kapcsolatos betegségek struk- W~UiMDH]HNEHQD]RUV]iJRNEDQOpQ\HJHVHQHOWpU$.tQiEyOV]iUPD]yDGDWRND]WPXWDWMiN KRJ\D]LVFKDHPLiVV]tYEHWHJVpJEOV]iUPD]yKDOiOHVHWHNNLVHEEDUiQ\WWHV]QHNNLDGRKiQ\- zás okozta összes halálozások közül mintDQ\XJDWLRUV]iJRNEDQXJ\DQDNNRUDOpJ]V]HUYL PHJEHWHJHGpVHN pV UiNEHWHJVpJHN WHV]LN NL D KDOiOHVHWHN W|EEVpJpW 6]HPEHW&Q KRJ\ MHOHQWVDWXEHUNXOy]LVHOIRUGXOiVD0iVQpSFVRSRUWRNQiOHVHWOHJPiVNO|QEVpJHNIRUGXOQDN HOSpOGiXO'pO-Ázsiában a struktúrát a szív-pVpUUHQGV]HULEHWHJVpJHNHOIRUGXOiViQDNQDJ\ DUiQ\DEHIRO\iVROKDWMD(]HND]HUHGPpQ\HNDOiK~]]iNDMiUYiQ\IRO\DPDWRVHOOHQU]pVpWD] |VV]HV UpJLyEDQ 0LQGD]RQiOWDO D GRKiQ\]iVVDO NDSFVRODWRV EHWHJVpJHNQHN D NO|QE|] népcsoportokban vaOyHOWpUVWUXNW~UiMDHOOHQpUH~J\OiWV]LNKRJ\D]RQHJ\pQHNösszaránya, akiket végül is a tartós cigarettázás fog megölni igen sok népcsoportnál általában egy a NHWWK|] 27 A dohányzás és a szegények egészségi hátránya Ahogyan a dohányzás a szegénységhez és az alacsony társadalmi-gazdasági státuszhoz társít- ható, ugyanez vonatkozik az egészségre való káros hatására is. A tanulmány keretében elvég- ]HWW HOHP]pVHN PXWDWMiN D GRKiQ\]iV KDWiViW D NO|QE|] WiUVDGDOPL-JD]GDViJL UpWHJHNEO származó férfiakra (jövedelem, társadalmi osztály, illetve iskolai végzettség alapján meghatá- rozva) négy olyan országban ahol a dohányzási járvány már kifejlett állapotban van ­ Kanadában, Lengyelországban, Angliában és az Egyesült Államokban. 2.2. ábra: ISKOLAI VÉGZETTSÉG ÉS A DOHÁNYZÁS-OKOZTA ELHALÁLOZÁS KOCKÁZATA A kO|QE|]LVNRODLYpJ]HWWVpJ&N|]pSNRU~IpUILDNHOKDOiOR]iVD/HQJ\HORUV]iJ (J\pERNRN 'RKiQ\]iVQDNWXODMGRQtWKDWyGH ~J\LVPHJKDOWYROQDpYHV NRUEDQ +DOiOR]iVLNRFNi]DW 'RKiQ\]iVQDNWXODMGRQtWKDWy )HOVIRN~ .|]pSIRN~ ČOWDOiQRVLVNRODL ,VNRODLYpJ]HWWVpJ Megjegyzés: Kerekített számok Forrás: Bobak, Martin, P. Jha, M. Jarvis, és S. Nguyen. Szegénység és dohányzás. Háttértanulmány Lengyelországban 1996-EDQDN|]pSNRU~IHOVIRN~YpJ]HWWVpJ&IpUILDNKDOiOR]iVL NRFNi]DWDYROW$FVDNiOWDOiQRVLVNRODLYpJ]HWWVpJ&IpUILDNQiOH]YROW­ kétszer ak- kora. A dohányzás okozta halálozás arányának az egyes csoportokban végzett elemzése alapján a kuWDWyN~J\EHFVOWpNKRJ\DGRKiQ\]iVYROWIHOHOVDFVDNiOWDOiQRVLVNRODLYpJ- ]HWWVpJ& FVRSRUW többletkockázatának mintegy kétharmadáért. Más szóval ha a dohányzást PHJV]QWHWQpQNDNNRUDNpWFVRSRUWN|]|WWLW~OpOpVLV]DNDGpNKDWiUR]RWWDQV]&NOQH$KDlá- lozási kockázat 28%-UDHVQHYLVV]DDN|]pSNRU~iOWDOiQRVLVNRODLYpJ]HWWVpJ&IpUILDNQiOpV 20%-UDDIHOVIRN~YpJ]HWWVpJ&HNIpUILDNQiOiEUD +DVRQOyHUHGPpQ\HNPXWDWNR]QDND YL]VJiODWEDQUpV]WYHYW|EELRUV]iJRNEyOLVpVD]WPXWDWMiNKRJ\DGRKiQ\]iVIHOHOVDOHJ- magasabb illetve a legalacsonyabb társadalmi-JD]GDViJL VWiWXV]~ IHOQWW IpUILDN PRUWDOLWiVD N|]|WWLNO|QEVpJW|EEPLQWDIHOppUWH]HNEHQD]RUV]iJRNEDQ7RYiEEiDGRKiQ\]iVHUWHO- jesen hozzájárult a túlélési szakadéknak az évek soránW|UWpQV]pOHVHGpVpKH]iEUD 28 0iVRNIVWMpWOV]iUPD]yNRFNi]DW A dohányosok nemcsak saját egészségüket befolyásolják, hanem a körülöttük OHYNpWLV$]RNDQNDNLNWHUKHVVpJNDODWWGRKiQ\R]QDNQDJ\REEYDOyV]tQ&VpJJHOYHV]WLN el magzatjukat sponWiQ DERUWXV] UpYpQ $ GRKiQ\]y DQ\iN FVHFVHPL D QDJ\M|YHGHOP& RUV]iJRNEDQ MyYDO QDJ\REE YDOyV]tQ&VpJJHO V]OHWQHN NLV V~OO\DO pV -kal nagyobb YDOyV]tQ&VpJJHO IRJQDN PHJKDOQL FVHFVHPNRUEDQ PLQW D QHPGRKiQ\]yNp 7RYiEEi D OpJ]V]HUYL PHJEHWHJHGpVHNNHO Vzemben is nagyobb a veszélyeztetettségük. A legújabb NXWDWiVRNNLPXWDWWiNKRJ\DNL]iUyODJRVDQDGRKiQ\IVWEHQWDOiOWUiNNHOWDQ\DJYDQMHOHQD dohányos anyák újszülötteinek vizeletében. iEUD'2+Č1<=Č6e6$6=e/(6('(*e6=6e*6=$.$'e.6=(*e1<(.e6 GAZDAGOK KÖZÖTT Dohányzás és a halálozási kockázat magasabb és alacsonyabb társadalmi-gazdasági státuszú, középkorú férfiaknál az Egyesült Királyságban 'RKiQ\]iVQDNWXODMGRQtWKDWy (J\pERNRN +DOiOR]iVLNRFNi]DWNO|QEVpJ eY Megjegyzés: Az Egyesült Királyságban a társadalmi-gazdasági státuszt öt csoportba sorolják az I.-WOOHJPDJDVDEE D]9-ig (legalacsonyabb). Ez az ábra az I. és II. csoportot hasonlítja össze az V. csoporttal. Forrás: Bobak, Martin, P. Jha, M. Jarvis, és S. Nguyen. Szegénység és dohányzás. Háttérdolgozat A cigarettázás számOiMiUDtUKDWyDV]HJpQ\HEEVRU~DQ\iNFVHFVHPLQpOWDOiOKDWy egészségi károsodások többsége. Az amerikai fehér asszonyok körében a dohányzás egymaga IHOHOV D IHOVIRN~ YpJ]HWWVpJ& DQ\iN LOOHWYH D N|]pSIRN~ YDJ\ DODFVRQ\DEE YpJ]HWWVpJ& DQ\iNFVHFVHPLN|]|tti születési súlykülönbség 63%-áért. $PiVRNiOWDOV]tYRWWFLJDUHWWiNIVWMpQHNWDUWyVDQNLWHWWIHOQWWHNQpONLFVLGHYDOyV DWGUiNNRFNi]DWDQDJ\REEDV]tY- és érrendszeri betegségek kockázata, míg a dohányosok gyerekei már sokféle egészségi problémától és funkcióbeli korlátozástól szenvednek. A dohányfüstnek kitett nemdohányzók közé tartoznak a dohányosok gyerekei és Ki]DVWiUVDLINpQWVDMiWRWWKRQXNEDQ7RYiEEiLJHQVRNQHPGRKiQ\RVGROJR]LNHJ\WWGRKi- nyosokkal, vagy olyan füstös környezetben ahol a]LGNVRUiQMHOHQWVPpUWpNEHQNLYDQQDN téve a dohányfüst hatásának. 29 $OHV]RNiVP&N|GLN Minél korábban kezd el egy dohányos dohányozni annál nagyobb a munkaképtelenséget RNR]y EHWHJVpJHN NRFNi]DWD $ KRVV]~ WiY~ DGDWRNNDO UHQGHONH] QDJ\M|YHGHOP& RUV]i- gokban a kutatók kimutatták, azoknál a dohányosoknál akik korán kezdik el és rendszeresen GRKiQ\R]QDN QDJ\REE YDOyV]tQ&VpJJHO DODNXO NL D WGUiN PLQW D]RNQiO DNLN PpJ fiatalkorban abbahagyják a dohányzást. Angliában azok az orvosoknak, akik 35. életévük eOWW KDJ\MiN DEED D GRKiQ\]iVW XJ\DQRO\DQ My D] pOHWEHPDUDGiVL YDOyV]tQ&VpJN PLQW D]RNQDNDNLNVRKDVHPGRKiQ\R]WDN$pVpOHWpYNN|]|WWDEEDKDJ\yNQiOLVMHOHQW- VHND]HOQ\|NpVDNpVEELpOHWNRUEDQLVYDQQDNHOQ\HLDOHV]RNiVQDN ÖsszefoglDOYDWHKiWDGRKiQ\]iVVDO|VV]HIJJEHWHJVpJMiUYiQ\WHUMHV]NHGpVWPX- WDWD]HUHGHWLIyNXV]SRQWEyODQDJ\M|YHGHOP&RUV]iJRNIpUILSRSXOiFLyMiEyODQDJ\M|YHGHOP& RUV]iJRNQLODNRVViJDYDODPLQWDNLV-pVN|]HSHVM|YHGHOP&RUV]iJRNEDQpOIpUILDNIHOp A dohányzás egyre inkább társítható a jövedelmi szinttel és az iskolai végzettséggel kifejezett WiUVDGDOPLODJKiWUiQ\RVKHO\]HWWHO$]~MGRKiQ\RVRNW|EEVpJHDOiEHFVOLDQLNRWLQIJJYp YiOiVYHV]pO\pWIHOQWWNRUEDQVRNDQVDMQiOMiNKRJ\HONH]GWHNGRKiQ\R]QLés úgy érzik, hogy nem tudják abbahagyni. A hosszú távú dohányosok felét végül is a dohány fogja megölni és ezek fele középkorúként fog meghalni. 30 3. Tudják-e a dohányosok, hogy milyen kockázatokat vállalnak és viselik-e ezek költségeit? Ebben a fejezetben megvizsgáljuk, hogy mi ösztönzi az embereket a dohányzás- ra. Mérlegeljük, hogy a dohányzás éppen olyan-e, mint a többi fogyasztási döntés, valamint KRJ\DWiUVDGDORPHUIRUUiVDLQDNKDWpNRQ\IHORV]WiViWHUHGPpQ\H]L-H(]WN|YHWHQIRJODONR- zunk ennek kormányzati következményeivel. A modern közgazdaság elmélet azt tartja, hogy a fogyasztó maga tudja legjobban eldönteni, hogyan költse el pénzét a különféle árukra például rizsre, ruházatra, vagy mozira. (]DIRJ\DV]WyLV]XYHUHQLWiVEL]RQ\RVIHOWpWHOH]pVHNHQDODSXOHOV]|UD]RQKRJ\DIRJ\DV]Wy pVV]HU&HQpVWiMpNR]RWWDQG|QWPLXWiQPpUOHJHOWHDYiViUOiVN|OWVpJHLWpVKDV]QiWpVPiVRG- szor, hogy a fogyasztó viseli döntésének minden költségét. Amikor minden fogyasztó ilyen módon gyakorolja szuverenitását ­ ismerve a kockázatokat és viselve a költségeket ­ akkor a WiUVDGDORPHUIRUUiVDLHOPpOHWEHQDOHKHWOHJKDWpNRQ\DEEDQNHUOQHNV]pWRV]WiVUD A dohányosoN HJ\pUWHOP&HQ D GRKiQ\]iV HOQ\HLW pU]pNHOLN PHUW PiVNO|QEHQ QHP IL]HWQpQHN pUWH $ GRKiQ\]iV HOQ\HL N|]p VRUROMiN D] pOYH]HWHW pV HOpJHGHWWVpJHW D] HJ\pQLDUFXODWRWDVWUHVV]OHJ\]pVpWpVDPiUIJJYpYiOWGRKiQ\RVHVHWpEHQDQLNRWLQHOYR- nási tünetHNHONHUOpVpWËJ\PHJKDWiUR]YDD]pU]pNHOWHOQ\|NW|EEHWQ\RPQDNDODWEDQPLQW az érzékelt költségek. Azonban a dohányzásra vonatkozó döntés három tekintetben is más mint az egyéb fogyasztási cikkek vásárlására vonatkozó döntés. (OV]|U LV PHJiOODStWKató, hogy sok dohányos nincs teljesen tudatában annak, KRJ\G|QWpVNPLO\HQQDJ\PHJEHWHJHGpVLpVLGHOWWLHOKDOiOR]iVLYDOyV]tQ&Vp- get jelent. Ez a dohányzás legnagyobb ára magára a dohányosra nézve. Másodszor megállapítható, hogy a fiatalok nem mindig NpSHVHNPHJIHOHOPyGRQ PpUOHJHOQL D GRKiQ\]iV HJpV]VpJJ\L KDWiVDLUD YRQDWNR]y ELUWRNXNEDQ OHY LQIRUPiFLyNDW8J\DQLO\HQIRQWRVD]LVKRJ\DNH]GGRKiQ\RVRNDOXOEHFVOLND QLNRWLQIJJVpJJHO MiUy M|YEHQL N|OWVpJHNHW ­ azaz annak a költségeit, hogy élHWNVRUiQNpVEEDIJJVpJNPLDWWPiUQHPOHV]QHNNpSHVHNHJ\ILDWDONRUL döntésük visszacsinálására. Harmadszor megállapítható, hogy a dohányosok költségekkel terhelik a nemdo- hányzókat is ­ közvetlenül és közvetve. A közgazdászok általában azt feltételezik, KRJ\D]HPEHUHNFVDNDNNRUPpUOHJHOLNPHJIHOHOHQG|QWpVNN|OWVpJHLWpVHO- Q\HLWKDPDJXNIL]HWLNH]HNHWDN|OWVpJHNHWpVPDJXNpOYH]LNH]HNHWD]HOQ\|NHW $PHQQ\LEHQN|OWVpJHLNHJ\UpV]pWPiVRNYLVHOLNDNNRUHEEOD]N|YHWNH]LNKRJ\ a dohányosok többet dohányoznak mint akkor ha nekik kellene viselni az összes költséget. 31 Az alábbiakban egyenként vizsgáljuk meg ezeket a megállapításokat. A kockázatok tudatosítása Az embereknek a dohányzás egészségre gyakorolt hatásaival kapcsolatos ismeretei a legjobb esetben is csak részlegesek, különösképpen a kis-pVN|]HSHVM|YHGHOP&RUV]iJRNEDQDKROD] ezekkel a veszélyekkel kapcsolatos tájékoztatás igen korlátozott. Kínában például az 1996- EDQPHJNpUGH]HWWIHOQWWGRKiQ\RV-a azt hitte, hogy a cigaretták ,,kevéssé vagy semmit sem ártanak nekik". $ QDJ\M|YHGHOP& RUV]iJRNEDQ D GRKiQ\]iV HJpV]VpJL KDWiVDLYDO NDSFVRODWRV LVPHUHWHN NpWVpJNtYO QWWHN D] HOP~OW pYWL]HGHNEHQ $]RQEDQ VRN YLWD IRO\W DUUyO KRJ\ D QDJ\M|YHGHOP&RUV]iJRNEDQPHQQ\LUHSRQWRVDQpU]pNHlik a dohányosok megbetegedési koc- kázataikat. Az elmúlt két évtized során végzett kutatások vegyes következtetéseket eredmé- nyeztek erre vonatkozóan. Egyes kutatások úgy találták, hogy az emberek felnagyították a veszélyeket, mások úgy találták, hogy alábeFVOWpNPtJPiVNXWDWiVRNV]HULQWPHJIHOHOHQ érzékelték. Az ezekben a kutatásokban alkalmazott módszertant azonban több okból is kritizálták. A kutatási irodalom áttekintése alapján a közelmúltban azt a következtetést vonták le, hogy a dohányosok a nagyj|YHGHOP&RUV]iJRNEDQiOWDOiEDQWXGDWiEDQYDQQDNDQQDNKRJ\ a megbetegedési kockázatuk nagyobb, viszont ezeket a kockázatokat kisebbnek és kevéssé megalapozottnak tartják mint a nemdohányzók. Továbbá, még ott is ahol az egyének meg- OHKHWVHQ SRQWRVDQ OiWMik a dohányosok csoportjának egészségi kockázatait, ezen informá- cióknak személyükre vonatkozó helytállóságát minimalizálják és azt hiszik, hogy a többi dohányos kockázata nagyobb, mint sajátjuk. Végül több országból is van bizonyíték arra, hogy egyes dohányosoknak torzított képük van a dohányzás egészségügyi kockázatairól az egyéb egészségügyi kockázatokkal összehasonlítva. Példának okáért Lengyelországban 1995-EHQDNXWDWyNIHOQWWHNHWNpUWHNIHO hogy rangsorolják ,,az emberi egészséget befolyásoló legfontRVDEEWpQ\H]NHW´$OHJJ\DN- UDEEDQYiODV]WRWWWpQ\H]DÄN|UQ\H]HW´YROWH]WN|YHWWHD]ÄpWNH]pVLV]RNiVRN´pVÄVWUHVV]pV ]DNODWRWW pOHWPyG´ $ GRKiQ\]iV FVDN QHJ\HGLN KHO\HQ YROW pV D PHJNpUGH]HWW IHOQWWHN mindössze 27%-a említette meg. Ténylegesen a GRKiQ\]iVUD YH]HWKHW YLVV]D D N|]pSNRU~ IpUILDNLGHOWWLHOKDOiOR]iViQDNHJ\KDUPDGD/HQJ\HORUV]iJEDQpVH]MyYDOQDJ\REEPLQW bármelyik másik rizikófaktor. )LDWDOViJIJJVpJYDODPLQWMyG|QWpVLNpSHVVpJ Az 1. Fejezetben említettük már, hogy a dohányzást az esetek többségében fiatalkorban kez- dik és, hogy a gyerekek és a tizenévesek kevesebbet tudnak a dohányzás egészségügyi hatása- LUyOPLQWDIHOQWWHN-16 évesek között nemrégiben Moszkvában végzett felmérés szerint a megkérdezettek több mint fel vagy egyáltalán nem tudott semmilyen dohányzás okozta be- WHJVpJUOYDJ\FVXSiQHJ\HWWXGRWWPHJQHYH]QLDWGUiNRW0pJD](J\HVOWČOODPRNEDQLV ahol arra számítanánk, hogy a fiatalok nagyobb tájékoztatást kapnak, a 13 évesek csaknem fele azt gondolja, hogy napi egy csomag cigaretta elszívása nem fog nagy bajt okozni nekik. $VHUGONKLiQ\RVLVPHUHWHLNPLDWWQDJ\REEDNDGiO\RNNDOQp]QHNV]HPEHDNNRUDPLNRUMy tájékozottságon alapuló döntéseket kell hozniuk. 32 Éppen ilyen fontos az is, hogy a fiatalok aOiEHFVOLN D QLNRWLQIJJYp YiOiV NRFNi]DWiW pV H]iOWDO QDJ\RQ DOiEHFVOLN M|YEHQL GRKiQ\]iVL N|OWVpJHLNHW $] (J\HVOW Államokban azon utolsó éves középiskolai diákok közül akik dohányoznak, de hiszik, hogy öt pYHQEHOODEEDIRJMiNKDJ\QL|WEOQHPHJészen ketten hagyják abba ténylegesen. A többi PpJ|WpYXWiQLVGRKiQ\]LN$QDJ\M|YHGHOP&RUV]iJRNEDQIHOQWWGRKiQ\RVEyOKpWD]W mondja, hogy bánja, hogy a dohányzás mellett döntött. A jelenlegi és a múltbeli dohányzás közötti összefüggés ökonometriai modelljének alkalmazásával USA-beli adatok alapján a NXWDWyN~J\EHFVOLNKRJ\DQLNRWLQIJJVpJUHYH]HWKHWYLVV]DD]pYHVFLJDUHWWDIRJ\DV]WiV legalább 60%-a de lehetséges, hogy akár 95%-a is. 0pJD]RNDVHUGONLVFVDNNRUOiWR]RWWDQNpSHVHNDUUDKRJy bölcsen használják fel az információkat akiknek elmagyarázták a veszélyeket. A legtöbb tizenéves nehezen képzeli el, hogy 25 éves lesz, nem is beszélve arról, hogy 55 éves lesz, és az a figyelmeztetés, hogy a dohányzás majd valamikor károsítani fogja egéV]VpJNHWQHPYDOyV]tQ&KRJ\FV|N- kentené a dohányzás iránti vágyukat. A legtöbb társadalomban elismerik annak veszélyét, hogy a fiatalok oktalan döntéseket hoznak és ez nem csak a dohányzásra vonatkozó dönté- sükre vonatkozik. A legtöbb társadalom korláto]]DDILDWDORNOHKHWVpJpWEL]RQ\RVG|QWpVHN PHJKR]DWDOiEDQEiUH]HOWpUOHKHWDNO|QE|]NXOW~UiNQiO$GHPRNUiFLiNW|EEVpJHSpOGiXO tiltja, hogy a fiatalok bizonyos életkor alatt szavazhassanak; van ahol bizonyos életkorig köte- OH]LVNROiEDMiUQLpV sok helyen bizonyos életkor alatt nem köthetnek a fiatalok házasságot. $WiUVDGDOPDNW|EEVpJHHJ\HWpUWDEEDQKRJ\D]DOHJMREEKRJ\QpKiQ\G|QWpVWDIHOQWWNRUUD hagynak. Hasonlóképpen a társadalom úgy is gondolhatja, hogy korlátozni kell a fiatalok dönWpVLV]DEDGViJiWDEEDQKRJ\IJJYpYiOMDQDN Az is felhozható érvként, hogy a fiatalok vonzódnak a veszélyes tevékenységek- hez például a száguldó autóvezetéshez vagy az alkoholos mulatozáshoz, és a dohányzás sem WpUHOH]HNWO$]RQEDQW|EENO|QEVpJLVIHQQiOO(OV]|UDYLOiJQDJ\UpV]pQDGRKiQ\]iVW NHYpVEpV]DEiO\R]]iNPLQWDW|EELYHV]pO\HVYLVHONHGpVW$JpSNRFVLYH]HWNHWDJ\RUVKDM- tásért általában komoly pénzbüntetéssel vagy akár a jogosítvány elvételével büntetik, és bün- tetik a túlzott italozás okozta veszélyes viselkedést is például a részeg állapotban való autóvezetést. Másodszor, a dohányzás az egész élettartamot tekintve sokkal veszélyesebb, PLQW D YHV]pO\HV WHYpNHQ\VpJHN W|EEVpJH $ QDJ\M|YHGHOP& RUV]iJRNEyO V]iUPD]y DGDWRN alapján végzett extrapoláció azt mutatja, hogy a jelenleg a kis- pV N|]HSHV M|YHGHOP& RUV]iJRNEDQpOPLQGHQH]HUpYHVIpUILEO-öt a dohányzás fog megölni középkorban amennyiben folytatják a rendszeres dohányzást, és további 125 férfi fog meghalni öregkorban. ÖsszHKDVRQOtWiVNpQWPLQWHJ\IIRJPHJKDOQLN|]pSNRUiEDQN|]~WLEDOHVHWEHQNEI HUV]DNRV FVHOHNPpQ\HN PLDWW pV NEIpUILDONRKROIRJ\DV]WiVVDO|VV]HIJJRNRNPLDWW EHOHpUWYHQpKiQ\N|]~WLEDOHVHWEOLOOHWYHHUV]DNRVFVHOHNPpQ\EOV]iUPD]yKDOilesetet is. +DUPDGV]RUDYHV]pO\HVWHYpNHQ\VpJHNN|]ONHYpVMiURO\DQQDJ\PpUY&IJJVpJLNRFNi- ]DWWDOPLQWDGRKiQ\]iVtJ\W|EEVpJNHWN|QQ\HEEDEEDKDJ\QLpVDEEDLVKDJ\MiNNHWDPL- NRUIHOQWWNRUEDOpSQHN 33 A nemdohányzók vállára tett terhek A dohányosok költségekkel terhelik a nemdohányzókat. Elméletileg a dohányosok kevesebbet dohányoznának, ha számolnának ezekkel a költségekkel, mivel a fogyasztás társadalmilag RSWLPiOLVD]HUIRUUiVRNQDNDWiUVDGDORPEDQKDWpNRQ\DQHORV]WRWWV]LQWMHDNNRUpUKHWHOKD minden költséget a fogyasztó visel. Ha a költségek egy részét a nemdohányzók viselik, akkor a dohányfogyasztás a társadalmilag optimális szintnél nagyobb lehet. Az alábbiakban röviden LVPHUWHWMNDQHPGRKiQ\]yNUDWHUKHOWN|OWVpJHNNO|QE|]WtSXVDit. (OV]|ULVDGRKiQ\RVRNHJpV]VpJLOHJNiURVtWMiNpVH]iOWDON|]YHWOHQN|OWVpJHNNHO terhelik a nemdohányzókat. A 2. fejezetben részletesen tárgyalt egészségi hatások közé tarto- zik az alacsony születési súly és a dohányos anyák kisgyerekeinek nagyobb veszélyeztetett- VpJHNO|QE|]EHWHJVpJHNNHOV]HPEHQYDODPLQWDSDVV]tYGRKiQ\]iVQDNNLWHWWJ\HUPHNHNpV IHOQWWHNPHJEHWHJHGpVH(J\pEN|]YHWOHQN|OWVpJHNHWRNR]PpJDGRKiQ\]iVRNR]WDN|UQ\H- zeti ártalom valamint a ruhák és bútorok tisztítása. Bár a bizon\tWpNRNNHYpVEpHJ\pUWHOP&HN GH IHOPHUOKHWQHN D W&]]HO D N|UQ\H]HW OHURPOiViYDO HUGLUWiVVDO GRKiQ\WHUPHOpVVHO- és feldolgozással kapcsolatos költségek is. $PHJOpYDGDWRNEyOQHKp]PHJiOODStWDQLpVPHQQ\LVpJLOHJPHJKDWiUR]QLKRJ\D dohányosok mekkora költséggel terhelnek másokat. A jelen tanulmányban nem kíséreljük meg meghatározni ezeket a költségeket, hanem ehelyett ismertetünk néhány olyan területet, DKRO LO\HQ N|OWVpJHN NHOHWNH]QHN (OV]|U D GRKiQ\RVRN HJpV]VpJJ\L HOOiWiViYDO PDMG D nyugdíjak kérdésével foglalkozunk. $QDJ\M|YHGHOP&RUV]iJRNEDQDGRKiQ\]iVVDO|VV]HIJJHJpV]VpJJ\LHOOiWiVD teljes éves ellátási költség 6-15%-iWWHV]LNL(]HNDV]iPRNQHPYRQDWNR]QDNV]NVpJV]HU&HQ a kis-pVN|]HSHVM|YHGHOP&RUV]iJRNUDPHUWLWWDGRKiQ\]iVVDO|VV]HIJJEHWHJVpJMiUYiQ\ még korai szakaszában van. Azonban várható, hogy itt is növekedni fognak ezek a költségek a M|YEHQ $ MHOHQ WDQXOPiQ\ NHUHWpEHQ .tQiUD pV ,QGLiUD YRQDWNR]y HOUHMHO]pVHN V]HULQW D dohányzással kapcsolatos éves egészségügyi kiDGiVRNQQLIRJQDNpVDEUXWWyKD]DLWHUPpN QDJ\REEV]i]DOpNiWIRJMiNNLWHQQLDM|YEHQPLQWPD A kormányzatok számára létfontosságú, hogy ismerjék az éves egészségügyi költségek összegét valamint az állami szektor által viselt részét, mivel ezek olyan tényleges HUIRUUiVRNDWMHOHQWHQHNPHO\HNHWH]iOWDOQHPN|OWKHWQHNPiViUXNUDpVV]ROJiOWDWiVRNUD$] egyéni dohányfogyasztók részére viszont az a kulcskérdés, hogy milyen mértékben kell nekik illetve milyen mértékben kell másoknak fizetni a költségeket. Amennyiben a költségek egy részét várhatóan a nemdohányzók viselik akkor ez arra ösztönzi a fogyasztókat, hogy többet dohányozzanak mint abban az esetben, ha nekik kellene fizetniük a teljes költséget. Azonban DPLQWH]D]DOiEELIHMWHJHWpVHNEOOiWKDWyDN|ltségek felmérése igen összetett dolog, és most még nem lehetséges következtetéseket levonni arra vonatkozóan, hogy ez hogyan befolyásolja a dohányosok fogyasztási döntéseit. Egy adott évben egy dohányos egészségügyi ellátása átlagosan többe kerül mint egyXJ\DQRO\DQNRU~pVQHP&QHPGRKiQ\RVp$]RQEDQPLYHODGRKiQ\RVRNiOWDOiEDQNRUiE- ban halnak meg mint a nemdohányzók, a dohányosok és a nemdohányzók élethossziglani HJpV]VpJJ\LHOOiWiVLN|OWVpJHLDQDJ\M|YHGHOP&RUV]iJRNEDQYDOyV]tQ&OHJKDVRQOyDN$GR- háQ\RVRNpVQHPGRKiQ\]yNpOHWKRVV]LJODQLHJpV]VpJJ\LHOOiWiVLN|OWVpJHLWPpUYL]VJiODWRN DQDJ\M|YHGHOP&RUV]iJRNEDQHJ\PiVQDNHOOHQWPRQGyN|YHWNH]WHWpVHNUHMXWRWWDN+ROODQGLi- 34 ban és Svájcban például a vizsgálatok szerint a dohányosok és nemdohányzók költségei hasonlóak voltak, míg az Egyesült Királyságba és az Egyesült Államokban egyes vizsgálatok szerint a dohányosok költségei a magasabbak. Az újabb vizsgálatok, melyek figyelembe YHWWpN D GRKiQ\]iV RNR]WD PHJEHWHJHGpVHN Q|YHNY V]iPiW YDODPLQW HJ\pE WpQ\H]NHW LV DUUDDN|YHWNH]WHWpVUHMXWRWWDNKRJ\DGRKiQ\RVRNpOHWKRVV]LJODQLN|OWVpJHLDQDJ\M|YHGHOP& országokban valamivel magasabbak mint a nemdohányzóké korábbi elhalálozásuk ellenére is. A kis- pV N|]HSHV M|YHGHOP& RUV]iJRNEDQ QLQFVHQHN PHJEt]KDWy YLzsgálatok az élethosz- V]LJODQLHJpV]VpJJ\LHOOiWiVLN|OWVpJHNUO Nyilvánvalóan igaz a világ minden régiójára nézve, hogy azok a dohányosok, akik maguk viselik orvosi ellátásuk teljes költségét nem okoznak költségeket a többieknek bármilyen mértékben magasabbak is ezek a költségek mint a nemdohányzóké. De az orvosi ellátást, és különösen a korházi ellátáshoz kapcsolódó részét az állami költségvetésen vagy magánbiztosításon keresztül finanszírozzák. Amennyiben bármelyik finanszírozási konstruk- cióban a befizetések, hozzájárulások ­ adók vagy biztosítási díjak formájában ­ nem differen- ciáltan magasabbak a dohányosok számára, akkor a dohányosok magasabb orvosi ellátási költségeit legalább részben a nemdohányzók fogják viselni. Példaként említhetjük, hogy a naJ\M|YHGHOP&RUV]iJRNEDQD]HJpV]VpJJ\LN|]- kiadások teszik ki az összes egészségügyi kiadás 65%-át vagy a GDP mintegy 6%-át. Tehát ha a dohányosok nettó élethossziglani egészségügyi ellátási költségei magasabbak, akkor a nemdohányzók anyagilag támogatják a dohányosok egészségügyi ellátási költségeit. A hoz- zájárulás pontos összegének meghatározása bonyolult és mértéke változó a biztosítási formá- WyOYDODPLQWDWWyOIJJHQKRJ\PLO\HQDGy]iVLIRUUiVEyOIHGH]LNDN|]NLDGiVRNDW+DSpOGiXO csak a 65 éven felüliek ellátási költségeit fedezi az állam, akkor a dohányosok általi nettó közpénzfelhasználás alacsony mivel sokuk igényel orvosi ellátást a dohányzás okozta beteg- ségekre és meghal PLHOWW elérné ezt az életkort. Amennyiben viszont a közkiadásokat jövedé- ki adókból finanszírozzák, beleértve a cigaretta adóját is, akkor a dohányosok esetleg nem is WHUKHOQHNPiVRNDWN|OWVpJHNNHO$KHO\]HWLWWLVHOWpUDNLV-pVN|]HSHVM|YHGHOP&RUV]iJRN- ban, ahol az összes egészségügyi ellátási költség állami része átlagosan kisebb, mint a nagy- M|YHGHOP&RUV]iJRNEDQD]|VV]N|OWVpJNE-a vagy a GDP 2%-a. Azonban amint ezen RUV]iJRNLVW|EEHWIRJQDNN|OWHQLD]HJpV]VpJJ\UH~J\IRJQQLD]|VV]NLDGiVRNiOODPiOWDO finanszírozott része. Amilyen bonyolult felmérni a dohányosok illetve a nemdohányzók viszonylagos egészségügyi ellátási költségeit, a nyugdíjak kérdése legalább ilyen vitatottnak bizonyult. Né- KiQ\HOHP]D]WiOOtWMDKRJ\DGRKiQ\RVRNDQDJ\M|YHGHOP&RUV]iJRNEDQQDJ\REEPpUWpN- ben járulnak hozzá az állami nyugdíjalapokhoz mint a nemdohányzók, mivel közülük sokan IL]HWLNDQ\XJGtMMiUXOpNRWDQ\XJGtMNRUKDWiUHOpUpVpLJpVPpJD]HOWWPHJKDOQDNKRJ\MiUDGp- NXNMHOHQWVUpV]pWIHOYHWWpNYROQD$]RQEDQDUHQGV]HUHVGRKiQ\RVRNQHJ\HGpWN|]pSNRUEDQ öli meg a dohányziVWHKiWPpJD]HOWWPHJKDOQDNKRJ\EHIL]HWWpNYROQDDWHOMHVQ\XJGtM- MiUXOpNRW-HOHQOHJQHPWXGMXNKRJ\DQDJ\M|YHGHOP&RUV]iJRNEDQDGRKiQ\RVRNW|EEHOYDJ\ kevesebbel járulnak hozzá az állami nyugdíjalaphoz mint a nemdohányzók. Ez a kérdés nem LGV]HU&VRNNLV-pVN|]HSHVM|YHGHOP&RUV]iJEDQ$NLVM|YHGHOP&RUV]iJRNEDQPLQGHQ IHOQWWEOFVXSiQHJ\NDSiOODPLQ\XJGtMDWpVDN|]HSHVM|YHGHOP&RUV]iJRNEDQH]D]DUiQ\D ODNRVViJQHJ\HGHpVIHOHN|]|WWPR]RJD]HJ\HVRUV]iJRNM|YHGHOPLV]LQWMpWOIJJen. 35 Összegezve: nyilvánvaló, hogy a dohányosok egészségileg károsítják és ezáltal költségekkel terhelik a nemdohányzókat. Az egészségügyi ellátási és a nyugellátási költsége- ket nehezebb beazonosítani és mennyiségileg meghatározni. 0HJIHOHOYiODV]RNDNRUPiQ\]DWRNUpV]pUO $IHQWLHNEHQIHOYHWHWWSUREOpPiNDODSMiQQHPOiWV]LNYDOyV]tQ&QHNKRJ\DGRKiQ\RVRNW|EE- sége ismeri döntése minden kockázatát vagy viseli annak teljes költségét. Tehát fogyasztási G|QWpVND]HUIRUUiVRNQHPKDWpNRQ\HORV]WiViWHUHGPpQyezheti. A kormányok tehát jogosan lépnek közbe, hogy úgy alakítsák a fogyasztók érdekeltségét, hogy kevesebbet dohányozza- nak. $WiUVDGDORP~J\JRQGROKDWMDKRJ\DNRUPiQ\RNOHJIEERNDDN|]EHDYDWNR]iV- UD D] KRJ\ D J\HUHNHNHW pV D VHUGONRU~DNDW HOULDVV]D D GRKiQ\]iVWyO PLYHO N QHKH]HQ WXGQDNKR]]iMXWQLDGRKiQ\]iVVDONDSFVRODWRVLQIRUPiFLyNKR]GRKiQ\]iVIJJYpYiOKDWQDN pV FVDN NRUOiWR]RWWDQ NpSHVHN My G|QWpVHNHW KR]QL .HYpVEH HUV RN D N|]EHDYDWNR]iVUD D nemdohányzók megvédése a dohányzók által ráMXNUyWWWHUKHNWOpVN|OWVpJHNWOPLYHOH]HN WHUPpV]HWH PpJ QHP HJ\pUWHOP& 9pJO HJ\HV WiUVDGDOPDN ~J\ JRQGROKDWMiN KRJ\ D NRU- PiQ\RNQDN V]HUHSHW NHOO MiWV]DQL DEEDQ KRJ\ D IHOQWWHNQHN EL]WRVtWViN D My IRJ\DV]WyL döntéshez szükséges információkat. A kormányzatok beavatkozásának ideális esetben egyedi módon kellene orvosol- nia a fent megjelölt problémákat. Ez azonban nem mindig lehetséges. Így például a gyerekek- QHN pV D VHUGONQHN D GRKiQ\]iV HJpV]VpJJ\L KDWiVDLYDO NDSFVRODWRV KLiQ\RV tWpOHWpW gondolkodását úgy lehetne kezelni, hogy a gyerekeknek valamint szüleiknek ezekkel kapcso- latos oktatását javítanánk. Azonban a valóság az, hogy a gyerekek rosszul reagálnak az egész- VpJJ\LRNWDWiVUDpVDV]ONSHGLJQHPW|NpOHWHVNpSYLVHONDNLNQHPPLQGLJteszik azt, ami a gyermekeik érdekében állna. A valóságban az adózás ­ bár egy nyers és életlen eszköz ­ a OHJKDWpNRQ\DEEpVOHJFpOV]HU&EEPyGV]HUDJ\HUHNHNQHNpVVHUG&ONQHNDGRKiQ\]iVWyOYDOy elriasztására. Sok tanulmány bizonyítja, hogy gyerekek és a VHUGONNLVHEEYDOyV]tQ&VpJJHO V]RNQDNUiDGRKiQ\]iVUDLOOHWYHGRKiQ\]yNRUWiUVDLNQDJ\REEYDOyV]tQ&VpJJHOV]RNQDNOHD dohányzásról ha a cigaretta ára emelkedik. A nemdohányzók védelmének leghatározottabb módja a dohányzásra használható helyek korlátozása lenne. Bár ez védené a nemdohányzókat a nyilvános helyeken, de nem FV|NNHQWHQpDMHOHQWVSDVV]tYGRKiQ\]iVWRWWKRQDODNiVRNEDQ A nemdohányzókra terhelt költségek (pl. a dohányosok egészségügyi ellátásának többletköltsége) problémájának legközvetlenebb megoldása az lenne, ha az egészségügyi ellátás finanszírozási rendszerét úgy alakítanánk át, hogy az tükrözze az egyének dohányzási magatartását; tehát például a dohányosok nagyobb járulékot fizetnének mint a nemdohányzók. A gyakorlatban a dohányosok általi hozzájárulás növelésének a legkönnyebb módja a dohány- termék adó kivetése lenne. Elméletileg ha cigarettára kivetett adót akarjuk felhasználni a gyerekek és a serdü- ONGRKiQ\]iVWyOYDOyHOUHWWHQWpVpUHDNNRUDJ\HUHNHNUHNLYHWHWWDGyQDNQDJ\REEQDNNHOOHQH OHQQLPLQWDIHOQWWHNUHNLYHWHWWDGyQDN,O\HQGLIIHUHQFLiOWPHJROGiVWD]RQEDQJ\DNRUODWLODJ lehetetlen megvalósítani. Ugyanakkor egyforma adókulcs használata gyerHNHNQpOpVIHOQW- WHNQpO LV PHO\ HJ\ J\DNRUODWLDVDEE OHKHWVpJ WHUKHW UyQD D IHOQWWHNUH LV $ WiUVDGDORP 36 HQQHNHOOHQpUH~J\JRQGROKDWMDKRJ\MRJRVDGyWNLYHWQLDIHOQWWHNUHD]pUWKRJ\YpGMND J\HUHNHNHW7RYiEEiKDDIHOQWWHNFV|NNHQWLNFLJDUHWWDIogyasztásukat, akkor esetleg a gye- rekek a is kevesebbet cigarettáznak azon megállapítás tükrében, hogy a gyerekek dohányzási KDMODPiWD]EHIRO\iVROMDKRJ\DV]OHLYDJ\HJ\pEIHOQWWSpOGDNpSHLGRKiQ\R]QDN-e. $J\HUHNHNUHpVIHOQWWHNUHQp]YHGLIIHUHQFLilt adórendszer bevezetésének egyik módja a gyerek cigarettához jutásának korlátozása lenne. Elméletileg egy ilyen korlátozás ténylegesen növelné azt az árat, amit a gyerekeknek a cigarettáért fizetniük kell ­ anélkül, KRJ\EHIRO\iVROQiDIHOQWWHNiOWDOILzetett árat. A gyakorlatban azonban kevés bizonyíték van DUUD KRJ\ D PHJOpY NRUOiWR]iVRN D QDJ\M|YHGHOP& RUV]iJRNEDQ HUHGPpQ\HVHN OHQQpQHN A kis-pVN|]HSHVM|YHGHOP&RUV]iJRNEDQSHGLJDKROD]LO\HQNRUOiWR]iVRNNH]HOpVpQHNpV EHWDUWiViQDNDOHKHWVpJHYDOyV]tQ&OHJPpJNLVHEEPpJQHKH]HEEOHQQHEHYH]HWQLHJ\LO\HQ rendszert. Tehát a gyerekek dohányzástól való elrettentésére a második legjobb módszert, a magasabb adókat támogatjuk. $IJJVpJNH]HOpVH $GRKiQ\]yNIRJ\DV]WiVLG|QWpVHLEOV]iUPD]yHUHGPpQ\telenség kijavításának igénye mel- OHWWDQLNRWLQIJJVpJSUREOpPiMiYDOLVIRJODONR]QLNHOO$IJJVpJPLDWWDIHOQWWGRKiQ\R- sok magas költségekkel néznek szembe ha meg akarják változtatni az esetek többségében fiatal korukban hozott döntésüket. A társadalom elhatározhatja, hogy olyan intézkedéseket tesz, melyek segítik a dohányzást abbahagyókat, hogy csökkentsék ezeket a költségeket. Ilyen intézkedések közé tartozik az olyan információkhoz való könnyebb hozzájutás, melyek felhívják a dohányos figyelmét a dohányzás folytatásának költségeire valamint a leszokás HOQ\HLUH YDODPLQW V]pOHVHEEN|U& KR]]iIpUpV RO\DQ OHV]RNiVW VHJtW WHUiSLiNKR] PHO\HN csökkentik a leszokás költségeit. Nyilvánvaló, hogy a magasabb adók jó néhány dohányost arra fognak bíztatni, hogy szokjanak le, de ugyanakkor költségeket is fognak jelenteni számukra. A kormányzati politikai döntéshozók azzal csökkenthetik ezeket a költségeket, KRJ\V]pOHVHEEN|U&KR]]iMXWiVWEL]WRVtWDQDNDGRKiQ\RVRNQDNDOHV]RNiVWVHJtWWHUiSLiNKR] Az elvonási költségekkel még foglakozunk a 6. fejezetben. Azoknál a gyerekeknél akik még QHPYiOWDNQLNRWLQIJJYpD]DGy]iVKDWpNRQ\VWUDWpJLiWMHOHQWHQHPLYHODQHPGRKiQ\]iVL döntést nem kísérnék elvonási költségek. $N|YHWNH]NEHQiWWpUQNQpKiQ\RO\DQLQWp]NHGpVUH, amelyet már néhány kor- PiQ\DONDOPD]RWWDGRKiQ\]iVHOOHQU]pVpUH$]LQWp]NHGpVHNHWHJ\HQNpQWIRJMXNHOHPH]QL A 4. fejezetben a dohányzás iránti kereslet csökkentésére tett intézkedéseket tárgyaljuk, majd az 5. fejezetben a kínálat csökkentését célzó intézkedéseket értékeljük ki. Jegyzet: Még abban az esetben is ha a dohányosok azzal, hogy fiatalon meghalnak csökkentik a mások YiOOiUDWHWWQHWWyN|OWVpJHLNHWIpOUHYH]HWOHQQHD]WVXJDOOQLKRJ\DWiUVDGDORPMREEKHO\]HWEH NHUOH]HQLGHOWWLKDOiOesetek következtében. Ez azt jelentené, hogy elfogadjuk azt a gondo- ODWPHQHWHWKRJ\DWiUVDGDORPMREEKHO\]HWEHQYDQLGVHEEIHOQWWSROJiUDLQpONO 37 4. Intézkedések a dohánytermékek iránti kereslet csökkentésére AVLNHUHVGRKiQ\]iVHOOHQ U]pVLSROLWLNiYDOUHQGHONH]RUV]iJRNW|EEIpOHLQWp]- kedést alkalmaznak egyszerre. Ezeket fogjuk most egyenként tárgyalni és összefoglaljuk a hatásosságukra vonatkozó bizonyítékokat. A cigaretta adójának emelése Évszázadokon keresztül a dohányt ideális fogyasztási cikknek tekintették az adózás szem- pontjából: nem életszükségleti cikk, széles körben fogyasztják és az iránta való kereslet viszonylag rugalmatlan, tehát várhatóan megbízható és könnyen kezelheW iOODPL EHYpWHOW jelent. Adam Smith 1776-ban a Nemzetek gazdagsága FP&YpEHQD]WtUMDKRJ\DGRKiQ\- WHUPpNDGyOHKHWYpWHQQpDV]HJpQ\HNV]iPiUDKRJ\ÄMREEDQpOMHQHNROFVyEEDQGROJR]]D- nak és olcsóbban vihessék termékeiket a piacra". A munkájuk iránti igény növekedne és H]iOWDOQQHDV]HJpQ\HNM|YHGHOPHPHO\D]HJpV]JD]GDViJMDYiUDYiOQD1. .pWpYV]i]DGGDONpVEEV]LQWHPLQGHQNRUPiQ\PHJDGy]WDWMD­ néha igen súlyo- san ­ a dohányt különféle módokat alkalmazva. Indítékuk szinte mindig a bevételek szerzése YROWGHD]HOP~OWQpKiQ\pYEHQD]DGyND]WDQ|YHNYDJJRGDOPDWLVWNU|]WpNKRJ\V]N- ség van a dohányzás okozta egészségkárosodás csökkentésére. Ebben a fejezetben áttekintjük, hogy az adó emelése hogyan befolyásolja a ciga- retta és egyéb dohánytermékek iránti keresletet. Fontos, hogy a magasabb adók hatása várha- tóan a fiatalokra van a legnagyobb hatással, akik érzékenyebbek az áremelkedésekre mint az LGVHEEHNeSSHQLO\HQIRQWRVD]LVKRJ\DPDJDVDEEDGyNDGRKiQ\WHUPpNHNLUiQWLNHUHVOH- tet leginkább a kis-pVN|]HSHVM|YHGHOP&RUV]iJRNEDQIRJMiNFV|NNHQWHQLDKRODGRKiQ\R- VRN pU]pNHQ\HEEHN D] iUHPHONHGpVHNUH PLQW D QDJ\M|YHGHOP& RUV]iJRNEDQ pON $]RQEDQ még a csökkent kereslet sem fog ártani az állami bevételeknek. Amint azt a 8. fejezetben NLPXWDWMXN D PDJDVDEE DGyN MHOHQWVHQ QDJ\REE EHYpWHOHNHW KR]KDWQDN U|YLG YDJ\ N|]pS távon. Röviden összefoglaljuk a kormányzatok többsége által alkalmazott dohányter- mék adó formáit és felmérjük, hogy az áremelések hogyan befolyásolják a keresletet. A kis- pV N|]HSHV M|YHGHOP& RUV]iJRNEyO V]iUPD]y EL]RQ\tWpNRNDW |VV]HKDVRQOtWMXN D QDJ\M|YH- GHOP&RUV]iJRNEL]RQ\tWpNDLYDO)RJODONR]XQNDV]DNPDSROLWLNDLYRQDWNR]iVRNNDOLV A dohánytermék adó formái A dohánytermék adó többféle formát ölthet. A dohánytermékek különleges adója, melyet egy fix összegként adnak hozzá a cigaretta árához biztosítja a legnagyobb rugalmasságot és OHKHWYp WHV]L D NRUPiQ\]DW V]iPiUD D] DGyHPHOpVW NLVHEE NRFNi]DWWDO DUUD YRQDWNR]yDQ hogy a dohányipar olyan lépésekkel fog válaszolni, amelyek csökkentik a tényleges emelés 38 értékét. Az érték szerinti adót (ad valorem) az eladási helyen vetik ki, vagy mint sok afrikai RUV]iJEDQDQDJ\NHUHVNHGHOPLiUUDYHWLNNL$]DGyNYiOWR]KDWQDNDJ\iUWiVLKHO\WOYDJ\D WHUPpNWtSXViWyOIJJHQSOQéhány kormányzat nagyobb adókat vet ki a külföldön gyártott cigarettára mint a hazai gyártásúra, vagy a nagyobb kátránytartalmú cigarettára szemben az DODFVRQ\ NiWUiQ\WDUWDOP~YDO (J\UH W|EE RUV]iJ WHV]L IpOUH D GRKiQ\WHUPpNHNEO V]iUPD]y adó egy részét dohányzás elleni tevékenységek vagy egyéb speciális tevékenységek céljára. 0iV RUV]iJRNEDQ D GRKiQ\WHUPpNHN DGyMiQDN HJ\ PHJKDWiUR]RWW UpV]pEO WiPRJDWMiN D] egészségügyi szolgáltatásokat. $]DGyPpUWpNHRUV]iJRQNpQWYiOWR]LNiEUD $QDJ\M|YHGHOP&RUVzágokban az adók egy csomag cigaretta kiskereskedelmi árának két harmadát vagy még többet tesznek NL(]]HOV]HPEHQDNLVM|YHGHOP&RUV]iJRNEDQD]DGyNQHPKDODGMiNPHJHJ\FVRPDJNLVNH- reskedelmi árának a felét. 4.1. ábra: A CIGARETTA DOBOZONKÉNTI ÁTLAGÁRA, ADÓJA ÉS AZ ADÓ ARÁNYA A VILÁGBANK ÁLTAL MEGHATÁROZOTT JÖVEDELEMCSOPORTOK SZERINT, 1966 ČWODJiU86$GROOiUEDQ ČWODJRVDGy86$GROOiUEDQ $GyV]i]DOpNDUiQ\DD]iUEDQ 3,50 3,00 2,50 2,00 GROOiU 1,50 1,00 $GyDUiQ\DD]iUEDQ ČWDODJiUYDJ\DGyGRER]RQNpQW86$ 0,50 0,00 1DJ\ )HOVN|]pS $OVyN|]pS .LV -|YHGHOP&RUV]iJRN Forrás:$V]HU]V]iPtWiVDL Az adóemelés hatása a cigarettafogyasztásra A közgazdasági alaptörvény szerint ha egy áru ára emelkedik, akkor azon termék iránti meny- Q\LVpJLNHUHVOHWFV|NNHQQLIRJ$P~OWEDQDNXWDWyND]]DOpUYHOWHNKRJ\DGRKiQ\IJJVpJL MHOOHJHNLYpWHOWMHOHQWH]HQV]DEiO\DOyODGRKiQ\RVRNDIHQWLpUYHOpVV]HULQWHOHJHQGPpUWpN- 39 EHQQLNRWLQIJJNDKKR]KRJ\EiUPLOyen árat megfizetnek azért, hogy ugyanannyi cigarettát szívhassanak el szükségletük kielégítése érdekében. Azonban egyre több kutatás mostanában D]WiOODStWRWWDPHJKRJ\DIHQWLpUYKLEiVpVKRJ\DGRKiQ\RVRNGRKiQ\LUiQWLNHUHVOHWpWHU- sen befolyásolja az ár. Példának okáért az 1982 és 1992 között Kanadában bevezetett adóeme- OpV HUVHQ PHJHPHOWH D FLJDUHWWD WpQ\OHJHV iUiW pVDIRJ\DV]WiVMHOHQWVHQFV|NNHQWD ábra). Hasonlóképpen a magasabb adók Dél-Afrikában (4.2.b. ábra) az Egyesült Királyságban és sok más országban is csökkentették a cigarettafogyasztást. A kuta-tók következetesen azt észlelték, hogy az áremelés egyeseket a dohányzás abbahagyására ösztönzött, másokat meg- akadályozott abban, hogy rászokjanak, és csökkentette azon már leszokott dohányosok számát akik visszaszoktak a dohányzásra. $QLNRWLQIJJVpJKRJ\DQEHIRO\iVROMDPDJDVDEEiUDNUDYDOyUHDJiOiVW $QLNRWLQIJJVpJQHND]iUHPHOpVHNUHYDOyKDWiViWYL]VJiOyPRGHOOHNNO|QE|]IHOWpWHOH]p- VHNEOLQGXOQDNNLDUUDYRQDWNR]yDQKRJ\DGRKiQ\RVRNJRQGROQDN-e cselekedeteik követ- kezményeirHYDJ\VHP$EEDQD]RQEDQPLQGHJ\LNPRGHOOHJ\HWpUWKRJ\HJ\RO\DQIJJVp- get okozó anyagnál mint a nikotin az egyén jelenlegi fogyasztási szintjét a múltbeli fogyasz- tási szintje valamint az áru jelenlegi ára határozza meg. Ennek a múltbeli fogyasztás és a jelenlegi fogyasztás közötti összefüggésnek fontos kihatásai vannak az áremeléseknek a GRKiQ\NHUHVOHWpUHYDOyKDWiViQDNDPRGHOOH]pVpQpO+DDGRKiQ\RVRNQLNRWLQIJJNDNNRU viszonylag lassan fognak reagálni az áremelkedésekre, de reagálásuk hosszú távon nagyobb lesz. A közgazdasági szakirodalom azt állítja, hogy egy tényleges és állandó áremelés hosszú távon körülbelül kétszer akkora hatással lesz a keresletre mint rövid távon. 9iOWR]yUHDJiOiVRND]iUHPHONHGpVHNUHDNLVM|YHGHOP&LOOHWYHDQDJ\M|YHGHOP&RUV]iJRNEDQ $PLNRUHJ\iUXiUDHPHONHGLNDNLVM|YHGHOP&HPEHUHNiOWDOiEDQQDJ\REEYDOyV]tQ&VpJJHO IRJMiNYLVV]DHQQpODWHUPpNQpODIRJ\DV]WiVXNDWPLQWDQDJ\REEM|YHGHOHPPHOUHQGHONH]N pV IRUGtWYD DPLNRU FV|NNHQQHN D] iUDN DNNRU QDJ\REE YDOyV]tQ&Vpggel növelik fogyasztá- VXNDW$IRJ\DV]WyNHJ\WHUPpNLUiQWLNHUHVOHWpQHND]iUYiOWR]iVKDWiViUDW|UWpQYiOWR]iViQDN mértékét a kereslet árrugalmasságának nevezzük. Például ha a 10%-os áremelkedés 5%-os keresletcsökkenést okoz, akkor a keresletrugalmasság értéke ­0,5. Minél árérzékenyebbek a fogyasztók, annál nagyobb a keresletrugalmasság. A rugalmasság becsült értékei tanulmányonként változnak, de elfogadható bizo- nyíték van arra, hogy a közép-pVNLVM|YHGHOP&RUV]iJRNEDQDNHUHVOHWUXJDOPDVViJQDJ\REE minWDQDJ\M|YHGHOP&RUV]iJRNEDQ$](J\HVOWČOODPRNEDQSpOGiXODNXWDWyND]WiOODSt- tották meg, hogy egy csomag cigaretta árának 10%-os emelése a keresletet mintegy 4%-kal csökkentette (a rugalmasság ­0,4). Kínai tanulmányok azt állapították meg, hogy 10%-os iUHPHONHGpVDNHUHVOHWHWQDJ\REEPpUWpNEHQFV|NNHQWLPLQWDQDJ\M|YHGHOP&RUV]iJRNEDQD rugalmassági számítások eredményei ­0,6 és ­1,0 között mozogtak. Brazíliában és Dél- Afrikában végzett vizsgálatok eredményei hasonló tartományban voltak. A kis- és közepes M|YHGHOP&RUV]iJRNHJpV]pUHQp]YHDMHOHQOHJLDGDWRNDODSMiQD]iWODJRVNHUHVOHWUXJDOPDVViJ elfogadható becsült értéke 0,8. 40 iEUD$&,*$5(77$Č5$e6)2*<$6=7Č6$(//(1.(=75(1'(7087$7 D$FLJDUHWWDWpQ\OHJHViUDpVD]HJ\IUHHVpYHV cigarettafogyasztás, Kanada, 1989-1995 7 90 $GyFV|NNHQWpVD FVHPSpV]HWHOOHQ 80 6 70 5 60 4 50 3 40 30 2 Tényleges ár Fogyasztás 20 pYHVFLJDUHWWDIRJ\DV]WiVGRER] 7pQ\OHJHViUGRER]86$GROOiU 1 10 UHHV 0 0 (J\I 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 E$FLJDUHWWDWpQ\OHJHViUDpVD]HJ\IHOQWWUHpYIHOHWW HVpYHVFLJDUHWWDIRJ\DV]WiV Dél-Afrika, 1970-1989 0,09 (J\IHOQWWUHHV IRJ\DV]WiV 0,08 FLJDUHWWDIRJ\DV]WiV 0,07 GRER] 7pQ\OHJHViU WWUHHV 0,06 (J\IHOQ 7pQ\OHJHViU 0,05 1970 1972 1974 1976 1978 1980 1982 1984 1986 1988 eY Megjegyzés: A fogyasztási adatok az eladási adatokból származnak. ForrásD$V]HU]V]iPtWiVDLE6DORRMHH